9.10.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 274/15
A T-25/05. sz., KME Germany AG, korábban KM Europa Metal AG, KME France SAS, korábban Tréfimétaux SA, KME Italy SpA, korábban Europa Metalli SpA kontra Európai Bizottság ügyben 2010. május 19-én hozott ítélet ellen a KME Germany AG, korábban KM Europa Metal AG, a KME France SAS, korábban Tréfimétaux SA, a KME Italy SpA, korábban Europa Metalli SpA által 2010. augusztus 3-án benyújtott fellebbezés
(C-389/10. P. sz. ügy)
2010/C 274/22
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: KME Germany AG, korábban KM Europa Metal AG, KME France SAS, korábban Tréfimétaux SA, KME Italy SpA, korábban Europa Metalli SpA (képviselők: M. Siragusa avvocato, A. Winckler avocat, G. Rizza avvocato, T. Graf Rechtsanwalt, M. Piergiovanni avvocato, R. Elderkin barrister)
A másik fél az eljárásban: az Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül az ítéletet;
—
amennyiben lehetséges, a Bíróság a rendelkezésére álló tények alapján részlegesen semmisítse meg a Bizottság határozatát és csökkentse a KME-vel szemben kiszabott bírság összegét, és
—
a Bíróság a Bizottságot kötelezze az ezen eljárás és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére;
másodlagosan, amennyiben a jogvita állása nem teszi lehetővé:
—
a Bíróság helyezze hatályon kívül az ítéletet, beleértve a Törvényszék azon rendelkezését, amely a KME-t kötelezi a költségek viselésére, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé.
Jogalapok és fontosabb érvek
Első jogalapjukban a fellebbezők vitatják a Törvényszék azon megállapítását, miszerint a Bizottságnak nem kellett bizonyítania, hogy a megállapodások hatást gyakoroltak a piacra. Függetlenül attól, hogy a Bizottság mentesülhet a piacra gyakorolt hatás fennállásának kifejezett bizonyítása alól a jogsértés „különösen súlyosnak” minősítése céljából, a Bizottság mindenesetre kétségtelenül köteles e hatást bizonyítani és számszerűsíteni, amennyiben — mint a határozatban is —, a kartell piacra gyakorolt tényleges hatására alapítva állapítja meg — a súlyosságra tekintettel — a vállalkozással szemben kiszabandó bírság kiindulási összegét. A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság a jogilag megkövetelt módon bizonyította, hogy a megállapodások hatást gyakoroltak a piacra, valamint hogy a Bizottság jogosan állapította meg a piacra gyakorolt hatás fennállását egyszerű mutatókra hivatkozva. E hiba annál is inkább súlyos volt, mivel a jelen esetben a KME szolgáltatott bizonyítékot, beleértve a gazdasági jellegű bizonyítékokat is, amely alátámasztja, hogy a jogsértés egészének nem volt semmilyen kihatása a piacra. Így érvelve, és a KME első jogalapjának elutasítása mellett döntve, a Törvényszék elferdítette az eléterjesztett tényeket és bizonyítékokat, és ezzel megsértette az uniós jogot, és logikátlan és nem megfelelő indokolást nyújtott.
Második jogalapjukban a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék megfelelőnek ítélte, hogy a Bizottság — a jogsértéssel érintett piac méretének meghatározása érdekében, melyre a KME-vel szemben kiszabott bírság kapcsán a jogsértés súlyosságával kapcsolatos tényező megállapítása céljából került sor — olyan piaci értékre hivatkozott, amely magában foglalta a félkész termékek (rézből készült vívezetékcsövek) piacáról származó jövedelmeket is. Csak a „kartellel érintett” piac, azaz az átalakítási szolgáltatások (a vízvezetékcsövek árának csupán 30-40 %-át képviselő) piacának értékét kellett volna figyelembe venni. A Törvényszék, a KME keresetében kifejtett második jogalap elutasításával megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód uniós alapelvét, és nem megfelelő indokolást adott.
Harmadik jogalapjukban a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék elutasította a keresetben kifejtett negyedik jogalapot, mely szerint a Bizottság tévesen alkalmazta a bírság megállapításának módszeréről szóló 1998. évi bírságkiszabási iránymutatást, valamint megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét, amennyiben a jogsértés időtartama alapján a KME-vel szemben kiszabott bírság kiindulási összegét a lehetséges legmagasabb százalékos mértékkel növelte, annak ellenére, hogy megállapítást nyert, hogy a kartell három éven át nyugodott és nem gyakorolt semmilyen káros hatást. A fellebbezők szerint a Törvényszék megsértette az uniós jogot, valamint homályos, logikátlan és nem megfelelő indokolást adott, amennyiben helybenhagyta a határozat vonatkozó részét.
Negyedik jogalapjukban a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék elutasította a keresetben kifejtett ötödik jogalapot, és helybenhagyta a határozat vonatkozó részét, amelyben a Bizottság megtagadta, hogy a számos enyhítő körülmény alapján a KME-t a bírság csökkentésének kedvezményében részesítse. A fellebbezők többek között úgy érvelnek, hogy a Törvényszék i) hibás jogi szempontot annak értékelésekor, hogy a KME esetében alkalmazható-e bírság mérséklés amiért a megállapodásokat csak korlátozott mértékben teljesítette; ii) tévedett a KME kérelmének elutasításakor, amely szerint a KME-vel szemben kiszabott bírságot a rézből készült vízvezetékcső ágazat válsága okán; és iii) nem orvosolta azt, hogy a Bizottság jogellenes tagadta meg a KME bírságcsökkentési kedvezményben részesítését annak ellenére, hogy a KME az engedékenységi közlemény hatókörén kívül együttműködött a szélesebb körű európai megállapodásokat illetően, azon indokkal, hogy az Outokumpu volt az első vállalkozás, amely ezen megállapodások teljes időtartamával kapcsolatos információkat szolgáltatott a Bizottságnak.
Ötödik jogalapjukban a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék elutasította a keresetben kifejtett hetedik jogalapot, és helybenhagyta, hogy a Bizottság megtagadta, hogy a KME-t a bírság csökkentésének kedvezményében részesítse fizetésképtelensége okán. A fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a fizetésképtelenség miatti bírságcsökkentéssel kapcsolatban a bírságkiszabási iránymutatás S szakasza b) pontjában meghatározott teszt értelmezésekor, valamint nem orvosolta a speciális grafit és elektrotechnikai és mechanikai szén- és grafit ügyekben a Bizottság által a KME-vel szemben — az SGL Carbonhoz képest — elkövetett jogellenes hátrányos megkülönböztetést. A Törvényszék továbbá logikátlan és nem megfelelő indokolást adott a KME kérelmeinek elutasítását illetően.
Hatodik jogalapjukban a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék megsértette az uniós jogot és a fellebbezők fellebbezőknek a teljes körű és hatékony bírósági felülvizsgálathoz való alapvető jogát, amennyiben elmulasztotta a KME érveinek alapos és körültekintő vizsgálatát, a Bizottság irányában pedig elfogultságot tanúsított.
Full & Egal Universal Law Academy