21.5.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 152/16
A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2011. március 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — A Demba Ngagne elleni büntetőeljárás
(C-140/11. PPU. sz. ügy)
2011/C 152/28
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Corte Suprema di Cassazione (Olaszország)
Az alap-büntetőeljárás résztvevői
Demba Ngagne
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
a)
A 2008/115/EK irányelv (1) 7. cikkének (1) és (4) bekezdését, 8. cikkének (1), (3) és (4) bekezdését, valamint 15. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, mint amely megtiltja azt, hogy valamely tagállam — az említett rendelkezésekben szereplő prioritások és eljárási szabályok módosításával — a nemzeti terület elhagyására kötelezze a jogellenesen tartózkodó külföldit, amennyiben nem lehet kitoloncolást, azonnali vagy előzetes fogva tartást alkalmazni?
b)
A 2008/115/EK irányelv 15. cikkének (1), (4), (5) és (6) bekezdését következésképpen úgy kell-e értelmezni, mint amely megtiltja azt, hogy valamely tagállam az önkéntes visszatérést illetően a külföldi részéről az együttműködés nem igazolt hiánya — és kizárólag ezen ok — következményeként e cselekményt bűncselekménnyé nyilvánítsa, és szankcióként a kitoloncolás céljából már alkalmazott vagy objektíven lehetetlen őrizetbevételhez képest mennyiségi szempontból súlyosabb (akár tízszeres mértékű) fogvatartást (szabadságvesztés) írja elő?
c)
A 2008/115/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját — többek között az ugyanezen irányelv 8. cikkére és különösen az EUMSZ 79. cikkben meghatározott közös politikai területekre tekintettel — úgy kell-e értelmezni, hogy elegendő az, ha a tagállam úgy határoz, hogy bűncselekménynek tekinti az önkéntes visszatérést illetően a külföldi részéről az együttműködés hiányát azért, hogy az irányelvet ne kelljen alkalmazni?
d)
A 2008/115/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 15. cikkének (4), (5) és (6) bekezdését ezzel szemben — többek között az EJEE 5. cikkére tekintettel — úgy kell-e értelmezni, hogy azok akadályát képezik annak, hogy az illegálisan tartózkodó külföldivel szemben — akinek őrizetbevétele objektíven nem lehetséges vagy már nem lehetséges — az önkéntes visszatéréssel és a személyes szabadság korlátozásával kapcsolatos intézkedések olyan összességét alkalmazza, amely az ilyen intézkedések betartása elmulasztásának bűncselekménye miatti elítéléstől függnek?
e)
Végül pedig — többek között a (10) preambulumbekezdésre, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény korábban hatályos 23. cikkére, a 2008/115 irányelv preambulumában felidézett ajánlásokra és iránymutatásokra, valamint az EJEE 5. cikkére tekintettel — megállapítható-e, hogy a 7. cikk (1) és (4) bekezdése, a 8. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a 15. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdése szabályértékkel ruházzák fel azokat az elveket, amelyek értelmében a személyes szabadság visszatérés céljából történő korlátozásához csak végső esetben szabad folyamodni, valamint hogy a fogvatartással összefüggő intézkedések nem igazolhatók akkor, ha azokat olyan kitoloncolási eljárás keretében hozták, amely tekintetében nincs ésszerű kilátás a visszatérésre?
(1) HL L 348., 98. o.
Full & Egal Universal Law Academy