27.2.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 51/22
Az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) T-166/08. sz., Ivanov kontra Bizottság ügyben 2009. szeptember 30-án hozott végzése ellen Vladimir Ivanov által 2009. december 18-án benyújtott fellebbezés
(C-532/09. P. sz. ügy)
2010/C 51/36
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Vladimir Ivanov (képviselő: F. Rollinger ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság nyilvánítsa a keresetet és a fellebbezést elfogadhatónak;
—
nyilvánítsa a keresetet megalapozottnak;
—
helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 30-án hozott végzését;
—
adjon helyt a keresetben foglaltaknak;
—
az ellenérdekű felet kötelezze az első- és másodfokú eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
Az első jogalapban, amely két részből áll, a fellebbező azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság nem alkalmazhatta volna az eljárással való visszaélés tilalmának elvét a szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresete elfogadhatatlanságának alátámasztása érdekében, mivel ezen elv igen korlátozott hatálya csak az olyan kivételes esetekre vonatkozik, amikor a kártérítés iránti kereset olyan összeg megfizetésére irányul, amely megegyezik azzal, amelyhez a fellebbező megsemmisítés iránti kereset eredményeként juthatott volna. Márpedig jelen esetben a fellebbező által benyújtott kártérítés iránti kereset teljes egészében önálló, mivel a fellebbező a Bizottság szerződésen kívüli felelősségének megállapítását kérte azon magatartás miatt, amelyet vele szemben tanúsított, nem pedig olyan anyagi helyzetet kívánt magának biztosítani, amelyben a Bizottság határozatainak megsemmisítése esetén lenne.
Ebben az összefüggésben a fellebbező másfelől úgy véli, hogy az Elsőfokú Bíróság hivatalból nem vehette volna figyelembe az eljárással való visszaélés tilalmának elvét, mivel az ilyen pervitel bizonyításának terhe az alperesre hárul.
Második jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a Bizottság szerződésen kívüli felelőssége fennállásának előfeltételeként a Bizottság jogellenes magatartásának bizonyítását követelte meg, miközben a közösségi intézmények magatartásának jogellenessége már nem szerepel azon feltételek között, amelyeket az Elsőfokú Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlata az említett intézmények felelősségének alapjaként meghatározott.
Harmadik jogalapjában a fellebbező végül úgy véli, hogy a megtámadott végzés annak megállapításával, hogy a megsemmisítés iránti kereset a kártérítési keresetnél megfelelőbbnek bizonyult volna, megsértette a hatékony jogorvoslathoz való jogát, amelyet az Európai Unió alapjogi chartája is elismer.
Full & Egal Universal Law Academy