27.2.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 51/26
Az Elsőfokú Bíróság (nyolcadik tanács) T-137/08. sz., BCS SpA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2009. október 28-án hozott ítélete ellen a BCS SpA által 2009. december 23-án benyújtott fellebbezés
(C-553/09. P. sz. ügy)
2010/C 51/42
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: BCS SpA (képviselők: M. Franzosi, V. Jandoli, F. Santonocito avvocati)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Deere & Company
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatokat;
—
rendelje el a 63289. sz. közösségi védjegy törlését;
—
az ellenérdekű felet kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező előadja, hogy a megtámadott ítélet a következő jogi hibákban szenved:
I.
az Elsőfokú Bíróság tévesen értelmezte a közösségi védjegyről szóló rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 7. cikkének (3) bekezdését, amikor azt állapította meg, hogy a megjelölés megkülönböztető képességének megszerzése nem függ korábbi és jelenlegi kizárólagos használatától (sőt az állítólagos használatot nem igazolták, illetve ugyanezen határozat szerint néhány országban cáfolták);
II.
az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a megkülönböztető képesség megszerzésének megítélésére vonatkozóan a közösségi ítélkezési gyakorlatban megállapított kritériumokat, és ezzel megsértette a közösségi védjegyről szóló rendelet 7. cikkének (3) bekezdését.
Az I.pont alapján a Közösség más részeiben történt kizárólagos használat hiányát dániai és írországi harmadik személyek nyilatkozatai igazolták. Ugyanis, mivel a fogyasztók nem kapcsolják egyértelműen össze a zöld és sárga színkombinációt és a Deere-t, a megjelölés által szerzett megkülönböztető képesség nem ismerhető el ezekben az országokban.
A II.pont alapján a BCS vitatja az Elsőfokú Bíróság által a másodlagos jelentés igazolására vonatkozóan alkalmazott kritériumot, mivel az a Bíróság régóta fennálló ítélkezési gyakorlatában lefektetett elvekbe ütközik. A Deere védjegy használatának időtartama, a piaci részesedések és az eladási mennyiség — külön-külön véve — nem tekinthető elegendőnek a másodlagos jelentés megszerzésének igazolásához. Nem pótolhatják ezek különösen a közvélemény-kutatást (vagy a harmadik személyek nyilatkozatából származó eltérő eredményt), mivel más jellegű bizonyító elemek.
E tekintetben az Elsőfokú Bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül az arra vonatkozó közvetlen bizonyítékot, hogy a 63289. sz. közösségi védjegy Írországban és Dániában nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.), amelynek helyébe a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (kodifikált változat) lépett.
Full & Egal Universal Law Academy