16.7.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 211/18
A T-117/07. és T-121/07. sz., Areva és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2011. március 3-án hozott ítélet ellen az Areva által 2011. május 24-én benyújtott fellebbezés
(C-247/11. P. sz. ügy)
2011/C 211/36
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Areva SA (képviselő: A. Schild Rechtsanwältin)
A többi fél az eljárásban: Alstom, Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
—
amennyiben úgy ítéli meg, hogy a jogvita jogerősen eldönthető:
—
elsődlegesen semmisítse meg a vitatott határozat következő részeit:
—
az 1. cikk c) pontját;
—
a 2. cikk c) pontját;
—
másodlagosan csökkentse lényegesen a fellebbezővel szemben kiszabott bírság összegét;
—
kötelezze a Bizottságot az összes költség viselésére, ideértve a fellebbező Törvényszék előtti eljárás keretében felmerült költségeit;
—
amennyiben úgy ítéli meg, hogy a jogvita nem dönthető el jogerősen, utalja vissza az ügyet a Törvényszék másik tanácsához és a költségekről később határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező négy jogalapot hoz fel fellebbezése alátámasztására.
Az első jogalap arra vonatkozik, hogy az Areva SA által 2004. január 9. és május 11. között az Areva T&D SA-ra és Areva T&D AG-ra gyakorolt meghatározó befolyás tényleges gyakorlásának elemzése során a Törvényszék megsértette az indokolással és a védelemhez való joggal kapcsolatos szabályokat. Ezzel kapcsolatosan a fellebbező megjegyzi, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ Európai Unió Bíróságának Alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyvének 36. és 53. cikkét (a Törvényszéknek meg kell indokolnia saját ítéletét) azáltal, hogy a megtámadott ítélet 150. pontjában saját érvelésével helyettesítette a Bizottság érvelését azzal, hogy utólagosan olyan indokolást tulajdonított a vitatott határozatnak, amely abban nem is szerepel. A fellebbező továbbá megjegyzi, hogy a Törvényszék azáltal is megsértette indokolási kötelezettségét, hogy az érvei nem teszik lehetővé azon indokok megértését, amelyek miatt nem adott helyt a fellebbező érveinek. Végül a fellebbező kijelenti, hogy a Törvényszék megsértette az Areva SA védelemhez való jogát azzal, hogy a probatio diabolicát követel meg tőle az anyavállalat által a leányvállalatai felett meghatározó befolyásának tényleges gyakorlása hiányának bizonyítása keretében, valamint azzal, hogy nem adott lehetőséget arra, hogy észrevételeket tegyen a Törvényszék által a vitatott határozathoz fűzött új érvekkel kapcsolatosan.
A második jogalap a bírságok megfizetésének egyetemlegességére vonatkozó szabályok alkalmazása során tévesen alkalmazta a jogot, amelynek következtében megsértette a jogbiztonság és a büntetések egyéniesítésének elvét. A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette a fenti elveket olyan bírságok kiszabásával, amelyek által ténylegesen egyetemlegesség jön létre két olyan társaság között, amely soha nem képzett gazdasági egységet.
A harmadik jogalap arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a Bizottság hatáskörének jogellenes átruházására vonatkozó szabályokat, a Törvényszék tévesen indokolta a megtámadott ítéletet, valamint megsértette a büntetések és szankciók egyéniesítésének elvét azzal, hogy nem határozta meg egyértelműen az egyetemleges felelősség keretében az egyetemleges adósok felelősségét. Ezzel kapcsolatosan az Areva SA egyrészt arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a bizottsági határozatnak a Bizottság szándékával ellentétes értelmezésére támaszkodott annak érdekében, hogy olyan „megoldásra” jusson, amely anélkül, hogy jogilag megalapozott lett volna, lehetővé tett számára a fellebbező Bizottság hatáskörének átruházására vonatkozó érveinek elutasítását. A fellebbező másrészt arra hivatkozik, hogy a Törvényszék által választott megoldás sérti a jogbiztonság és a büntetések egyéniesítésének általános jogelvét.
A negyedik és egyben utolsó jogalap az arányosság elve és az egyenlő bánásmód elvének az Arevsa SA-val szemben egyetemlegesen kiszabott bírság tekintetében történt téves alkalmazására vonatkozik. A fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék azáltal, hogy nem gyakorolta korlátlan felülvizsgálati jogkörét, és helyben hagyta a bírságoknak az elkövetett jogsértés időtartamát figyelmen kívül hagyóan történt kiszabását, megsértette a fent hivatkozott elveket.
Full & Egal Universal Law Academy