11.2.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 39/4
A Bíróság (negyedik tanács) 2011. december 15-i ítélete (a Hof van Cassatie van België (Belgium) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Jan Voogsgeerd kontra Navimer SA
(C-384/10. sz. ügy) (1)
(A szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény - Munkaszerződés - A felek jogválasztása - A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog kötelező rendelkezései - E jog meghatározása - Munkáját több szerződő államban végző munkavállaló)
2012/C 39/06
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hof van Cassatie van België
Az alapeljárás felei
Felperes: Jan Voogsgeerd
Alperes: Navimer SA
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Hof van Cassatie van België — A szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény (HL 1980. L 226., 1. o.) 6. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezése — Választás hiányában alkalmazandó törvény — Munkaszerződés — Munkáját rendszerint nem egy és ugyanazon országban végző munkavállaló — A tengerészetnél foglalkoztatott első gépész
Rendelkező rész
1.
A szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény 6. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az eljáró nemzeti bíróságnak mindenekelőtt azt kell megállapítania, hogy a munkavállaló a szerződés teljesítéseként a munkáját rendszerint ugyanazon országban végzi-e, amely ország pedig az, ahol vagy ahonnan — a szóban forgó tevékenységet jellemző körülmények összességére tekintettel — a munkavállaló a munkáltatója felé fennálló kötelezettségeinek lényegét teljesíti.
2.
Arra az esetre, ha a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítélné meg, hogy az elé terjesztett jogvitát ezen Egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének a) pontjára tekintettel nem tudja eldönteni, az említett Egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének b) pontját a következőképpen kell értelmezni:
—
a „munkavállalót alkalmazásba vevő telephely” fogalma úgy értendő, mint amely kizárólag arra a telephelyre utal, amely a munkavállaló felvételét intézte, és nem pedig arra, amelyhez a munkavállaló a tényleges foglalkoztatása révén kapcsolódik;
—
a jogi személyiséggel való rendelkezés nem olyan követelmény, amelynek e rendelkezés értelmében a munkáltató telephelyének meg kell felelnie;
—
a munkáltatóként hivatalosan megjelölt vállalkozástól eltérő, ezen előbbi vállalkozással kapcsolatban álló vállalkozás telephelye akkor minősülhet az említett Egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti „telephelynek”, ha objektív tényezők egy attól eltérő valós helyzet megállapítását teszik lehetővé, mint amely a szerződés feltételeiből kitűnik, és ez még arra az esetre is értendő, ha a vezetési hatáskört e másik vállalkozásra hivatalosan nem ruházták át.
(1) HL C 317., 2010.11.20.
Full & Egal Universal Law Academy