16.7.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 211/19
A T-117/07. és T-121/07. sz., Areva és társai egyesített ügyekben 2011. március 3-án/hozott ítélet ellen az Alstom, a T&D Holding (korábban Areva T&D Holding SA), Alstom Grid SAS (korábban Areva T&D SA), Alstom Grid AG (korábban Areva T&D AG) által 2011. május 25-én benyújtott fellebbezés
(C-253/11. P. sz. ügy)
2011/C 211/37
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbezők: Alstom, a T&D Holding (korábban Areva T&D Holding SA), Alstom Grid SAS (korábban Areva T&D SA), Alstom Grid AG (korábban Areva T&D AG) (képviselők:. Derenne és A. Müller-Rappard ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Areva, Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) T-117/07. és T-121/07. sz., Areva SA, Areva T&D Holding SA, Areva T&D AG, Areva T&D SA és Alstom kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2011. március 3-án hozott ítéletét
—
amennyiben úgy ítéli meg, hogy a jogvita jogerősen eldönthető:
—
elsődlegesen semmisítse meg a 2007. január 24-én hozott C(2006) 6762 bizottsági határozat (COMP/F/38.899 — „gázszigetelt kapcsolóberendezések”ügy) bizottsági határozat következő részeit:
—
1. cikk b) pontját [Alstom tekintetében],
—
1. cikk d) pontját [Alstom Grid AG (korábban Areva T&D AG) tekintetében],
—
1. cikk e) pontját [T&D Holding (korábban Areva T&D Holding SA) tekintetében],
—
1. cikk f) pontját [Alstom Grid SAS (korábban Areva T&D SA) tekintetében],
—
2. cikk b) pontját [Alstom tekintetében],
—
3. cikk c) pontját [Alstom, Alstom Grid AG (korábban Areva T&D AG), T&D Holding (korábban Areva T&D Holding SA) és Alstom Grid SAS (korábban Areva T&D SA) tekintetében];
—
másodlagosan csökkentse lényegesen a fellebbezőkkel szemben kiszabott bírság összegét;
—
kötelezze a Bizottságot az összes költség viselésére, ideértve a fellebbezők Törvényszék előtti eljárás keretében felmerült költségeit;
—
amennyiben úgy ítéli meg, hogy a jogvita nem dönthető el jogerősen, utalja vissza az ügyet a Törvényszék másik tanácsához és a költségekről később határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezők öt jogalapot hoznak fel fellebbezésük alátámasztására.
A két részből álló első jogalapjukban a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 269. cikket azáltal, hogy úgy ítéli meg, hogy a bizottsági határozat megfelelően indokolt. Ezzel kapcsolatosan először is azt kifogásolják, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 9099. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság jogilag megkövetelt módon indokolta az Alstom az Areva T&D SA-val és az Areva T&D AG-való fennálló egyetemleges felelősségét, arra a tényre alapítva, hogy az Alstom nem döntötte meg a leányvállalataira gyakorolt meghatározó befolyásra vonatkozó vélelmet, miközben a Bizottság nem válaszolt az Alstom által e vélelem megdöntése érdekében nyújtott bizonyítékokra (első rész). A fellebbezők másodszor azt kifogásolják, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 200. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság jogában állt nem indokolni, hogy miért szabott ki a határozat meghozatalának napján gazdasági egységet nem képező két társaságra egyetemlegesen bírságot.
A második jogalapjukkal a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. cikkel együttesen értelmezett Bíróság Alapokmányának 36. és 53. cikkét, azáltal, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 101-110. pontjában (első rész), 148-150. pontjában (második rész) és 214-216. pontjában saját érvelésével helyettesítette a Bizottság érvelését azzal, hogy utólagosan olyan indokolást tulajdonított a vitatott határozatnak, amely abban nem szerepel. Továbbá a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 206. pontjában azt állapította meg, hogy két olyan társasággal szemben, amely a határozat meghozatalának napján nem képez gazdasági egységet, a Bizottság egyetemlegesen szabott ki bírságot (negyedik rész).
A harmadik jogalap, amely arra hivatkozik, hogy a Törvényszék az EUMSZ 101. cikket, és különösen a valamely anyavállalatnak a leányvállalatai által tanúsított magatartás betudhatóságára irányadó szabályokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47.és 48. cikkében előírt tisztességes eljárás elvét és az ártatlanság vélelmét megsértve probatio diabolicát írt elő, két részből áll. A fellebbezők arra hivatkoznak,hogy:
a)
a Törvényszék egyrészt annak megerősítésével, hogy az Alstomnak tudható be a leányvállalatai által megvalósított magatartásokért való felelősség, és azáltal, hogy a meghatározó befolyás gyakorlására vonatkozó vélelem ítélkezési gyakorlatból következő elveit alkalmazta, a megtámadott ítélet 84110. pontjában megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot valamint az ártatlanság vélelmét, mivel a felelősségbetudhatóságának kérdése kapcsán az anyavállalat által a leányvállalatai felett meghatározó befolyásának tényleges gyakorlásának olyan meghatározását alkalmazta, amelynek semmi köze sincs az érintett piacon tanúsított tényleges magatartáshoz és ennélfogva megdönthetetlenné teszi e vélelmet;
b)
a Törvényszék másrészt a megtámadott ítélet 144-152. pontjában tévesen alkalmazta a jogot az Areva T&D Holding SA-nak az Areva T&D SA-ra és az Areva T&D AG-ra a 2004. január 9. és május 11. között ténylegesen gyakorolt meghatározó befolyás meghatározásakor.
A negyedik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék megsértette az egyetemlegesség fogalmát azáltal, hogy a megtámadott ítélet 214216. pontjában úgy ítélte meg, hogy az egyetemlegesség azon társaságok részesedésének alapján kerül meghatározásra, amelyekkel szemben a Bizottság egyetemlegesen szab ki bírságot (első rész), valamint azáltal, hogy a megtámadott ítélet 232236. és 238. pontjában megsérti a jogbiztonság és a büntetések egyéniesítésének elvét és az EUSZ 13. cikket Bizottság egyes szankcionált vállalkozások felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörének átruházására.
Az ötödik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék megsértette a kifejtett jogalapokra való válaszadásra vonatkozó kötelezettségét, mivel a megtámadott ítélet 223230. pontjában téved a hatékony jogorvoslathoz, valamint a bírói jogvédelemhez való jogra vonatkozó jogalap terjedelme tekintetében, és ezáltal nem a felhozott jogalapra, hanem egy olyan jogalapra válaszol, amire az eljárás felei nem is hivatkoztak.
Full & Egal Universal Law Academy