5.6.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 148/46
2010. április 6-án benyújtott kereset — Confederación de Cooperativas Agrarias de España és CEPES kontra Bizottság
(T-156/10. sz. ügy)
2010/C 148/75
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperesek: Confederación de Cooperativas Agrarias de España (Madrid, Spanyolország), Confederación Empresarial Española de la Economía Social (CEPES) (Madrid, Spanyolország) (képviselők: M. Araujo Boyd és M. Muñoz de Juan ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
—
A Törvényszék állapítsa meg, hogy az e keresetben előadott megsemmisítési jogalapok elfogadhatók és megalapozottak;
—
semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikkét;
—
másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 4. cikkét, és
—
a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset az üzemanyagár emelkedését követően a mezőgazdasági szektor javára szóló spanyol intézkedésekre vonatkozó, 2009. december 15-i bizottsági határozat (C 22/2001. sz. támogatás) ellen irányul. E határozat megállapítja, hogy az október 10-i Real Decreto-Ley 10/2000 de medidas urgentes de apoyo a los sectores agrario, pesquero y del transporte (1) (a mezőgazdasági, halászati és közlekedési ágazatot támogató sürgősségi intézkedésekről szóló királyi törvényrendelet) által előírt, Spanyolország által 2000. szeptember 29-én bejelentett meghatározott, a mezőgazdasági szektor javára szóló támogatások a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásoknak minősülnek, és elrendeli azok visszatérítését.
Az említett intézkedések szerepeltek a 2001. november 11-i első bizottsági határozatban (a továbbiakban: eredeti határozat), amely megállapította, hogy „a 10/2000 királyi törvényrendeletben foglalt, a mezőgazdasági szövetkezetek javára szóló intézkedések […] nem minősülnek az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett támogatásnak”. Ezen eredeti határozatot az indokolás hiánya miatt a T-146/03. sz. ügyben 2006. december 12-én hozott ítélet (2) megsemmisítette, mivel a Bizottság a határozatában nem vette kellően figyelembe azon hatást, amelyet a társaságokétól különböző adók kifejthettek a szövetkezetekre vonatkozó adószabályokra. Ezt követően, és az eljárás megindításáról szóló új határozat elfogadása nélkül, a Bizottság 2009. december 15-én elfogadta a megtámadott határozatot.
A felperesek öt megsemmisítési jogalapra hivatkoznak:
—
Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az eljárásban érdekelt felek meghallgatáshoz való jogát, mivel anélkül fogadta el a megtámadott — az eredeti határozatban foglalt következtetésektől élesen különböző következtetéseken alapuló — határozatot, hogy újra megindította volna a hivatalos eljárást, vagy az érdekelt feleknek lehetőséget adott volna észrevételeik előterjesztésére.
—
A második jogalapban azt kifogásolják, hogy a Bizottság túllépte a T-146/03. sz. ügyben hozott ítéletben foglalt felhatalmazást, amely a megfelelő indokolásnak kizárólag az eredeti határozat egyes részeit érintő hiányát szankcionálta. E részek kijavítása helyett a Bizottság az eredeti határozat olyan részeit is felülvizsgálta, amelyet a Bíróság nem vitatott. A Bizottság e magatartása sérti a jogbiztonság elvét és az érdekelt felek jogos bizalmát.
—
Harmadszor a felperesek vitatják az intézkedés állami támogatásnak való minősítését, mivel úgy vélik, hogy nem elegendő azt állítani, hogy azon mezőgazdasági szövetkezetek, amelyeknek nem a tagjai végzik a tevékenység 100 %-át (tiszta segélyszövetkezeti modell) a társaságokétól eltérő adókötelezettségeik miatt „előnyt” élveznek, figyelmen kívül hagyva, hogy a szövetkezetek és a tőketársaságok sem ténylegesen, sem jogilag nincsenek hasonló helyzetben. Ezenkívül, ha elfogadható is ezen összehasonlítás — jóllehet nem az —, a szövetkezetekre vonatkozó adószabályok nem előnyt, hanem a spanyol adórendszer felépítésével és jellegével igazolható különbségeket jelentenek, ahogy azt a Bizottság eredeti határozata megállapította, és amit e kérdésben a 2006. december 12-i ítélet nem vitatott.
—
Negyedik jogalapként és másodlagosan a felperesek úgy vélik, hogy a Bizottság indokolása nem elégséges, és hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjára tekintettel tévedett az intézkedés összeegyeztethetőségének vizsgálata során, valamint hogy az említett intézkedést összeegyeztethetőnek kellett volna nyilvánítani.
—
Végül a felperesek vitatják a megtámadott határozatban foglalt visszatérítés elrendelését.
(1) Boletín Oficial del Estado, október 7., 241/2000. sz., 34614. o.
(2) EBHT 2006., II-98. o.
Full & Egal Universal Law Academy