8.10.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 298/14
A Komisia za zashtita ot diskriminatsia (Bulgária) által 2011. július 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Valeri Hariev Belov kontra „CHEZ Elektro Balgaria” AD, „CHEZ Razpredelenie Balgaria” AD
(C-394/11. sz. ügy)
2011/C 298/27
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Komisia za zashtita ot diskriminatsia (Bulgária)
Az alapeljárás felei
Felperes: Valeri Hariev Belov
Alperesek:„CHEZ Elektro Balgaria” AD, „CHEZ Razpredelenie Balgaria” AD, Darzhavna komisia po energiyno i vodno regulirane
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (1) hatálya alá tartozik-e a vizsgálandó eset (a 3. cikk (1) bekezdésének h) pontja)?
2.
Miként kell értelmezni a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett „kevésbé kedvezően járnak el” és a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint” kifejezéseket?
2.1.
Feltétlenül szükség van-e valamely kevésbé kedvező bánásmód közvetlen megkülönböztetésnek minősítéséhez arra, hogy a bánásmód kedvezőtlenebb legyen, és hogy az közvetlenül vagy közvetve jogszabályban kifejezetten rögzített jogokat vagy érdekeket sértsen, vagy kevésbé kedvező bánásmódnak minősül a szó tágabb értelmében vett bármely olyan magatartás (kapcsolat), amely valamely hasonló helyzetben tanúsított magatartáshoz képest kevésbé előnyös?
2.2.
Arra is szükség van-e a különösen kedvezőtlen helyzetbe hozás közvetett megkülönböztetésnek minősítéséhez, hogy az közvetlenül vagy közvetve jogszabályban kifejezetten rögzített jogokat vagy érdekeket sértsen, vagy tágabb értelemben véve különösen kedvezőtlen helyzetbe hozásnak minősül a különösen kedvezőtlen/előnytelen helyzetbe hozás bármely formája?
3.
A második kérdésre adandó választól függően: abban az esetben, ha a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében vett közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésnek minősítéshez szükség van arra, hogy a kevésbé kedvező bánásmód vagy a különösen kedvezőtlen helyzetbe hozás közvetlenül vagy közvetve jogszabályban rögzített jogot vagy érdeket sértsen,
3.1.
biztosítja-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke szerinti rendelkezés, a 2006/32/EK irányelv (2) (a (29) preambulumbekezdés, az 1. cikk, a 13. cikk (1) bekezdése), a 2003/54/EK irányelv (3) (a 3. cikk (5) bekezdése), a 2009/72/EK irányelv (4) (a 3. cikk (7) bekezdése) a villamos energia végső fogyasztójának ahhoz való jogát vagy ahhoz fűződő érdekét, hogy a fogyasztásmérő állását rendszeresen ellenőrizhesse, amely jogra vagy érdekre a nemzeti bíróságok előtti az alapeljáráshoz hasonló eljárásokban hivatkozni lehet,
és
3.2.
összeegyeztethetők-e e rendelkezésekkel az olyan nemzeti jogszabályok és/vagy az állami energiaszabályozási hatóság engedélyével folytatott olyan közigazgatási gyakorlat, amely(ek) az elosztó vállalkozás számára lehetőséget biztosít(anak) arra, hogy a fogyasztásmérőket nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető helyeken helyezze el, ami a fogyasztók számára lehetetlenné teszi, hogy személyesen és rendszeresen ellenőrizzék és kövessék a fogyasztásmérő állását?
4.
A második kérdésre adandó választól függően: abban az esetben, ha a közvetlen vagy közvetetett megkülönböztetésnek minősítéshez nincs feltétlenül szükség a jogszabályban rögzített jog vagy érdek közvetlen vagy közvetett megsértésére,
—
a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján megengedhetők-e az alapeljárásban szóban forgó(k)hoz hasonló olyan nemzeti jogszabályok vagy ítélkezési gyakorlat, amely(ek) a megkülönböztetésnek minősítéshez megköveteli(k), hogy a kedvezőtlenebb bánásmód és a kedvezőtlenebb helyzetbe hozás közvetlenül vagy közvetve jogszabályban rögzített jogokat vagy érdekeket sértsen;
—
azok/annak megengedhetetlensége esetén köteles-e a nemzeti bíróság azok/annak alkalmazását mellőzni és az irányelvben szabályozott fogalom-meghatározásokat alkalmazni?
5.
Úgy kell-e értelmezni a 2000/43 irányelv 8. cikkének (1) bekezdését,
5.1.
hogy az megkívánja, hogy az áldozat olyan tényeket bizonyítson, amelyek egyértelműen, vitathatatlanul és biztonsággal közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésre engednek következtetni, vagy elegendő, ha a tények alapján pusztán feltételezhető/vélelmezhető ennek megtörténte?
5.2.
A bizonyítási teher alperesre szállását eredményezik-e azok a tények, hogy
a)
csak a városban romakerületekként ismert két városrészben helyezték a fogyasztásmérőket az utcákban a villanyoszlopokra a fogyasztásmérő állásának a fogyasztó általi vizuális ellenőrzését lehetetlenné tevő magasságba, e két városkerület egyes részein belüli ismert kivételekkel, és
b)
a fogyasztásmérőket a város minden más kerületében más, a vizuális ellenőrzést lehetővé tevő (legfeljebb 1,70 méteres) magasságban, többnyire a fogyasztó lakásában vagy az épület homlokzatán vagy a kerítésen helyezték el?
5.3.
Kizárják-e a bizonyítási teher alperesre szállását azok a körülmények, hogy
a)
a városban romakerületekként ismert két városrészben nem csak romák, hanem más etnikai származású személyek is élnek, és/vagy
b)
ennek megfelelően, e két kerület lakosságának mekkora része vallja magát ténylegesen romának, és/vagy
c)
az elosztó vállalkozás a fogyasztásmérők e két városkerületben elvégzett, 7 méteres magasságba történt áthelyezésének okait közismertekként jellemzi?
6)
Az ötödik kérdésre adandó választól függően:
6.1.
Ha úgy kell értelmezni a 2000/43 irányelv 8. cikkének (1) bekezdését, hogy a megkülönböztetés megtörténtének feltételezhetőnek/vélelmezhetőnek kell lennie, és ha az előzőekben említett tények a bizonyítási teher alperesre szállását eredményezik, a megkülönböztetés mely formája vélelmezhető e tények alapján: közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés, illetve zaklatás?
6.2.
Lehetővé teszik-e a 2000/43 irányelv rendelkezései a közvetlen megkülönböztetésnek és/vagy a zaklatásnak egy jogszerű cél szükséges és alkalmas eszközök útján történő megvalósításával való igazolását?
6.3.
Az elosztó vállalkozás által hangsúlyozott — általa megvalósítani kívánt — jogszerű célokra figyelemmel igazolható-e a két városkerületben alkalmazott intézkedés olyan helyzetben, amelyben
a)
az intézkedés alkalmazására a két városkerületben felhalmozódott kifizetetlen számlák, a biztonságot, a minőséget és a villamosenergia-létesítmények folyamatos és veszélytelen működését hátrányosan befolyásoló vagy veszélyeztető gyakori fogyasztói visszaélések miatt kerül sor,
és
az intézkedéseket általános jelleggel alkalmazzák, függetlenül attól, hogy a konkrét fogyasztó kifizeti-e vagy sem a villamosenergia-elosztási és -ellátási számláit, és függetlenül attól, hogy megállapítható-e, hogy a konkrét fogyasztó valamely visszaélést (a fogyasztásmérő állásának manipulálása, jogtalan csatlakozás és/vagy jogtalan villamosenergia-vételezés/fogyasztás mérés és fizetés nélkül vagy a hálózatba történő bármely más jellegű, a hálózat biztonságos, minőségi, folyamatos és veszélytelen működését hátrányosan befolyásoló vagy veszélyeztető beavatkozás) követett el;
b)
a hasonló visszaélések tekintetében a jogszabályok és az elosztásról szóló szerződés általános szerződési feltételei polgári jogi, közigazgatási jogi és büntetőjogi felelősséget állapítanak meg;
c)
az elosztási szerződés általános szerződési feltételei 27. cikkének (2) bekezdésében foglalt kikötés, amely szerint az elosztó vállalkozás a fogyasztó kifejezett írásbeli kérésére lehetőséget biztosít a fogyasztásmérő állásának vizuális ellenőrzésére, ténylegesen nem teszi lehetővé a fogyasztó számára a rá vonatkozó fogyasztásmérő-állás személyes és rendszeres ellenőrzését;
d)
lehetőség van arra, hogy kifejezett írásbeli kérés alapján — jóllehet díjfizetés ellenében — kontroll-fogyasztásmérőt szereljenek fel a fogyasztó lakásában;
e)
az intézkedés sajátos és nyilvánvaló módon utal a fogyasztó valamilyen formában megnyilvánuló tisztességtelenségére az ezen intézkedés alkalmazását előidéző okoknak az elosztó vállalkozás által állított közismert jellege alapján;
f)
a fogyasztásmérőbe történő beavatkozással szembeni védelemhez más műszaki módszerek és eszközök is rendelkezésre állnak;
g)
az elosztó vállalkozás meghatalmazottja azt állítja, hogy egy másik város romák lakta kerületében alkalmazott hasonló intézkedés ténylegesen nem volt alkalmas a beavatkozások megakadályozására;
h)
az e városkerületek egyikében elhelyezett elektromos létesítmény, egy trafóállomás tekintetében nem feltételezik, hogy azt a biztonság érdekében a fogyasztásmérők tekintetében alkalmazottakhoz hasonló intézkedéseknek kell alávetni?
(1) A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (HL L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.).
(2) Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 114., 64. o.).
(3) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 211. o.).
(4) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv irányelv (HL L 11., 55. o.).
Full & Egal Universal Law Academy