28.1.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 25/44
A Törvényszék (hatodik tanács) T-415/09. sz., New Yorker SHK Jeans GmbH & Co. KG, korábban New Yorker SHK Jeans GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) — Vallis K. — Vallis A. & Co. O.E. ügyben 2011. szeptember 29-én hozott ítélete ellen a New Yorker SHK Jeans GmbH & Co. KG, korábban New Yorker SHK Jeans GmbH által 2011. december 2-án benyújtott fellebbezés
(C-621/11. P. sz. ügy)
2012/C 25/82
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: New Yorker SHK Jeans GmbH & Co. KG, korábban New Yorker SHK Jeans GmbH (képviselők: V. Spitz, A. Gaul, T. Golda, S. Kirschstein-Freund Rechtsanwälte)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Vallis K. — Vallis A. & Co. O.E.
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
1.
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a T-415/09. sz. ügyben 2011. szeptember 29-én hozott ítéletet és
a)
helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2009. július 30-án hozott határozatát, amennyiben a fellebbezést elutasítja és a 25. osztályba tartozó árukra vonatkozó védjegybejelentés elutasításának helyt ad,
másodlagosan
b)
utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé végleges határozathozatal céljából.
2.
A Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) kötelezze az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
—
A használat igazolására az OHIM által előírt határidő lejárta után benyújtott további bizonyítékok figyelembe vétele megsérti a közösségi védjegyrendelet (1) 42. cikkének (2) és (3) bekezdését és 76. cikkének (2) bekezdését (korábban a közösségi védjegyrendelet 43. cikkének (2) és (3) bekezdése és 74. cikkének (2) bekezdése), valamint a végrehajtási rendelet 22. szabályának (2) bekezdését.
—
Az ellentartott védjegy tényleges használatát alátámasztó bizonyítékok benyújtására kizárólag a végrehajtási rendelet 22. szabályának (2) bekezdése irányadó. A végrehajtási rendelet 22 szabálya (2) bekezdésének szövege nem enged eltérést. Következésképpen, a közösségi védjegyrendelet 76. cikkének (2) bekezdése e tekintetben nem alkalmazható. Amennyiben az ellentartott védjegy tényleges használatát az OHIM által előírt határidőn belül a végrehajtási rendelet 22. szabálya (2) bekezdésének első mondatával összhangban nem igazolták, a felszólalást el kell utasítani.
—
Következésképpen, amennyiben az OHIM felhívja a felszólalót a használat igazolására előterjesztett bizonyítékokra vonatkozóan a védjegybejelentő által tett nyilatkozattal kapcsolatos észrevételek benyújtására a közösségi védjegyrendelet 75. cikkével és a végrehajtási rendelet 20. szabályának (4) bekezdésével összhangban, a felszólalónak elő kell terjesztenie észrevételeit. A használat igazolására szolgáló további bizonyítékok azonban nem vehetők figyelembe, mivel azokat a határidő lejárta után nyújtották be. Azáltal, hogy az OHIM figyelembe vette a késve benyújtott bizonyítékokat, megsértette a közösségi védjegyrendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdését, valamint a végrehajtási rendelet 22. szabályának (2) bekezdését.
—
A védjegybejelentő által pusztán olyan észrevételek benyújtása, amelyekben a védjegybejelentő vitatja a határidőn belül előterjesztett bizonyítékok elégséges voltát, nem támasztja alá a használat igazolására szolgáló további bizonyítékok figyelembe vételét.
—
Bár a közösségi védjegyrendelet 76. cikkének (2) bekezdése alkalmazhatónak tekinthető a használat igazolására a végrehajtási rendelet 22. szabálya (2) bekezdésében előírt határidő lejártát követően benyújtott további bizonyítékok tekintetében, a jelen ügyben megsértették a közösségi védjegyrendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdését és a végrehajtási rendelet 22. szabályának (2) bekezdését.
—
A később benyújtott bizonyíték nem volt további bizonyíték. A további bizonyíték megköveteli azt, hogy az első határidőn belül benyújtott bizonyíték igazolja az ellentartott védjegy tényleges használatát, és a későbbi időpontban benyújtott bizonyíték csupán alátámassza a már bizonyított tényeket. Következésképpen a Törvényszék azáltal, hogy lehetővé tette a közösségi védjegyrendelet 76. cikke (2) bekezdésének a fellebbezési eljárásban történő alkalmazását, megsértette az említett rendelkezést.
—
Az OHIM visszaélt a közösségi védjegyrendelet 76. cikkének (2) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörével. Az OHIM pusztán annak tekintetbe vételével visszaélt a hatáskörével, hogy a használat igazolására benyújtott további bizonyítékok szükségesek a felszólaló számára. Az a kérdés, hogy további bizonyítékok benyújtása szükséges-e az eljárásban részt vevő egyik fél számára, nem olyan tényező, amelyet az alperesnek tekintetbe kell vennie. E kérdést mindegyik félnek magának kell megválaszolnia. Továbbá az OHIM nem vett tekintetbe további körülményeket. Nem vette figyelembe az először benyújtott bizonyítékok értékét sem. A Törvényszék azáltal, hogy azt állította, hogy nem történt mérlegelési jogkörrel való visszaélés, megsértette az alkalmazandó jogot.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet, HL L 78., 1. o.
Full & Egal Universal Law Academy