5.3.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 72/25
2011. január 6-án benyújtott kereset — Air Canada kontra Bizottság
(T-9/11. sz. ügy)
2011/C 72/42
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Air Canada (Saint Laurent, Kanada) (képviselők: J. Pheasant és T. Capel solicitors)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
—
A Törvényszék az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg a határozatot, ideértve annak 2. és 3. cikkét, illetve másodlagosan semmisítse meg a határozat egyes részeit;
—
a Törvényszék az EUMSZ 261. cikk alapján törölje a bírságot, illetve másodlagosan csökkentse a bírság összegét, ideértve a bírság nullára való csökkentését is;
—
a Törvényszék az EUMSZ 266. cikk alapján kötelezze a Bizottságot arra, hogy tegye meg a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket; és
—
a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az e keresettel kapcsolatban és ezen eljárás minden további szakaszában az Air Canada részéről felmerült költségek megfizetésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztására a felperes hat jogalapra hivatkozik:
1.
Az első jogalappal a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogát, mivel a kifogásközlés és a határozat meghozatala között jelentősen elferdítette az ügyét, ezért olyan új ténybeli és jogi értékelésre alapította határozatát, amellyel kapcsolatban a felperes nem kapott lehetőséget a meghallgatásra.
2.
A második jogalap azzal kapcsolatos, hogy:
—
a határozat elfogadhatatlan bizonyítékokon alapul, mivel azon tárgyi bizonyítékok, amelyre a Bizottság a felperessel szemben hozott határozatban támaszkodik, elfogadhatatlanok;
—
a Bizottság azáltal, hogy a felperessel szemben elfogadott bizonyos bizonyítékokat, miközben úgy vélte, hogy az ugyanazon vagy lényegében hasonló bizonyítékok nem elegendők a kifogásközlés egyes többi címzettjével szemben a jogsértés bizonyításához, és azáltal, hogy nem vette figyelembe a felperes ténybeli pontosításait és tisztázásait, megsértette az egyenlő bánásmód uniós jogban megfogalmazott elvét, és nem alkalmazta az uniós jog szerinti megfelelő bizonyítás követelményét.
3.
A harmadik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a felperes nem vett részt jogsértésben, mivel:
—
a határozat rendelkező részének 2. és 3. cikke nem állapítja meg, hogy a felperes részt vett az indokolásban leírt egységes és folyamatos jogsértésben;
—
a Bizottság nem tett eleget az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti vonatkozó jogi feltételeknek és az alkalmazandó ítélkezési gyakorlatnak, amikor megállapította a felperes egységes és folyamatos jogsértésért való felelősségét;
—
azon bizonyítékok alapján, amelyeket a Bizottság a második jogalap fényében jogszerűen figyelembe vehet annak érdekében, hogy újraértékelje a felperessel szembeni kifogásokat, a határozat nem bizonyít semmilyen, a felperes által elkövetett jogsértést.
4.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy az uniós ítélkezési gyakorlat által felállított jogi kötelezettséget, valamint különösen a jogbiztonság és az arányosság elvét megsértve nem határozták meg, illetve nem határozták meg megfelelően az érintett piacot.
5.
Az ötödik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a bírságot teljes egészében törölni, illetve másodlagosan jelentősen csökkenteni kell (akár nullára is) a többi jogalap alapján, és azért, mert a Bizottság a bírság mértékének megállapításakor nem alkalmazta az egyenlő bánásmód uniós jog szerinti elvét.
6.
A hatodik jogalap azon alapul, hogy az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettséget megsértve elégtelen az indokolás.
Full & Egal Universal Law Academy