19.6.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 161/16
A Törvényszék (harmadik tanács) által T-156/04. sz., Éléctricité de France (EDF) kontra Bizottság ügyben 2009. december 15-én hozott ítélet ellen az Európai Bizottság által 2010. március 8-án benyújtott fellebbezés
(C-124/10. P. sz. ügy)
2010/C 161/23
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: E. Gippini Fournier, B. Stromsky és D. Grespan meghatalmazottak)
Többi fél az eljárásban: Éléctricité de France (EDF), Francia Köztársaság, Iberdrola SA
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (harmadik tanács) által a T-156/04. sz., EDF kontra Bizottság ügyben 2009. december 15-én hozott, és a Bizottsággal 2009. december 16-án közölt ítéletet, amennyiben az:
—
megsemmisítette az EDF-nek, valamint a villamosenergia- és gázipari ágazatnak nyújtott állami támogatásról (C 68/2002, N 504/2003 és C 25/2003) szóló, 2003. december 16-i C 2003/4637. sz. bizottsági határozat 3. és 4. cikkét;
—
úgy rendelkezett, hogy a Bizottság viseli saját és az Electricité de France (EDF) költségeit.
—
utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli vizsgálatra;
—
a jelen eljárás költségeiről később határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az Európai Bizottság a fellebbezésének alátámasztása végett két jogalapra hivatkozik.
Első jogalapjában a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék elferdítette a jogvita alapjául szolgáló tényeket. A megtámadott ítélettel foglaltakkal ellentétben a Francia Köztársaság ugyanis nem alakította az adótartozást tőkévé, hanem mindössze társaságiadó-mentesség formájában nyújtott támogatást az EDF-nek. Az EDF újratőkésítését a megsemmisített határozat nem minősítette állami támogatásnak; a Bizottság csupán annak adóügyi vonzatait minősítette annak.
Második jogalapjában, mely két részből áll, a felperes azt állítja, hogy a Törvényszék téves jogalkalmazást követett el azáltal, hogy a francia kormány cselekedeteit a jelen ügyben egy körültekintő piacgazdasági magánbefektető magatartásának tekintette.
Elsőként a felperes vitatja a Törvényszék azon állítását, amely szerint a részvényes állam és a közhatalmat gyakorló állam közötti különbségtétel főként az állam által követett céltól függ, amely a jelen ügyben az EDF újratőkésítése, és nem pedig objektív és ellenőrizhető tényezőktől. Egyrészt ugyanis a Bíróság többször is emlékeztetett arra, hogy az EK 87. cikk (1) bekezdése nem alkalmaz az állami beavatkozás okai és céljai szerinti különbségtételt. Másrészt az állami szándékra alapított kritérium különösen alkalmatlan annak értékelésére, hogy fennáll-e az állami támogatás, mivel e kritérium jellegénél fogva szubjektív és értelmezés tárgyát képezi.
Másodszor a Bizottság a Törvényszékkel szemben kifogásolja, hogy az elemzését nem alapozta olyan összehasonlító elemzésre, amely összevetetette volna, hogy egyrészt a kiváltságokkal nem rendelkező, körültekintő magánszemély hasonló körülmények között milyen magatartást tanúsított volna, másrészt pedig milyen volt a jelen ügyben a közhatalmi kiváltságokkal rendelkező francia kormány magatartása.
Harmadszor a felperes azzal érvel, hogy a megtámadott ítélet figyelmen kívül hagyta az állami vállalkozások és a magánvállalkozások közötti egyenlő bánásmód elvét, így lehetővé tette az állammal szembeni kedvezőbb bánásmód alkalmazását, beleértve az olyan társaságokat is, amelyekben nem az állam az egyetlen részvényes.
Végezetül a Bizottság álláspontja szerint a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a bizonyítási teher megoszlására vonatkozó szabályokat a körültekintő piacgazdasági magánbefektető elvének alkalmazhatósága tekintetében, és ugyanakkor figyelembe vett olyan bizonyítékokat, amelyek a megsemmisített határozat elfogadásának időpontját követően keletkeztek.
Full & Egal Universal Law Academy