3.7.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 179/26
A Törvényszék (hatodik tanács) T-321/07. sz., Lufthansa AirPlus Servicekarten GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2010. március 3-án hozott ítélete ellen a Lufthansa AirPlus Servicekarten GmbH által 2010. május 6-án benyújtott fellebbezés
(C-216/10. P. sz. ügy)
2010/C 179/42
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Lufthansa AirPlus Servicekarten GmbH (képviselők: R. Kunze, G. Würtenberger Rechtsanwälte)
Többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM); Applus Servicios Tecnológicos, SL
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-321/07. sz., Lufthansa AirPlus Servicekarten GmbH kontra OHIM — Applus Servicios Tecnológicos, SL ügyben 2010. március 3-án hozott ítéletét (a megtámadott ítélet), amellyel a Törvényszék elutasította a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2007. június 7-i azon határozatának hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetet, amely helyben hagyta a felszólalási osztálynak a 002 933 356. sz. közösségi védjegybejelentés ellen benyújtott felszólalás elutasítását;
—
a Bíróság az eljárás írásbeli szakaszának lezárása után tűzzön ki bírósági tárgyalást;
—
a Bíróság kötelezze az alperest az eljárások költségeinek megfizetésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék ítéletét a következő indokok alapján kell hatályon kívül helyezni:
—
a Törvényszék tévesen hagyta helyben a fellebbezési tanácsnak a közösségi védjegyről szóló rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőség feltételére vonatkozó értékelését;
—
a Törvényszék nem megfelelően járt el, amikor nem foglalkozott a fellebbezőnek a rendelet 8. cikkének (5) bekezdésén alapuló felszólalásával;
—
a Törvényszék megsértette a rendelet 75. cikkét, amikor úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács jogosult volt arra, hogy a „pergazdaságosság indoka” alapján ne folytassa le a fellebbező további érveinek — különösen a fellebbező korábbi lajstromozott védjegyének megkülönböztető képességére vonatkozó érvének — vizsgálatát;
—
a megtámadott ítélet sérti a rendelet 76. cikkét;
—
a Törvényszék tévesen ismerte el, hogy az a tény, hogy az OHIM nem tájékoztatta a fellebbezőt a közösségi védjegybejelentések jogosultjának változásáról és ezáltal megfosztotta annak lehetőségétől, hogy a fél megváltozására észrevételt tegyen, nem valósította meg a fellebbező tisztességes eljáráshoz való joga súlyos megsértését;
—
a Törvényszék olyan költségek megfizetésére kötelezte, amely nem felel meg az Európai Unió joga releváns rendelkezéseinek.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK rendelet (HL L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).
Full & Egal Universal Law Academy