11.9.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 246/16
A T-94/08. sz., Centre de Coordination Carrefour kontra Bizottság ügyben 2010. március 18-án hozott ítélet ellen a Centre de Coordination Carrefour SNC által 2010. május 21-én benyújtott fellebbezés
(C-254/10. P. sz. ügy)
2010/C 246/28
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Centre de Coordination Carrefour SNC (képviselők: X. Clarebout, C. Docclo és M. Pittie ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak,
—
következésképpen helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet,
—
következésképpen:
—
vagy utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újabb határozat hozatala céljából;
—
vagy maga hozzon jogerős határozatot, melynek keretében adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereseti kérelmeknek és semmisítse meg a vitatott határozatot (1);
—
az Európai Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.
Első jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, amikor úgy ítélte meg, hogy egyrészt a fellebbezőnek a belga jogszabályok szerinti érvényes engedély hiánya folytán nem áll fenn a vitatott határozat elleni eljáráshoz fűződő érdeke, másrészt viszont a keresetének elfogadhatósága nem attól függ, hogy rendelkezik-e érvényes engedéllyel. Ezért ez az indokolás a fellebbező szerint ellentmondásos, mivel a Törvényszék egyszerre nem állapíthatta volna meg, hogy érvényes engedély hiányában nem áll fenn az eljáráshoz fűződő érdek, valamint, hogy az ilyen engedély hiánya a kereset elfogadhatóságának mérlegelése szempontjából irreleváns.
Második jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az előtte előadott tényeket, amennyiben nem tartotta tiszteletben a koordinációs központokra vonatkozó belga szabályozás szerkezetét, továbbá tévesen értelmezte a koordinációs központok létrehozására vonatkozó, 1982. december 30-i 187. sz. királyi rendelet (2) azáltal, hogy elferdítette annak hatályát, valamint nem tartotta tiszteletben a belga jogforrások vonatkozásában érvényesülő hierarchiát. A szóban forgó királyi rendelet ugyanis olyan különleges közhatalmi aktus, amely a belga jogrendszerben a törvényekkel azonos kötelező erővel rendelkezik, és még mindig alkalmazandó a fellebbezőre, aki ennek következtében tíz év időtartamra szóló engedéllyel rendelkezik.
Harmadik jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a Bíróság C-182/03. és C-217/03. sz., Belgium és Forum 187 kontra Bizottság ügyben 2006. június 22-én hozott ítéletének anyagi jogerejét, amennyiben úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozat ezen ítéletben történő megsemmisítése azzal a hatással járt, hogy megtiltotta a koordinációs központokra vonatkozó engedélyeknek a vitatott határozatról történő értesítést követő meghosszabbítását. Márpedig a Bíróság ítélete éppen azért semmisítette meg a vitatott határozatot, mert nem biztosított megfelelő átmeneti időszakot azoknak a koordinációs központoknak, amelyeknek az engedély meghosszabbítása iránt benyújtott kérelme elbírálása ezen értesítés időpontjában függőben volt, illetve amelyeknek az engedélye a vitatott határozatról történő értesítés időpontjában vagy rövid idővel azt követően járt le.
Negyedik jogalapjában a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem tartotta tiszteletben „az eljáráshoz fűződő érdek” fogalmát, amennyiben úgy ítélte meg, hogy a fellebbezőnek az általa benyújtott keresetből az eredménye folytán nem származhatott előnye, mivel nem biztos, hogy a belga hatóságok a vitatott határozat megsemmisítése esetén megengedik a fellebbező „koordinációs központ” jogállásának 2005. december 31-ét követő fenntartását. Márpedig egyrészt a belga hatóságok jelen esetben semmilyen diszkrecionális jogkörrel nem rendelkeztek, mivel az engedélyt a 187. sz. királyi rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén tíz évre meg kell adni. Másrészt a Törvényszék a megtámadott ítéletben maga is megállapította, hogy a belga hatóságok nem zárták ki, hogy a fellebbezőnek 2005. december 31-ét követően is biztosítják a szóban forgó rendszerből származó kedvezményeket, és úgy döntöttek, hogy a fellebbezővel szemben mindaddig nem alkalmaznak joghátrányt, amíg a keresetét jogerősen el nem bírálják.
Ötödik és egyben utolsó jogalapjában a fellebbező végül azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy valamely átmeneti intézkedés nem érvényesülhet visszaható hatállyal. Nem ritka ugyanis, hogy valamely átmeneti időszak az intézkedést megelőző időponttól vegye kezdetét, különösen az adóügyekben.
(1) A Belgium által a Belgiumban létrehozott koordinációs központok javára bevezetett támogatási programról és a 2003/757/EK határozat módosításáról szóló, 2007. november 13-i 2008/283/EK bizottsági határozat (HL 2008. L 90., 7. o.).
(2) Moniteur belge, 1983. január 13., 502. o.
Full & Egal Universal Law Academy