26.3.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 95/2
Az Audiencia Provincial de Barcelona (Spanyolország) által 2010. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Banco Español de Crédito, S.A. kontra Joaquín Calderón Camino
(C-618/10. sz. ügy)
2011/C 95/03
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Audiencia Provincial de Barcelona
Az alapeljárás felei
Fellebbező: Banco Español de Crédito, S.A.
Ellenérdekű fél: Joaquín Calderón Camino
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
Ellentétes-e a közösségi joggal, különösen a fogyasztókra és a felhasználókra vonatkozó szabályozással, ha egy nemzeti bíróság hivatalból és ab limine litis, az eljárás bármely szakaszában tartozódik arra vonatkozóan döntést hozni, hogy egy — a jelen ügyben 29 %-os — késedelmi kamatot megállapító feltétel semmis vagy sem, illetve hogy ez a feltétel a fogyasztói kölcsönről szóló szerződésben módosítható-e, vagy sem? A bíróság dönthet-e úgy, anélkül, hogy megsértené a fogyasztó közösségi jogalkotó által elismert jogait, hogy az említett kikötés vizsgálatát csak az adós indítványára — a megfelelő eljárási ellenkérelem előterjesztésére tekintettel — végzi el?
2.
A 93/13/EGK irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdése és a 2009/22/EK irányelv (2) 2. cikkének fényében hogyan kell megfelelően értelmezni a — Ley General 26/1984, de 19 de julio, para la Defensa de los Consumidores y Usuarios (a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló, 1984. július 19-i 26/1984. sz. általános törvény) 8. cikkét felváltó — Real Decreto Legislativo 1/2007 (1/2007. sz. királyi törvényerejű rendelet) 83. cikkét az említettek kapcsán? E tekintetben milyen hatállyal bír a 93/13/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének azon előírása, hogy a tisztességtelen feltételek „nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve”?
3.
Kizárható-e a hivatalból és ab limine litis végzett bírósági felülvizsgálat, amennyiben a felperes kérelmében egyértelműen meghatározza a késedelmi kamat mértékét, a követelés összegét, beleértve a főkövetelést és annak kamatait, a kötbért és a költségeket, a kamatlábat és az időszakot, amelyre a kamatot kéri — vagy utal arra, hogy a származási tagállam joga szerint a főkövetelés után automatikusan számoljanak fel törvényes kamatot —, a jogalapot, beleértve a követelés, és a kért kamat alapjául szolgáló körülmények ismertetését, továbbá pontosan meghatározza, hogy törvényes vagy szerződéses kamatról, esetleg a kamat tőkésítéséről vagy egy kölcsön kamatlábáról, illetve a felperes által kiszámított összegről van-e szó, valamint megadja az Európai Központi Bank által alkalmazott alapkamatot meghaladó százalékértéket, ahogy azt az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló közösségi rendelet megkívánja (3)?
4.
Amennyiben azok nemzeti jogba történő átültetését elmulasztják, kötelezi-e a pénzügyi intézményt a 2008/48/EK irányelv (4) 5. cikkének l) és m) pontja és 6. cikke — különös tekintettel a „kiigazításához szükséges intézkedéseket” megemlítő rendelkezésükre —, valamint 10. cikkének (1) bekezdése — vagyis a „kiigazítására vonatkozó rendelkezésekre” való utalása — arra, hogy különös és megjelölt rendelkezésként — nem pedig a szerződés törzsszövegében, minden megkülönböztetést nélkülöző módon — egyértelműen, kiemelt helyen, „szerződéskötést megelőző tájékoztatásként” tüntesse fel a szerződésben a fizetési késedelem esetén alkalmazott késedelmi kamat számításának alapjául szolgáló kamatlábra és az annak meghatározása során figyelembe veendő tényezőkre (kezelési- és behajtási költségek, stb.) vonatkozó utalásokat, valamint arra, hogy foglaljon bele a szerződésbe egy, a költségtényezőkkel kapcsolatos következményekre vonatkozó figyelmeztetést is?
5.
Előír–e a 2008/48/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése tájékoztatási kötelezettséget a kölcsön, illetve hitel késedelmi kamat alkalmazásának helyt adó határidő előtti lejárata tekintetében? Alkalmazható-e a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának a 2008/48/EK irányelv által hatályon kívül helyezett 1987/102/EGK irányelv 7. cikkében található elve abban az esetben, ha a hitelintézet nem csupán a javakat — a kölcsön tőkeösszegét — kívánja visszaszerezni, hanem különösen magas összegű késedelmi kamatot is alkalmazni kíván?
6.
A nemzeti jogba átültető szabályozás hiányában és a 2005/29/EK irányelv (5) 11. cikke (2) bekezdésének fényében vizsgálhatja-e a bíróság hivatalból annak a gyakorlatnak a tisztességtelen jellegét, amelynek alapján késedelmi kamatra vonatkozó feltételeket foglalnak a szerződés szövegébe?
(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)
(2) A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat) (HL 2009., L 110., 30. o.).
(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006., L 399., 1. o.).
(4) A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008., L 133., 66. o.).
(5) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, HL 2005., L 149., 22. o.)
Full & Egal Universal Law Academy