19.11.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 340/24
A Közszolgálati Törvényszék F-116/07., F-13/08. és F-31/08. sz., L kontra Európai Parlament egyesített ügyekben 2010. július 7-én hozott ítélete ellen L által 2011. július 18-án benyújtott fellebbezés
(T-317/10. P. sz. ügy)
2011/C 340/51
Az eljárás nyelve: litván
Felek
Fellebbező: L (Luxembourg, Luxemburgi Nagyhercegség) (képviselők: Audrey Sèbe és Vytautas Sviderskis ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Európai Parlament
A fellebbező kérelmei
—
A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-117/07., F-13/08. és F-31/08. sz., L kontra Európai Parlament egyesített ügyekben 2010. július 7-én hozott ítéletét;
—
adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett jogalapoknak, amennyiben azok egészben vagy részben megalapozottak;
—
az Európai Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező nyolc jogalapra hivatkozik:
1.
Első fellebbezési jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen értelmezte az „a panaszra adott válaszként hozott határozat” („décision prise en réponse à la réclamation”) fogalmát. A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék az Európai Parlament munkaszerződések megkötésére jogosult hatósága által 2007. július 10-én hozott határozatot helytelenül minősítette a felperest elbocsátó és az elbocsátásról szóló első határozatot hatályon kívül helyező új határozatnak, mivel e határozat nem állította vissza az első határozat meghozatala előtt fennálló állapotot.
2.
A második fellebbezési jogalap a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság 2008. február 13-i azon határozatának elfogadhatatlanságára vonatkozik, amely a fellebbező második panaszát azon az alapon utasította el, hogy a fellebbező e határozatot 2008. február 27-ig, vagyis az azt követő időpontig nem kapta meg, hogy 2008. február 25-én benyújtotta a harmadik kérelmét.
3.
Harmadik fellebbezési jogalapjában a fellebbező a védelemhez való jog megsértésére hivatkozik. Álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék azon megállapítása, mely szerint ez az elv nem vonatkozik a kölcsönös bizalmon alapuló ideiglenes foglalkoztatási szerződés megszüntetésének esetére, ellentétes az Európai Unió bíróságainak ítélkezési gyakorlatával és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megállapításaival.
4.
Negyedik fellebbezési jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen értelmezte az Európai Parlament (tisztviselők és egyéb alkalmazottak felvételére vonatkozó) belső szabályzatának 10. cikkét, amikor úgy ítélte meg, hogy az elbocsátásról szóló határozatot nem lehet azon az alapon megsemmisíteni, hogy megsértették a Személyzeti Bizottságnak történő előzetes bejelentés kötelezettségét.
5.
Ötödik fellebbezési jogalapjában a fellebbező a pártatlanság elvének megsértésére hivatkozik.
6.
Hatodik fellebbezési jogalapjában a fellebbező az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik, mivel álláspontja szerint a 2007. július 10-i határozat nem tartalmazott semmilyen indokolást.
7.
Hetedik fellebbezési jogalapjában a fellebbező a hatékony bírósági eljáráshoz való jog megsértésére hivatkozik azzal összefüggésben, hogy a Közszolgálati Törvényszék azt állapította meg, hogy nincs hatásköre felülvizsgálni az elbocsátás indokainak helyességét és komolyságát.
8.
Nyolcadik fellebbezési jogalapjában a fellebbező nyilvánvaló mérlegelési hibára hivatkozik azzal összefüggésben, hogy a fellebbező elbocsátása nem tényszerű bizonyítékokon alapult.
Full & Egal Universal Law Academy