19.11.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 340/6
A Törvényszék (negyedik tanács) T-206/06. sz., Total és Elf Aquitaine kontra Bizottság ügyben 2011. június 7-én hozott ítélete ellen a Total SA és az Elf Aquitaine SA által 2011. augusztus 11-én benyújtott fellebbezés
(C-421/11. sz. ügy)
2011/C 340/11
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbezők: Total SA és Elf Aquitaine SA (képviselők: E. Morgan de Rivery és A. Noël-Baron ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
—
elsődlegesen:
—
az EUMSZ 256. cikk és az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 56. cikkének alapján helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-206/06. sz., Total és Elf Aquitaine kontra Bizottság ügyben 2011. június 7-én hozott ítéletét;
—
adjon helyt a fellebbezők Törvényszék előtti elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmeinek;
—
következésképpen semmisítse meg a 2006. május 31-i C(2006) 2098 végleges bizottsági határozat 1. cikkének (c) és (d) pontját, 2. cikkének (b) pontját, 3. cikkét és 4. cikkét;
—
másodlagosan: korlátlan felügyeleti jogkörében az EUMSZ 261. cikk alapján módosítsa az Elf Aquitaine-nel és a Totallal szemben a 2006. május 31-i C(2006) 2098 végleges bizottsági határozat 2. cikkének (b) pontja értelmében együttesen és egyetemlegesen kiszabott bírságokat a Törvényszék T-206/06. sz., Total és Elf Aquitaine kontra Bizottság ügyben 2011. június 7-én hozott ítéletének indokolásában és érvelésében található objektív hibák miatt (különösen a Törvényszék által az elrettentési tényező kezelésével kapcsolatosan), és csökkentse az együttesen és egyetemlegesen kiszabott bírságokat az Elf Aquitaine esetében 75 562 500 euró összegre, valamint a Total esetében 58 500 000 euró összegre;
—
harmadlagosan: korlátlan felügyeleti jogkörében az EUMSZ 261. cikk alapján módosítsa az Elf Aquitaine-nel és a Totallal szemben a 2006. május 31-i C(2006) 2098 végleges bizottsági határozat 2. cikkének (b) pontja értelmében együttesen és egyetemlegesen kiszabott bírságokat a hivatkozott ítélet indokolásában és érvelésében található objektív hibák miatt módosítsa olyan mértékben, amelyben azt a Bíróság megfelelőnek találja;
—
negyedlegesen: mentesítse az Elf Aquitaine-t és a Totalt a késedelmi kamatok megfizetése alól a 2006. május 31-i C(2006) 2098 végleges bizottsági határozat meghozatalától a T-217/06. sz., Arkema kontra Bizottság ügyben hozott ítélet meghozataláig terjedő időtartam tekintetében;
—
mindenesetre kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére, ideértve az Elf Aquitaine és a Total Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségeit.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezés alátámasztása érdekében a fellebbezők elsődlegesen hat jogalapra, másodlagosan, harmadlagosan és negyedlegesen három jogalapra hivatkoznak.
Az első jogalapban a Total SA és az Elf Aquitaine SA azt állítják, hogy a Törvényszék megsértette az EUSZ 5. cikket azáltal, hogy jóváhagyta az anyavállalatok automatikus felelősségének elvét, amelyet a jelen ügyben a Bizottság alkalmazott és az EUMSZ 101. cikk értelmében vett vállalkozás fogalmával igazolt. Ez a megközelítés összeegyeztethetetlen a hatáskörök megosztásának és a szubszidiaritás elvével (első rész), valamint az arányosság elvével (második rész).
A második jogalapban a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen értelmezte a nemzeti jogot és a vállalkozás fogalmát, különösen mivel pontatlan jogi kötőerőt tulajdonított a jogi személyek önállóságára vonatkozó elvnek.
A harmadik jogalapban a fellebbezők lényegében azzal érvelnek, hogy a Törvényszék szándékosan elutasította a versenyjogi szankciók büntetőjogi jellegéből, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájából eredő új kötelezettségekből fakadó következtetések levonását. A Törvényszék ugyanis visszaélésszerűen és tévesen alkalmazta a vállalkozás uniós jogi fogalmát, és ezzel megsértette a nemzeti társasági jogon alapuló önállóság vélelmét, valamint figyelmen kívül hagyta a versenyjogi szankciók büntetőjogi jellegét. A fellebbező továbbá arra hivatkoznak, hogy a Törvényszéknek hivatalból fel kellett volna hoznia a Bizottság előtti jelenlegi közigazgatási eljárás jogellenességének kérdését.
A negyedik jogalapban a fellebbezők a védelemhez való jognak, a méltányosság és fegyveregyenlőség elvének téves értelmezéséből eredő megsértésére hivatkoznak. A Törvényszék ugyanis megengedte, hogy a Bizottság probatio diabolicával éljen, és jogban tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy egy leányvállalat önállóságát általánosságban az anyavállalatával fennálló tulajdonosi viszony alapján, miközben a fellebbezők szerint azt a leányvállalatnak az adott piacon tanúsított magatartása szerint kell értékelni.
Az ötödik jogalapban a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék megsértette indokolási kötelezettségét azáltal, hogy tömören állapította meg, hogy a Bizottság érvelésüket elutasította, anélkül, hogy elemezte volna a Bizottság által felhozott érveket (első rész). Továbbá a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a Bizottságot terhelő indokolási kötelezettségre nézve (második rész), és azt kifogásolják, hogy a Törvényszék a Bizottság indokolását a sajátjával helyettesítse (harmadik rész).
A hatodik jogalapban a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék megsértette a gondos ügyintézés elvét, mivel az anyavállalat fellebbezőkkel szembe kiszabott bírság összege magasabb a jogsértést elkövető leányvállalat Arkemával szemben kiszabott bírság összegénél.
A hetedik jogalapban a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék többször tévesen alkalmazta a jogot, a bírság elrettentő jellegének címén alkalmazott háromszoros szorzóalkalmazásakor. A Törvényszék ezzel megsértette az 1998. évi bírságkiszabási iránymutatást (első rész), valamint a bírság alapösszegének oszthatatlanságát (második rész).
A nyolcadik jogalapban a fellebbezők a velük szemben kiszabott bírságok összegének csökkentését kérik.
A kilencedik jogalapban a fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság törölje el a Bizottság által a megtámadott határozat és a Törvényszék ítéletének végrehajtása címén követelt késedelmi kamatokat.
Full & Egal Universal Law Academy