23.7.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 219/3
A Grondwettelijk Hof (Belgium) által 2011. április 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — All Projects & Developments NV és társai
(C-203/11. sz. ügy)
2011/C 219/05
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Grondwettelijk Hof
Az alapeljárás felei
Felperesek:
All Projects & Developments NV
Bouw- en Coördinatiekantoor Andries NV
Belgische Gronden Reserve NV
Bouwonderneming Ooms NV
Bouwwerken Taelman NV
Brummo NV
Cordeel Zetel Temse NV
DMI Vastgoed NV
Dumobil NV
Durabrik NV
Eijssen NV
Elbeko NV
Entro NV
Extensa NV
Flanders Immo JB NV
Green Corner NV
Huysman Bouw NV
Imano BVBA
Immpact Ontwikkeling NV
Invest Group Dewaele NV
Invimmo NV
Kwadraat NV
Liburni NV
Lotinvest NV
Matexi NV
Novus NV
Plan & Bouw NV
7Senses Real Estate NV
Sibomat NV
Tradiplan NV
Uma Invest NV
Versluys Bouwgroep BVBA
Villabouw Francis Bostoen NV
Willemen General Contractor NV
Wilma Project Development NV
Woningbureau Paul Huyzentruyt NV
Beavatkozók:
Ministerraad
Vlaamse regering
Immo Vilvo NV
PSR Brownfield Developers NV
College van de Franse Gemeenschapscommissie
Franse Gemeenschapsregering
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
Önmagában véve vagy az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozattal (1) összefüggésben úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikkét, hogy e cikkek megkövetelik, hogy az Európai Bizottságot tájékoztassák a Flamand Régió telek- és ingatlanpolitikáról szóló, 2009. március 27-i rendeletének 3.1.3. és 3.1.10. cikke, 4.1.20. cikke 3. §-ának (2) bekezdése, valamint 4.1.21. és 4.1.23. cikke szerinti intézkedésekről e rendelkezések elfogadása vagy hatálybalépése előtt?
2.
A letelepedés szabadságára, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vagy a tőke szabad mozgására tekintettel kell-e vizsgálni az olyan szabályozást, amely azokra a magánszereplőkre, akiknek parcellázása vagy építési beruházása elér egy bizonyos minimális méretet, a jog szerint e parcellázás vagy építési beruházás legalább 10 és legfeljebb 20 százalékának megfelelő mértékű szociális kötelezettséget ró, amely in natura vagy meg nem valósított szociális parcellánként, illetve szociális lakásonként 50 000 euró megfizetésével teljesíthető, vagy e szabályozást a felsorolt szabadságok mindegyikére tekintettel vizsgálandó komplex szabályozásnak kell-e tekinteni?
3.
Alkalmazandó-e a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikke (2) bekezdésének a) és j) pontja a magánszereplők szociális lakások és apartmanok kialakítását szolgáló, szociális kötelezettségként a jog szerint a jogszabályban rögzített minimális méretet elérő beruházásra vonatkozó minden építési vagy parcellázási engedéllyel összefüggésben kirótt kötelező járulékára, minek körében a megvalósított szociális lakásokat előzetesen meghatározott maximális árakon szociális lakásépítő társaságok vásárolják meg, hogy azokat magánszemélyek széles körének adják bérbe, vagy azokat a szociális lakásépítő társaságok javára történő jogátruházás révén ugyanazon körbe tartozó magánszemélyek részére értékesítik?
4.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2006/123 irányelv 15. cikke szerinti „értékelendő követelmények” fogalmát, hogy az magába foglalja a magánszereplők arra vonatkozó kötelezettségét, hogy szokásos tevékenységük mellett vagy annak részeként hozzájáruljanak a szociális lakásépítéshez, és a kialakított lakásokat maximális árakon részben állami hatóságokra vagy az azokon fennálló jogok átruházása révén átruházzák, jóllehet e magánszereplők nem rendelkeznek további kezdeményezési joggal a szociális lakások piacán?
5.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén a nemzeti bíróságnak kell-e szankciókat fűznie, és ha igen, milyeneket,
a)
ahhoz a megállapításhoz, hogy a 2006/123 irányelv 15. cikke szerinti új értékelendő követelményt nem vizsgálták meg különleges módon ugyanezen irányelv 15. cikke (6) bekezdésének megfelelően, és
b)
ahhoz a megállapításhoz, hogy az ezen új követelménnyel kapcsolatos értesítést nem végezték el ugyanezen irányelv 15. cikke (7) bekezdésének megfelelően?
6.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2006/123 irányelv 14. cikke szerinti „tiltott követelmények” fogalmát, hogy az nem csak az e cikkben ismertetett körülmények között tilt valamely nemzeti szabályozást, ha az a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot vagy annak gyakorlását valamely feltételnek való megfeleléshez köti, hanem akkor is, ha e szabályozás csupán azt írja elő, hogy az e feltételnek való meg nem felelés következményeként elmarad a jogszabályban előírt szolgáltatás teljesítésének pénzügyi ellentételezése, és nem kerül sor az e szolgáltatás gyakorlásának fejében nyújtott pénzügyi garancia visszafizetésére?
7.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2006/123 irányelv 14. cikkének 6. pontja szerinti „versengő gazdasági szereplők” fogalmát, hogy az alkalmazandó az olyan közintézményre, amelynek feladatai részben megegyezhetnek a szolgáltatók feladataival, ha e közintézmény az ugyanezen irányelv 14. cikkének 6. pontja szerinti határozatokat hoz, és egyúttal köteles egy lépcsőzetes rendszer utolsó lépcsőfokaként a szolgáltató által az őt terhelő szociális kötelezettség teljesítése céljából kialakított szociális lakásokat megvásárolni?
8.
a)
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2006/123 irányelv 4. cikkének 6. pontja szerinti „engedélyezési rendszer” fogalmát, hogy az alkalmazandó az olyan tanúsítványokra, amelyeket valamely közintézmény állít ki azt követően, hogy az eredeti építési vagy parcellázási engedély megadására már sor került, és amelyek szükségesek az ezen eredeti engedélyhez a jog szerint kötődő szociális kötelezettség teljesítése fejében járó egyes ellentételezések odaítélésére való jogosultság megszerzéséhez, és amelyek egyúttal szükségesek ahhoz, hogy jogosultság keletkezzen a szolgáltató által e közintézmény javára kötelezően nyújtandó pénzügyi garancia visszatéríttetésére?
b)
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2006/123 irányelv 4. cikkének 6. pontja szerinti „engedélyezési rendszer” fogalmát, hogy az alkalmazandó arra a megállapodásra, amelyet valamely magánszereplő egy jogszabályi rendelkezés alapján a valamely közintézmény javára történő jogátruházás keretében az e magánszereplő által a jog szerint egy építési vagy parcellázási engedélyhez kötődő szociális kötelezettség in natura teljesítése érdekében kialakított szociális lakás értékesítése céljából e közintézménnyel köt, figyelemmel arra a körülményre, hogy e megállapodás megkötése az említett engedély végrehajthatóságának feltételét képezi?
9.
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 49. és 56. cikket, hogy azok tiltják az olyan szabályozást, amelynek folytán a bizonyos méretet elérő beruházásra vonatkozó építési vagy parcellázási engedély megadásához a jog szerint egy szociális kötelezettség kötődik, amelynek lényege, hogy a beruházás bizonyos százalékának megfelelő mértékben szociális lakásokat kell kialakítani, amelyeket később maximalizált árakon egy közintézmény részére vagy az azokon fennálló jogok átruházása révén kell értékesíteni?
10.
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 63. cikket, hogy az tiltja az olyan szabályozást, amelynek folytán a bizonyos méretet elérő beruházásra vonatkozó építési vagy parcellázási engedély megadásához a jog szerint egy szociális kötelezettség kötődik, amelynek lényege, hogy a beruházás bizonyos százalékának megfelelő mértékben szociális lakásokat kell kialakítani, amelyeket később maximalizált árakon egy közintézmény részére vagy az azokon fennálló jogok átruházása révén kell értékesíteni?
11.
Úgy kell-e értelmezni az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti „építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés” fogalmát, hogy az alkalmazandó az olyan szabályozásra, amelynek folytán a bizonyos méretet elérő beruházásra vonatkozó építési vagy parcellázási engedély megadásához a jog szerint egy szociális kötelezettség kötődik, amelynek lényege, hogy a beruházás bizonyos százalékának megfelelő mértékben szociális lakásokat kell kialakítani, amelyeket később maximalizált árakon egy közintézmény részére vagy az azokon fennálló jogok átruházása révén kell értékesíteni?
12.
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21., 45. és 49., 56. és 63. cikkét, valamint „az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről” szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 22. és 24. cikkét, hogy e cikkekkel ellentétes a Flamand Régió telek- és ingatlanpolitikáról szóló, 2009. március 27-i rendeletének 5. könyvével a „Lakhatás a saját régióban” cím alatt bevezetett olyan szabályozás, amelynek folytán a telkek és az azokon emelt épületek átruházása bizonyos, úgynevezett céltelepüléseken attól függ, hogy a vevő vagy bérlő igazolja-e az adott településhez fűződő — a rendelet 5.2.1. cikkének 2. §-a értelmében vett — megfelelő kapcsolatot?
(1) HL L 312., 67. o.
(2) HL L 376., 36. o.
(3) HL L 134., 114. o., magyar nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.
(4) HL L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítve: HL 2009. L 274., 47. o.
Full & Egal Universal Law Academy