5.3.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 72/22
2011. január 7-én benyújtott kereset — Export Development Bank of Iran kontra Tanács
(T-4/11. sz. ügy)
2011/C 72/38
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Export Development Bank of Iran (képviselő: J.-M. Thouvenin ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kereseti kérelmek
—
A Törvényszék semmisítse meg a 961/2010/EU tanácsi rendeletet a felperesre vonatkozó részében;
—
nyilvánítsa a 2010/413/KKBP határozatot alkalmazhatatlanná a felperes vonatkozásában;
—
semmisítse meg a 961/2010/EU tanácsi rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját a felperesre vonatkozó részükben;
—
semmisítse meg a felperesnek a 961/2010/EU tanácsi rendelet VIII. mellékletében szereplő listára történő felvételére vonatkozóan hozott tanácsi határozatot;
—
kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapra hivatkozik.
1.
Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (1), illetve 16. cikke (2) bekezdése a) és b) pontja jogi alapjának hiányára alapított első jogalap
—
E jogalap első részében a felperes azt állítja, hogy az EUMSZ 215. cikk nem szolgálhat a 961/2010 rendelet jogi alapjául, mivel arról a 2010/413/KKPB határozat nem rendelkezik;
—
E jogalap második részében a felperes úgy érvel, hogy az EUMSZ 215. cikk nem szolgálhat a 961/2010 rendelet jogi alapjául, mivel a 2010/413/KKPB határozatot nem az EUSZ V. címe 2. fejezetének megfelelően hozták meg. E határozatot, mint a jelen esetben alkalmazhatatlant ezért figyelmen kívül kell hagyni.
2.
A nemzetközi jognak a 961/2010 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja általi megsértésére alapított második jogalap, amennyiben e rendelkezések nem minősülnek a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásának, és sértik a nemzetközi jog által megállapított be nem avatkozás elvét.
3.
Az EUMSZ 215. cikk megsértésére alapított harmadik jogalap, mivel a VIII. melléklet listájára történő felvételre vonatkozó eljárás ellentmond az EUMSZ 215. cikk által előírt eljárásnak.
4.
A védelemhez való jog, a gondos ügyintézéshez való jog, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésére alapított negyedik jogalap, amennyiben a Tanács nem tartotta tiszteletben a felperes meghallgatáshoz való jogát, nem indokolta kellően a határozatait, és nem engedett betekintést az iratokba.
5.
Az arányosság elvének megsértésére alapított ötödik jogalap
—
A felperes mindenekelőtt azt állítja, hogy a vitatott határozatok nem megfelelőek, mivel a felperes által kezelt pénzeszközök és egyéb források befagyasztása olyan pénzeszközök és források befagyasztásához vezet, amelyekkel a felperes nem rendelkezik szabadon, és amelyek az ügyfeleihez tartoznak.
—
A felperes továbbá azt állítja, hogy a vele szemben kiszabott szankció a neki felrótt tényekhez képest aránytalan, és alá nem támasztott, régi tényeken alapszik.
6.
A tulajdonhoz való jog megsértésére alapított hatodik jogalap, mivel a tulajdonhoz való jogának korlátozása aránytalan, amennyiben a védelemhez való jogát nem tartották tiszteletben az eljárás során.
7.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére alapított hetedik jogalap, amennyiben a felperessel szemben anélkül szabtak ki szankciót, hogy bizonyították volna, hogy szándékosan és önként vett részt azokban a tevékenységekben, amelyek a korlátozó intézkedések megkerülését célozzák, vagy ilyen hatással járnak.
(1) HL L 281., 1. o.
Full & Egal Universal Law Academy