13.8.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 238/5
2011. május 26-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Dán Királyság
(C-261/11. sz. ügy)
2011/C 238/09
Az eljárás nyelve: dán
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: R. Lyal és N. Fenger meghatalmazottak)
Alperes: Dán Királyság
Kereseti kérelmek
—
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Dán Királyság — mivel olyan szabályozást fogadott el és tartott hatályban, amely szerint a társaságok más tagállamba irányuló eszközátruházásai azonnal, a tőkekivonáskor adókötelesek, míg a Dánián belüli hasonló eszközátruházásokat nem terhel adó — nem teljesítette az EUMSZ 49. cikkből és az EGT-Megállapodás 31. cikkéből eredő kötelezettségeit;
—
a Dán Királyságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A dán adószabályok értelmében valamely vállalkozás eszközeinek Dánián kívüli használatra való átruházása értékesítésnek minősül és ennek megfelelően adózik, míg az országon belüli vállalkozásokat csak akkor tekintik megszűntnek, amennyiben a szóban forgó eszközt ténylegesen értékesítették. Az a vállalkozás, amely Dánián belüli különböző telephelyek között ruház át eszközt, az ilyen átruházás tekintetében nem adózik ezen eszközök értéke után. Amennyiben azonban ugyanez a vállalkozás Dánián kívüli állandó telephelyre ruház át eszközöket, azonnal adózik az eszközök értéke után ugyanúgy, mintha értékesítette volna az eszközöket.
A Bizottság szerint ezen eltérő bánásmód az EUMSZ 49. cikkel ellentétes módon akadályozza a letelepedés szabadságát. A Bizottság nem vitatja Dánia azon lehetőségét, hogy a dániai letelepedés alatt a vállalkozás által szerzett értéknövekedést megadóztassa. Úgy véli azonban, hogy az adókötelezettséget megalapozó körülményeknek — vagyis az eszköz értékesítése, vagy olyan tényező, amelynek eredményeképp az értékcsökkenés kiigazítható — azonosnak kell lenniük, függetlenül attól, hogy az érintett tőkeértéket külföldre ruházták át, vagy az Dániában maradt.
A Bizottság véleménye szerint a Dániából más tagállamba való eszközátruházással kapcsolatos, meg nem valósult értéknövekedésre tekintettel nem indokolt az adó azonnali beszedése, amennyiben ezen adót nem vetik ki a hasonló belföldi helyzetekre. A Dán Királyság tehát például meghatározhatná azon meg nem valósult értéknövekedés értékét, amelyre szerinte adót vethet ki, anélkül hogy az adó azonnali beszedését vagy az adó halasztott megfizetésének további feltételeit írná elő.
Full & Egal Universal Law Academy