31.7.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 209/16
A High Court of Justice (Chancery Division) által 2010. május 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Union of European Football Associations és British Sky Broadcasting kontra Euroview Sport Ltd
(C-228/10. sz. ügy)
2010/C 209/25
Az eljárás nyelve: angol
A kérdést előterjesztő bíróság
High Court of Justice (Chancery Division) (Egyesült Királyság)
Az alapeljárás felei
Felperesek: Union of European Football Associations (UEFA), British Sky Broadcasting Ltd.
Alperes: Euroview Sport Ltd.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1. Jogellenes eszköz
a)
Ha a feltételes hozzáférést biztosító eszközt a szolgáltató vagy annak hozzájárulásával más gyártja, és azt a védett szolgáltatáshoz való hozzáférést bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé tevő korlátozott engedélyhez kötve értékesítik, a 98/84/EK irányelv (1) 2. cikkének e) pontja értelmében vett „jogellenes eszköznek” minősül-e az eszköz akkor, ha azt a védett szolgáltatáshoz az engedély által nem fedett helyen, módon vagy személy által való hozzáféréshez hozzák forgalomba?
b)
Mi a jelentése az irányelv 2. cikkének e) pontjában szereplő „tervezett vagy kialakított” [helyesen: tervezett vagy átalakított] kitételnek?
2. Érintettség
Ha a szolgáltató audiovizuális tartalmat közvetít kódolt formában más szolgáltatónak, amely aztán e tartalmat feltételes hozzáférés alapján sugározza, mely tényezőket kell figyelembe venni az első szolgáltató érdekeinek a 98/84/EK irányelv 5. cikke értelmében vett érintettsége megállapításakor?
Így különösen:
Ha az első vállalkozás audiovizuális tartalmat (amely képi anyagból, háttérhangból és angol nyelvű magyarázó szövegből áll) közvetít kódolt formában más vállalkozásnak, amely a közönség számára sugározza ezt az audiovizuális tartalmat (amelyhez az saját logóját, valamint egy kiegészítő magyarázó hangfelvételt tesz hozzá):
a)
A 98/84/EK irányelv 2. cikkének a) pontja és a 89/552/EK irányelv (2) 1. cikkének a) pontja szerinti „televíziós műsorszolgáltatás”-nak minősülő védett szolgáltatást képez-e az első vállalkozás általi közvetítés?
b)
Szükséges-e az, hogy az első vállalkozás a 89/552/EGK irányelv 1. cikkének b) pontja szerinti műsorszolgáltató legyen ahhoz, hogy a 98/84/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti „televíziós műsorszolgáltatás”-t képező védett szolgáltatás nyújtójának minősülhessen?
c)
Úgy kell-e értelmezni a 98/84/EK irányelv 5. cikkét, hogy az polgári jogi kereset benyújtását teszi lehetővé az első vállalkozás számára a műsor második vállalkozás által sugárzott formájához való hozzáférést biztosító jogellenes eszközöket illetően,
(i)
vagy azért, mert úgy kell tekinteni, hogy az ilyen eszközök a sugárzott jelek által hozzáférést biztosítanak az első vállalkozás saját szolgáltatásaihoz;
(ii)
vagy pedig azért, mert az első vállalkozás a védett szolgáltatások nyújtója, amelynek érdekeit érinti a jogsértő tevékenység (hiszen az ilyen eszközök engedély nélküli hozzáférést biztosítanak a második vállalkozás által nyújtott védett szolgáltatáshoz)?
d)
Befolyásolja-e a c) kérdésre adott választ az a körülmény, hogy az első és a második szolgáltató más dekódoló rendszereket és feltételes hozzáférést biztosító eszközöket használ-e?
3. A 2001/29/EK irányelv (3) 6. cikke — Műszaki intézkedés
Olyan körülmények esetén, amikor:
(i)
a műholdas közvetítés szerzői jogi műveket tartalmaz,
(ii)
a műsort kódolt formában továbbítják,
(iii)
csak a műholdas műsorsugárzó előfizetői általi hozzáférés érdekében,
(iv)
az előfizetőknek egy dekódoló kártyát biztosítanak, amely lehetővé teszi számukra a műsorhoz való hozzáférést;
a)
A kódolás „műszaki intézkedésnek” minősül-e a 2001/29/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének értelmében? Ha igen, akkor egyúttal „hatásosnak” is minősül-e a 2001/29/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének értelmében?
b)
Egy olyan dekódoló kártya használta, amelyet a műholdas műsorközvetítést végző szervezet azért értékesít ügyfelének előfizetési megállapodás alapján valamely tagállamban, hogy az egy másik tagállamban hozzáférjen a sugárzott műsorokhoz és szerzői jogi művekhez, a fenti műszaki intézkedések „megkerülésének” minősül-e, ha a műsorsugárzó szervezet nem járul hozzá a dekódoló kártya ilyen használatához?
c)
Azt a kereskedőt, aki dekódoló kártyákat importál egy másik tagállamba és azokat ott eladásra és használatra hirdeti, olyan készülékek importőrének vagy hirdetőjének, illetve olyan szolgáltatások nyújtójának kell-e tekinteni:
(i)
amelyeket a 2001/29/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínáltak, reklámoztak, illetve forgalmaztak ?
(ii)
amelyek a 2001/29/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül számottevő gazdasági jelentőséggel vagy céllal nem rendelkeznek?
(iii)
amelyeket a 2001/29/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmében elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele, illetve megkönnyítése céljából tervezetek, gyártottak, átalakítottak, vagy szolgáltattak?
d)
A fenti körülmények kívül esnek-e a 2001/29/EK irányelv 6. cikkének alkalmazási körén azért, mert rájuk a 98/84/EK irányelv különös rendelkezései vonatkoznak?
4. Többszörözési jog
Ha (i) a dekódoló egység memóriájában, vagy (ii) film esetében a televízió-készülék képernyőjén egy adott film, zenemű vagy hangfelvétel (a jelen esetben digitális kép- és hangfelvételek) egymást követő részletei jelennek meg, és a teljes művet többszörözik egymást követő részletekben, de bármely időpillanatban csak korlátozott számú részlet érhető el:
a)
Azt a kérdést, hogy ezeket a műveket részben vagy egészben többszörözték-e, a nemzeti szerzői jogi szabályozás alapján kell-e eldönteni (mármint azon rendelkezés alapján, amely meghatározza, hogy mi minősül a szerzői jogi védelem alatt álló mű többszörözésének), vagy pedig a 2001/29/EK irányelv 2. cikkének értelmezése segítségével?
b)
Ha a 2001/29/EK irányelv 2. cikkét kell értelmezni, akkor a nemzeti bíróságnak a művek részleteinek összességét egy egységként kell kezelnie, vagy pedig az adott időpontban elérhető korlátozott számú részletet kell figyelembe vennie? Utóbbi esetben a nemzeti bíróságnak milyen vizsgálati módszert kell alkalmaznia annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a műveket a hivatkozott cikk értelmében többszörözték-e?
c)
A 2. cikkben szereplő többszörözési jog kiterjed-e a televízióképernyőn ideiglenesen megjelenő képek létrehozására is?
5. Önálló gazdasági jelentőség
a)
Úgy kell-e tekinteni, hogy a mű a műholdas televíziózási dekódoló egységben vagy a dekódoló egységhez kapcsolt televíziós képernyőn létrejövő ideiglenesen elérhető másolatai — amelyek egyetlen célja a mű jogilag egyébként nem korlátozott felhasználása — a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti önálló gazdasági jelentőséggel bírnak amiatt, hogy a jogosult csak e másolatok alapján követelheti a jogainak használatáért járó ellenszolgáltatást?
b)
Befolyásolja-e az 5a) kérdésre adott választ az, hogy (i) az ideiglenesen elérhető másolatoknak van-e saját értéke, vagy hogy (ii) az ideiglenesen elérhető másolatok kis részét olyan mű vagy más tartalom képezi, amely a szerzői jog megsértése nélkül is felhasználható, vagy hogy (iii) a jogosult másik tagállamban levő kizárólagos engedélyese már kapott ez utóbbi tagállamban ellenszolgáltatást a mű felhasználásáért?
6. Vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítés
a)
A 2001/29/EK irányelv 3. cikke értelmében vezetékes vagy vezeték nélküli úton nyilvánossághoz közvetítettnek minősül-e az a szerzői jogi védelem alatt álló mű, amelyet vendéglátóipari egységben (például bárban) műholdas adóról fognak, és azt ezekben a létesítményekben a jelenlevő közönség számára képernyő és hangszórók segítségével közvetítik, illetve mutatják be?
b)
Befolyásolja-e a 6a) kérdésre adott választ, hogy
(i)
a közönség tagjai a műsorszolgáltató által elérni kívánt közönségtől különböző, új közönséget képeznek (ebben az esetben azért, mert az egyik tagállam belső piacára szánt dekódoló kártyát más tagállam kereskedelmi közönsége tekintetében használják);
(ii)
a közönség tagjai nem minősülnek a nemzeti jog szerint fizető közönségnek;
c)
Ha a b) pontban szereplő bármelyik részkérdésére igenlő választ kell adni, akkor mely tényezőket kell figyelembe venni annak eldöntése során, hogy a művet olyan helyszínről közvetítették-e, ahol a közönség nincs jelen?
7. Rögzítési jog
Ha (i) a dekódoló egység memóriájában, vagy (ii) a televízió-készülék képernyőjén egy műsor (a jelen esetben digitális kép- és hangfelvételek) egymást követő részletei jelennek meg, és a műsor jelentős részét többszörözik egymást követő részletekben, de bármely időpillanatban csak korlátozott számú részlet érhető el:
a)
Azt a kérdést, hogy ezek az egymást követő részletek a műsor rögzítései-e, a nemzeti szerzői jogi szabályozás alapján kell-e eldönteni (mármint azon rendelkezés alapján, amely meghatározza, hogy mi minősül a szerzői jogi védelem alatt álló mű többszörözésének), vagy pedig a 2006/115/EK irányelv (4) 7. cikkének értelmezése segítségével?
b)
Ha a 2006/115/EK irányelv 7. cikkét kell értelmezni, akkor lehet-e a járulékos jellegű másolatokat „rögzítésnek” tekinteni, és ha igen, akkor a nemzeti bíróságnak a művek részleteinek összességét egy egységként kell kezelnie, vagy pedig az adott időpontban elérhető korlátozott számú részletet kell figyelembe vennie? Utóbbi esetben a nemzeti bíróságnak milyen vizsgálati módszert kell alkalmaznia annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a műsorokat a hivatkozott cikk értelmében rögzítették-e?
c)
A 2006/115 irányelv 7. cikkében szereplő rögzítési jog kiterjed-e a televízióképernyőn ideiglenesen megjelenő képek létrehozására is?
8. A 93/83/EGK irányelvre (5) alapított védekezés
Összeegyeztethető-e a 93/83/EGK irányelvvel vagy az EUMSZ 34., EUMSZ 36. vagy EUMSZ 56. cikkel az, hogy a nemzeti szerzői jogi szabályozás szerint, ha a mű műholdas adással közvetített ideiglenesen elérhető másolatai vagy a műsor maga megjelennek a dekódoló egységben vagy televíziós képernyőn, akkor az adás vételének helye szerinti országban fennálló szerzői jogot sértik meg?
Kihatással van-e a Bíróság álláspontjára az, hogy az adást olyan műholdas dekódoló kártyával dekódolták, amelyet a műholdas műsorsugárzási szolgáltatás nyújtója más tagállamban azzal a feltétellel bocsátott ki, hogy a kártya használata csak ez utóbbi tagállamban engedélyezett?
9. Arról a kérdésről, hogy az UEFA a 93/83 irányelv szerinti műsorsugárzónak minősül-e
Ha egy szervezet (a továbbiakban: az első szervezet) élő sporteseményekről készített kép- és hanganyagot tartalmazó jeleket közvetít vagy közvetített kódolt műholdas multilaterális anyagban feljogosított műsorsugárzó szervezetek számára különböző országokba, és ezek a műsorsugárzó szervezetek — akár földi televíziós jelekkel, akár műholddal közvetítik — a kép- és hanganyagot tartalmazó élő sportesemény programját, és — kiadói jogkörüknek megfelelően — a saját állomásuk megkülönböztető logóját, saját magyarázó hanganyagukat és a mérkőzés előtt és után, valamint a félidőben közvetített saját anyagukat (a továbbiakban: köztes programok):
a)
A kódolt multilaterális anyag „műholdas nyilvánossághoz közvetítésnek” minősül-e a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának és 1. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmében, ha az anyag dekódolásához szükséges eszközök nem elérhetők a közönség számára, de a dekódoló eszközök lehetővé teszik a köztes programokat hordozó jelek dekódolását azok műholdas közvetítése esetén, és a köztes programok földfelszíni közvetítés esetén kódolatlanok?
b)
Az első szervezet a multilaterális anyagában „a nyilvánosság általi vételre szánt műsorhordozó jeleket a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba” juttatja-e?
c)
Amikor az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett végzett cselekményre hivatkozik, akkor ezzel az első szervezetre vagy egy megfelelő műsorsugárzó szervezetre utal-e, vagy pedig tekinthető-e úgy, hogy a jeleket a köztes műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett juttatták a multilaterális anyagba?
10. Az EUMSZ 34. és/vagy EUMSZ 56. cikkre alapított védekezés
a)
Ha az 1. kérdésre adott válasz az, hogy a szolgáltató hozzájárulásával vagy anélkül gyártott feltételes hozzáférést biztosító eszköz a 98/84/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti „jogellenes eszköznek” minősül akkor, ha a szolgáltató engedélyén kívül eső körben használják védett szolgáltatáshoz való hozzáférésre, akkor mi a jognak a 98/84/EK irányelv által nyújtott alapvető funkciójára hivatkozással meghatározott konkrét tárgya?
b)
Kizárja-e az EUMSZ 34. vagy EUMSZ 56. cikk azon nemzeti rendelkezés alkalmazását az első tagállamban, amely jogellenesnek minősíti az olyan műholdas dekódoló kártya behozatalát és értékesítését, amelyet a másik tagállamban műholdas műsorszolgáltató azzal a feltétellel bocsátott ki, hogy a kártya használata csak ez utóbbi tagállamban engedélyezett?
c)
Befolyásolja-e a kérdésre adott választ az, hogy a műholdas dekódoló kártyát csak magán- vagy házi célra engedélyezték a második tagállamban, viszont az első tagállamban kereskedelmi célokra használták fel?
d)
Ha a 3. kérdésre adott válasz az, hogy az ott leírt körülmények fennállása esetén a dekódoló kártya használata a hatékony műszaki intézkedés megkerülésének számít, akkor az EUMSZ 34. és EUMSZ 56. cikk mindazonáltal kizárja-e a 2001/29/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti szabály alkalmazását?
11. Arról a kérdésről, hogy a zeneművek és irodalmi művek számára nyújtott védelem szélesebb lehet-e az adás többi részének biztosított védelemnél
a)
Kizárja-e az EUMSZ 34., EUMSZ 36. vagy EUMSZ 56. cikk azon nemzeti szerzői jogi rendelkezés alkalmazását, amely jogellenesnek minősíti a zenemű előadását vagy lejátszását akkor, amikor az védett szolgáltatás részét képezi, amelyhez nyilvánosan, műholdas dekódoló kártya által férnek hozzá, és azt ily módon játsszák le, ha a kártyát a műholdas műsorszolgáltató más tagállamban azzal a feltétellel bocsátotta ki, hogy annak használata csak ez utóbbi tagállamban engedélyezett? Van-e jelentősége annak, hogy a zenemű a védett szolgáltatás egészének jelentéktelen elemét képezi, és hogy a szolgáltatás más elemeinek nyilvános bemutatását vagy lejátszását a nemzeti szerzői jogi szabályozás nem tiltja?
b)
Kizárja-e az EUMSZ 34., EUMSZ 36. vagy EUMSZ 56. cikk azon nemzeti szerzői jogi rendelkezés alkalmazását, amely jogellenesnek minősíti az irodalmi mű előadását vagy lejátszását akkor, amikor az védett szolgáltatás részét képezi, amelyhez nyilvánosan, műholdas dekódoló kártya által férnek hozzá, és azt ily módon játsszák le, ha a kártyát a műholdas műsorszolgáltató más tagállamban azzal a feltétellel bocsátotta ki, hogy annak használata csak ez utóbbi tagállamban engedélyezett? Van-e jelentősége annak, hogy az irodalmi mű a védett szolgáltatás egészének jelentéktelen elemét képezi, és hogy a szolgáltatás más elemeinek nyilvános bemutatását vagy lejátszását a nemzeti szerzői jogi szabályozás nem tiltja?
12. Az EUMSZ 101. cikkre alapított védekezés
Ha a műsortartalom-szolgáltató egy vagy több tagállam területére nézve kizárólagos felhasználási engedélyeket ad, amelyek értelmében a műsorszolgáltató csak a műsortartalom adott területen belüli sugárzására jogosult (ideértve a műholdas műsorszórást is), és valamennyi engedély olyan szerződéses kötelezettséget tartalmaz, amelynek értelmében a műsorszolgáltatónak meg kell akadályoznia, hogy az engedély alá tartozó műsor vételét lehetővé tevő műholdas dekódoló kártyáját az engedély által lefedett területen kívül használják, milyen jogi vizsgálatot kell a nemzeti bíróságnak elvégeznie, és milyen körülményeket kell figyelembe vennie annak eldöntése során, hogy a szerződéses megkötés ellentétben áll-e az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével?
Így különösen:
a)
úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését, hogy az e kötelezettségre alkalmazandó amiatt, hogy annak feltételezhető tárgya a verseny kizárása, korlátozása vagy torzítása; és
b)
ha igen, akkor ahhoz, hogy a szerződéses kötelezettség az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom alá essen, bizonyítani kell-e azt, hogy az észlelhetően kizárja, korlátozza vagy torzítja a versenyt?
(1) A feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 320., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 147. o.)
(2) A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv (HL L 298., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 224. o.).
(3) Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanács irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.)
(4) A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 28. o.)
(5) A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelv (HL L 248., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 134. o.).
Full & Egal Universal Law Academy