22.10.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 311/16
A Törvényszék (második tanács) T-228/09. sz., United States Polo Association kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) és Textiles CMG, SA ügyben 2011. április 13-án hozott ítélete ellen a United States Polo Association által 2011. június 24-én benyújtott fellebbezés
(C-327/11. P. sz. ügy)
2011/C 311/25
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: United States Polo Association (képviselők: P. Goldenbaum Rechtsanwältin, T. Melchert Rechtsanwalt és I. Rohr Rechtsanwältin)
A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-228/09. sz. ügyben 2011. április 13-án hozott ítéletét,
—
helyezze hatályon kívül a fellebbezési tanács R 886/2008-4. sz. határozatát,
—
az OHIM-ot kötelezze saját és a felperes költségeinek viselésére,
—
és amennyiben a Textiles CMG S.A. beavatkozik az eljárásba, a Textiles CMG S.A.-t kötelezze saját költségei viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék ítélete tévesen értelmezi és alkalmazza a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját (jelenleg a 207/2009 rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja).
A Törvényszék erre a téves értelmezésre és alkalmazásra támaszkodva tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg azt, hogy a U.S. POLO ASSN. (megtámadott védjegybejelentés) és a POLO-POLO (korábbi védjegy) között fennáll az összetévesztés veszélye.
A Törvényszék az összetéveszthetőség értékelését nem folytatta le szabályszerűen és teljes körűen, és e tekintetben nem vette kellően figyelembe vagy tévesen alkalmazta az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatának alapelveit.
A Törvényszék értékelésének hiányosságaira vonatkozóan a fellebbező által előadott fő érveket a következőképpen lehet összefoglalni:
1.
A Törvényszék tévesen alkalmazta a C-120/04. sz., Medion-ügyben hozott ítéletben (EBHT 2005., I-8551. o.) lefektetett alapelveket az összetett megjelölés egyik elemének lehetséges önálló megkülönböztető pozíciójával kapcsolatban, holott az az összbenyomás szempontjából nem domináns.
A Törvényszék először — helyesen — tagadta, hogy a „POLO” szó domináns lenne a későbbi védjegyben, de aztán — tévesen — abból, hogy a további alkotóelemek, a „U.S.” és az „ASSN.” kezdőbetűk és rövidítések, valamint abból, hogy szerinte ezeknek nincsen értelmük és nem alkalmasak eléggé a megkülönböztetésre, azt vezette le, hogy a „POLO” alkotóelem önálló megkülönböztető rendeltetéssel bír. Ez az összetett védjegy egyik elemének önálló megkülönböztető rendeltetésére vonatkozó követelmény téves értelmezésének bizonyul.
A Medion-ügyben hozott ítéletben szereplő megállapításokat semmi esetre sem lehet úgy értelmezni, mintha arra vonatkozó általános szabályt állítanának fel, hogy minden olyan, rendes megkülönböztető képességgel rendelkező elemet, amely két védjegyben közös, úgy kell tekinteni, mintha önálló megkülönböztető szereppel rendelkeznének egy összetett védjegyben. A Törvényszék nem vette figyelembe, hogy a Medion-ügyben hozott ítélet szerint főszabály és kivétel viszonya áll fenn, ahol a főszabály az, hogy az átlagfogyasztó a védjegyet mint egészet érzékeli, és lehetséges, hogy az összbenyomásban az összetett megjelölés egy vagy több alkotóeleme dominál, míg a kivételt az jelenti, hogy az olyan alkotóelem, amely nem dominál az összbenyomásban, csak a szokásostól eltérő kivételes esetekben rendelkezhet önálló megkülönböztető pozícióval. A Törvényszék nem fejtett ki ilyen kivételes esetre vonatkozó indokolást.
2.
A Törvényszék kizárólagos és döntő jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a „POLO” alkotóelem közös a két ütköző védjegyben, és nem alkalmazta megfelelően az összetéveszthetőség átfogó megítélésére vonatkozó azon alapelveket, amelyek különösen a C-251/95. sz., SABEL-ügyben hozott ítéletből (EBHT 1997., I-6191. o.) következnek.
A Törvényszék nem vette figyelembe azt az alapelvet, hogy a vásárlóközönség a védjegyet mint egészet érzékeli, és nem vizsgálja annak különböző részleteit, hanem — a korábbi védjegyhez képest — csak egyetlen alkotóelemet vett alapul és azt hasonlította össze a későbbi védjeggyel.
Többek között nem vette figyelembe teljes körűen a jelen ügy körülményeit, mivel számításon kívül hagyta az ütköző megjelölések közötti eltéréseket, különösen a korábbi védjegyben szereplő „POLO” elem feltűnő megkettőzését. Az egyedül álló „POLO” elem nem dominál a „POLO-POLO” korábbi védjegyben, és önálló megkülönböztető pozícióval sem rendelkezik az összetett védjegyben, és a Törvényszék nem is állította azt, hogy ilyen rendeltetés állna fenn.
Továbbá, a „POLO-POLO” korábbi védjegynek egészében tekintve egyik közösségi nyelvben sincsen jelentése. Ezért nem lehet fogalmi összehasonlítást végezni.
3.
A Törvényszék nem vette figyelembe azt az alapelvet, hogy a hasonlóság megítélését csak akkor lehet kizárólag egyetlen alkotóelem alapján elvégezni, ha a védjegy összes többi alkotóelemének elhanyagolható a szerepe.
4.
A Törvényszék érvelése a következő pontokban ellentmondásos és következetlen.
A Törvényszék egyfelől azt állapította meg, hogy a „U.S.” és az „ASSN:” alkotóelemek nem jelentenek semmit. Másfelől rámutatott arra, hogy az érintett vásárlóközönség a „U.S.” elemet földrajzi származásra való utalásként érti. Még ha feltételezzük is, hogy néhány fogyasztó nem érti az „ASSN.” rövidítést, ez akkor sem indokolja azt, hogy ne vegyék észre vagy ne hallják meg ezt az alkotóelemet, hanem a MATRATZEN-ítéletben megállapított alapelveknek megfelelően annál inkább megkülönböztető elemként érzékelik.
(1) HL L 78., 1. o.
Full & Egal Universal Law Academy