6.11.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 301/8
A Törvényszék (második tanács) T-177/07. sz., Mediaset SpA kontra Európai Bizottság (támogatta: Sky Italia Srl) ügyben 2010. június 15-én hozott ítélete ellen a Mediaset SpA által 2010. augusztus 6-án benyújtott fellebbezés
(C-403/10. P. sz. ügy)
2010/C 301/11
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Mediaset SpA (képviselők: K. Adamantopoulos, Dikigoros és G. Rossi ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: az Európai Bizottság, Sky Italia Srl
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-177/07. sz. ügyben 2010. június 15-én hozott ítéletét;
—
a Bíróság zárja le véglegesen a jogvitát oly módon, hogy megsemmisíti az Európai Bizottság elsőfokon megtámadott határozatát; illetve másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; továbbá
—
a Bíróság kötelezze az elsőfokú eljárás alperesét és beavatkozóját az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1.
A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék két okból is tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az olasz 350/2003 törvény 4. cikkének (1) bekezdésének hatálya, valamint a fellebbezőnek a (i) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektivitás, valamint (ii) hátrányos megkülönböztetés fogalma közötti különbségre — amely eltér a technológiasemlegesség fogalmától– vonatkozó jogalapja elfogadhatatlan. Következésképpen a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy az olasz jogi szabályozást nem technológiasemlegesnek minősítette.
2.
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy az EUMSz 107. cikk (1) bekezdését alkalmazta azon feltevés alapján, hogy az olasz jogi szabályozás állítólagos „nem technológiasemleges” jellege szükségszerűen szelektív gazdasági előnyt biztosított a fellebbező részére. A Törvényszék továbbá tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú eljárás alperese helyesen állapította meg, hogy a Mediaset gazdasági előnnyel rendelkezett, miközben (ugyanúgy, mint az alperes) nem tudta jogilag meghatározni az absztrakt — és csak feltételezett — „közönségfejlesztés” és „alacsony költségen való belépés a piacra” Mediaset javára fennálló specifikus gazdasági előnyként való értékelését. A Törvényszék továbbá a Bíróság alapokmányának 36. cikkébe ütközően nem nyújtott megfelelő indokolást és nyilvánvalóan elferdítette a tényeket, és tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a megtámadott határozatot ítéletének 62–68. és 74–79. pontjában tévesen és elferdítve értelmezte. A Törvényszék azzal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy a megtámadott határozatban a Mediaset állítólagos előnyével kapcsolatos érvelését a sajátjával helyettesítette és a hivatkozott bizonyítékokat olyan módon értelmezte, hogy az ellentétes a megtámadott határozat (82)–(95) preambulumbekezdésének megfogalmazásával és az abban foglalt elemzéssel, továbbá elferdítette a bizonyítékokat. A Törvényszék ezenfelül a „közvetett kedvezményezett” fogalmának jelen ügyben történt alkalmazása és jogi besorolása tekintetében is tévesen alkalmazta a jogot.
3.
A Törvényszék azzal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy egyáltalán nem értékelte egyrészt a kereset 93– 96. pontjában, másrészt 121– 129. pontjában az olasz jogi szabályozásnak az EUMSz 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjával való megfelelőség értékelésével kapcsolatosan meghatározott elkülönülő jogalapokat. E tekintetben a Törvényszék nem nyújtott megfelelő indokolást. Ráadásul a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az az EUMSz 107. cikk (3) bekezdésének c) pontját alkalmazásával az olasz jogi szabályozást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, annak következményeként és csupán azon indokból, hogy e szabályozás műholdas dekódereknek a támogatásban való részesüléséből állítólagosan kizárta és ezzel állítólag nem tartotta tiszteletben technológiasemlegesség elvét; továbbá azzal, hogy helyben hagyta azt, hogy az alperes a szóban forgó intézkedésnek az előfizetős televíziózás piacán kimutatható torzító hatásait egy megfelelő jogi, gazdasági és mérlegelési teszt révén a) az előfizetős televíziózás piacán fennálló verseny torzulását; valamint b) a gazdasági előny állítólagos hatékonyságát nem tudta jogilag értékelni. A torzulást a Bizottság csupán feltételezte, és megállapította, hogy az a közös piaccal összeegyeztethetetlen, mivel az állítólag nem technológiasemleges. Továbbá a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és téves indokolást nyújtott azzal, hogy a kereset harmadik jogalapját elutasította. A Törvényszék ugyanis nem csak, hogy helytelenül ismertette és értelmezte a megtámadott határozat ellentmondásos érvelésére vonatkozó jogalapot és annak érveit, hanem ráadásul nem is vizsgálta meg ezeket az érveket, ezért tévesen utasította el azokat mint megalapozatlanokat.
4.
Végül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a 659/1999 rendelet (1) 14. cikkét alkalmazta, mivel nem vette figyelembe, hogy a megtámadott határozatnak az állítólagos a fellebbező gazdasági előnyével kapcsolatos tévedései tulajdonképpen a jogbiztonság elvébe ütközően lehetetlenné tették, hogy az állítólagos állami támogatást visszafizesse. A megtámadott határozat ellen tehát nem lehetett hatékony és átlátható jogorvoslattal élni, továbbá nem tartalmazott megfelelő visszafizetési módszert. Ezen túlmenően a Törvényszék tévesen értelmezte a fellebbezőnek a fentiekre vonatkozó jogalapjait és tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a megtámadott határozat lehetővé tette az eredeti helyzet visszaállítását.
(1) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet (HL L 83., 1.o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. oldal)
Full & Egal Universal Law Academy