5.2.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 38/5
2010. november 26-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság
(C-556/10. sz. ügy)
2011/C 38/07
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Braun és H. Støvlbæk meghatalmazottak)
Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság
Kereseti kérelmek
A Bizottság kéri, hogy a Bíróság:
—
állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság az első vasúti csomag átültetése során nem teljesítette
—
a 91/440/EGK irányelv (1) 6. cikkének (3) bekezdéséből és II. mellékletéből, valamint a 2001/14/EK irányelv (2) 4. cikkének (2) bekezdéséből és 14. cikkének (2) bekezdéséből,
—
a 2001/14/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdéséből,
—
a 2001/14/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdéséből és 8. cikkének (1) bekezdéséből, valamint
—
a 2001/14/EK irányelv 30. cikkének a 91/440/EGK irányelv 10. cikkének (7) bekezdésével összefüggésben értelmezett (4) bekezdéséből
eredő kötelezettségeit.
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A 91/440/EGK irányelv és a 2001/14/EK irányelv célja a vasúti infrastruktúrához való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés valamennyi vállalkozás számára, valamint az európai vasúti piacok versenyorientált, dinamikus és átlátható fejlesztése. A 91/440/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a pályahálózat-működtető „alapvető funkcióival” olyan szervezeteket vagy vállalkozásokat kell megbízni, „amelyek önmaguk nem nyújtanak vasúti szállítási szolgáltatásokat”.
A Bizottság álláspontja szerint Németországban nem biztosított a pályahálózat-működtetőnek az irányelv által előírt, az alapvető funkciók gyakorlása során fennálló önállósága, mivel ezen „alapvető funkciók” közül többet egy olyan társaságra bíztak, amely bár jogilag önálló, valójában egy olyan holding-társaság része, amelyhez többek közt vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások is tartoznak.
A 2001/14/EK irányelvben előírt önállóságnak nem csak jogi értelemben, hanem szervezetileg és a döntéshozatal szintjén is fenn kell állnia. Ebből következően az alapvető funkciókkal megbízott vállalkozás szervezetileg csak akkor képezheti más, vasúti szállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozásokkal együtt ugyanazon holding-társaság részét, ha az e vállalkozásoktól nem csak jogilag elkülönült, hanem bizonyíthatóan gazdasági egységet sem képez azokkal, tehát gazdasági értelemben is független azoktól. Amennyiben tehát a holding-konstrukció keretén belül az „alapvető funkciókat” egy leányvállalat gyakorolja, védelmi intézkedésekkel kell biztosítani, hogy az anyavállalat és a leányvállalat ne járhasson el gazdasági egységként, és következésképpen egy vállalkozásként. Németországban azonban nem kerültek elfogadásra ilyen megfelelő és kielégítő védelmi intézkedések, amelyek a pályahálózat-működtetőnek a vasúti szállító vállalkozásoktól való gazdasági függetlenségét is biztosíthatnák. A Németország által felsorolt védelmi intézkedések nem elégségesek az alapvető funkciók függetlenségének a biztosításához, az érdekkonfliktusok megakadályozásához és ahhoz, hogy a holding-társaságtól megvonják az alapvető funkciókkal megbízott szervezet irányítását.
Egyrészt a függetlenségi követelmények teljesülését nem felügyeli független hatóság, és a versenytársaknak a függetlenségi követelmény megsértése esetén nincs lehetőségük panaszt tenni. Másrészt a holding-társaság részét képező, és az alapvető funkciókkal megbízott szervezet munkatársának — illetve vezető testületének és irányításának a függetlensége nem biztosított az alábbiak miatt:
—
A holding-társaság és az ahhoz tartozó egyéb társaságok igazgatósági tagjai számára semmi sem akadályozza, hogy az alapvető funkciókkal megbízott szervezet igazgatóságában is képviseltesség magukat.
—
Nincs olyan előírás, amely szerint az alapvető funkciókkal megbízott szervezet vezetője, vagy e szervezetnek valamely vezető feladatokkal és az alapvető funkciók gyakorlásával megbízott személyzete az érintett szervezetnél betöltött tevékenységének megszűnését követően megfelelő időtartamon keresztül nem tölthet be vezető pozíciót a holding-társaságnál, vagy a holding-társaság irányítása alatt álló más szervezeteknél.
—
Az alapvető funkciókkal megbízott szervezet vezető testülete nem került egyértelműen meghatározott feltételek mellett, világosan kinevezésre, és a testületre nem vonatkoznak olyan megfelelő jogi kötelezettségek, amelyek a döntéshozatal teljes függetlenségét biztosíthatnák.
—
Az alapvető funkciókkal megbízott szervezet nem rendelkezik saját, külön, ill. az illetéktelenek belépése tekintetében védett helyiségekben elhelyezett személyzettel, amelynek a holding-társasággal és az általa irányított egyéb vállalkozásokkal való kapcsolata azokra a hivatalos közleményekre korlátozódik, amelyek az alapvető funkciók gyakorlásához kapcsolódnak.
—
Az információs rendszerhez való hozzáféréssel szemben nincs védelem, ezért nem zárható ki, hogy a holding-társaság a birtokába juthat olyan információknak, amelyek az alapvető funkciók gyakorlását érintik.
A pályahálózat-működtetőnek az alapvető funkciók gyakorlása során fennálló függetlenségére vonatkozó követelményeknek a fent ismertetett megsértésén kívül a Németországi Szövetségi Köztársaság a 91/440 irányelvből és a 2001/14 irányelvből eredő kötelezettségeit nem teljesítette az alábbiak miatt sem:
—
a 2001/14/EK irányelvnek az infrastruktúra használati díjára vonatkozó rendelkezéseit nem ültette át kellő pontossággal, és elmulasztotta a teljes költség elvének hiányos alkalmazására vonatkozó előfeltételek meghatározását;
—
nem fogadta el az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a pályahálózat-működtetőt az infrastruktúra költségeinek és a sínhálózat használati díjainak a csökkentésére lehessen kötelezni;
—
Elmulasztotta a szabályozó hatóságnak az arra való felhatalmazását, hogy a pályahálózat-működtetőhöz címzett információkérést alkalmas szankciók lehetősége útján is végrehajthassa.
(1) A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv (HL L 237., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 341. o.)
(2) A vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 75., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 704. o.)
Full & Egal Universal Law Academy