20.11.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 317/23
A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-396/08. sz., Freistaat Sachsen és Land Sachsen-Anhalt kontra Európai Bizottság ügyben 2010. július 8-án hozott ítélete ellen a Freistaat Sachsen és a Land Sachsen-Anhalt által 2010. szeptember 20-án benyújtott fellebbezés
(C-459/10. P. sz. ügy)
2010/C 317/41
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbezők: Freistaat Sachsen és Land Sachsen-Anhalt (képviselők: A. Rosenfeld és I. Liebach ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
1.
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a Németország által a DHL számára nyújtani tervezett állami támogatásról szóló, 2008. július 2-i 2008/878/EK bizottsági határozat részleges megsemmisítésére vonatkozó T-396/08. sz., Freistaat Sachsen és Land Sachsen-Anhalt kontra Európai Bizottság ügyben 2010. július 8-án hozott ítéletét, és semmisítse meg a 2008. július 2-i 2008/878/EK bizottsági határozat 1. cikkének (1) bekezdését;
2.
másodlagosan a Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének az 1. pontban említett ítéletét, és az ügyet utalja vissza az Európai Unió Törvényszéke elé;
3.
a Bíróság a fellebbezési eljárás ellenérdekű felét kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezés a Törvényszék azon ítélete ellen irányul, amely elutasította a fellebbezőknek a 2008. július 2-i 2008/878/EK bizottsági határozat részleges megsemmisítése iránti keresetét. A Bizottság e határozatban a Freistaat Sachsen és a Land Sachsen-Anhalt által a DHL számára nyújtani kívánt, bejelentett képzési támogatások nagy részét a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.
Fellebbezésükben a fellebbezők az uniós jog Törvényszék általi következő megsértéseire hivatkoznak:
—
A Törvényszék megsértette a 68/2001 rendeletet, a korábbi EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontját és az egyenlő bánásmód elvét, mivel a támogatás szükségességének vizsgálata során tévesen alkalmazta a jogot. A 68/2001/EK rendelet megsértése abból adódik, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg a rendeletben megállapított anyagi kritériumokat, ami kivételesen csak akkor fogadható el, ha ezt az adott eset sajátosságai igazolják. A Törvényszék megsértette a korábbi EK 87. cikk (3) bekezdését, mivel tévesen alkalmazva a jogot nem ismerte el, hogy a képzési támogatások a korábbi EK 87. cikk (3) bekezdése c) pontjának céljait szolgálják, illetve szolgálhatják, és ezt az EK 87. cikk (3) bekezdése szerinti, mérlegelést igénylő vizsgálat keretében a Bizottságnak kell figyelembe vennie. Végül az egyenlő bánásmód elve is sérült, mivel a Bizottság hasonló tényállások esetében hozott korábbi határozatokban nem vizsgálta és nem is állapította meg a képzési támogatások szükségességét. Nem látható ezen egyenlőtlen bánásmód objektív igazolása.
—
Még ha abból is kellene kiindulni, hogy a szükségesség kritériuma jogosan került alkalmazásra, téves jogalkalmazás valósult meg. A fellebbezők e tekintetben azt kifogásolják, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a 68/2001 rendeletet, a regionális támogatásokra vonatkozó bizottsági iránymutatásokat és a korábbi EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontját, mivel tévesen alkalmazva a jogot nem vonta be a szükségesség vizsgálatába a letelepedési hely kiválasztása tekintetében kifejtett ösztönző hatásokat. Mivel az, hogy a képzési támogatások legalábbis regionális szempontokat is magukban foglalhatnak, a 68/2001 rendelet szövegéből következik. A Törvényszék azon feltevése, hogy a hátrányos helyzetű területeken lévő üzemek támogatása és az új vállalkozások letelepedése csak regionális támogatások révén valósulhat meg, nem helytálló.
—
Továbbá a Törvényszék azzal is megsértette a 68/2001 rendeletet, a korábbi EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontját, valamint az egyenlő bánásmód elvét, hogy tévesen alkalmazva a jogot a támogatás szükségességének megítélésekor nem megfelelő kritériumokat alkalmazott. Egyrészt ennek során nem vehette volna figyelembe a támogatás kedvezményezettjének üzleti gyakorlatát és stratégiáját, mivel ezáltal azon vállalkozások, amelyek belső normák alapján magas képzési színvonalat tartanak fenn, a támogatásokra vonatkozó jogszabályok alapján hátrányba kerülnek azon vállalkozásokkal szemben, akik alacsony képzési színvonallal rendelkeznek. Másrészt nem lehetett volna a támogatásokat már kizárólag azért nem szükségesnek tekinteni, mert nemzeti jogszabályok írják elő azokat. Ez ugyanis ahhoz vezet, hogy a törvényben előírt magas képzési színvonalat megkövetelő tagállamok vállalkozásai hátrányba kerülnek a viszonylag alacsony képzési színvonalat előíró tagállamok vállalkozásaival szemben.
—
Végül a Törvényszék azzal is megsértette a korábbi EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontját, hogy tévesen alkalmazva a jogot nem vette figyelembe a kérdéses képzési intézkedés pozitív külső hatásait.
Full & Egal Universal Law Academy