31.7.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 209/29
High Court of Justice (Chancery Division) (Egyesült Királyság) által 2010. május 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs kontra The Rank Group PLC
(C-260/10. sz. ügy)
2010/C 209/40
Az eljárás nyelve: angol
A kérdést előterjesztő bíróság
High Court of Justice (Chancery Division)
Az alapeljárás felei
Felperes: Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs
Alperes: The Rank Group PLC
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
Ha a tagállam a hatodik HÉA-irányelv (1) 13. cikke B. részének f) pontja által biztosított mérlegelési jogkörének gyakorlása során a szerencsejáték céljára használt bizonyos automatatípusokat (a továbbiakban: a III. rész szerinti pénznyerő automaták) a HÉA-kötelessé tett, míg más ilyen automaták (amelyek magukban foglalják a rögzített nyerési esélyekkel működő fogadási terminálokat, FOBT-okat is) tekintetében fenntartotta az adómentességet, és ha azt állítják, hogy ezáltal a tagállam megsértette az adósemlegesség alapelvét:
i. meghatározó vagy ii. releváns-e a III. rész szerinti pénznyerő automaták és a FOBT-ok összehasonlítása során, hogy
a)
FOBT-ok olyan tevékenységeket kínáltak, amelyek a nemzeti jog alapján „fogadásnak” minősültek (vagy olyan tevékenységeket, amelyeket a releváns szabályozó hatóság a szabályozási hatáskörének gyakorlása céljából a nemzeti jog alapján „fogadásként” szándékozott kezelni), és
b)
a III. rész szerinti pénznyerő automaták által kínált tevékenységek a nemzeti jog alapján eltérő besorolás alá — nevezetesen a „szerencsejáték” körébe — tartoztak,
és a szerencsejáték és fogadás különböző szabályozási rendszerek hatálya alá tartozott-e e tagállam joga szerint a szerencsejáték felügyelete és szabályozása tekintetében? Ha igen, mik azok a különbségek a szóban forgó szabályozási rendszerek között, amelyekre a nemzeti bíróságnak figyelemmel kell lennie?
2.
Annak meghatározása során, hogy az adósemlegesség elve az 1) kérdésben hivatkozott automaták egyes fajtái (FOBT-ok és a III. rész szerinti pénznyerő automaták) tekintetében ugyanolyan adójogi kezelést követel-e meg, a nemzeti bíróságnak az általánosítás milyen szintjét kell alkalmaznia ahhoz, hogy meghatározza, a termékek vajon hasonlóak-e? Különösen, milyen mértékig lényeges számításba venni az alábbi problémákat:
a)
hasonlóságok és különbözőségek a megengedett maximum tétek és nyeremények tekintetében a FOBT-ok és a III. rész szerinti pénznyerő automaták között;
b)
a FOBT-okkal csak olyan meghatározott, fogadásra engedélyezett helyiségben lehetett játszani, amelyek eltérőek voltak, és különböző szabályozási korlátozások hatálya alá estek, mint amelyek a szerencsejáték céljára engedélyezett helyiségekre alkalmazandóak (habár FOBT-okkal és legfeljebb két darab, a III. rész szerinti pénznyerő automatával egymás mellett lehetett játszani ugyanabban a fogadás céljára engedélyezett helyiségben);
c)
a nyerés esélye a FOBT-okon közvetlenül kapcsolódott a nyilvánosságra hozott rögzített nyerési esélyhez, míg a nyerés esélyeit a III. rész szerinti pénznyerő automatákon néhány esetben egy eszköz módosíthatta, amely az idő teltével egy meghatározott százalékú megtérülést biztosított az üzemeltető és a játékos részére;
d)
a FOBT-okon és a III. rész szerinti pénznyerő automatákon elérhető formátumok hasonlóságai és különbségei;
e)
a FOBT-ok és a III. rész szerinti pénznyerő automaták közötti hasonlóságok és különbségek a játékos és a gép között lehetséges kölcsönhatás szempontjából;
f)
a fent hivatkozott problémákat az automaták játékosainak nagy része ismerte-e vagy sem, vagy ezeket relevánsnak vagy lényegesnek tekintette-e;
g)
a HÉA-szempontú kezelésben tetten érhető különbség igazolható-e a fentiek bármelyikével?
3.
Olyan helyzetben, amikor egy tagállam a hatodik HÉA-irányelv 13. cikke B. részének f) pontja által biztosított mérlegelési jogkörének gyakorlása során a szerencsejátékot mentesítette a HÉA alól, de a szerencsejáték céljára használt automaták meghatározott csoportjait a HÉA hatálya alá rendelte:
a)
élhet-e e tagállam a kellő gondosság kifogásával azon állítással szemben, hogy e tagállam megsértette az adósemlegesség elvét; és
b)
az a) pontra adandó igenlő válasz esetén mely tényezők relevánsak annak meghatározása során, hogy a tagállam jogosult-e vagy sem e kifogásra hivatkozni?
(1) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)
Full & Egal Universal Law Academy