30.7.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 226/29
2011. június 16-án benyújtott kereset — Ben Ali kontra Tanács
(T-301/11. sz. ügy)
2011/C 226/57
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Mehdi Ben Tijani Ben Haj Hamda Ben Haj Hassen Ben Ali (Tunisz, Tunézia) (képviselő: A. de Saint Remy ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
a Törvényszék eljárási szabályzatának 64. cikke alapján rendeljen el pervezető intézkedést a Bizottság arra való felhívása érdekében, hogy hozza nyilvánosságra a megtámadott rendelet elfogadására vonatkozó valamennyi dokumentumot;
—
semmisítse meg a 2011. február 4-i 101/2011/EU rendeletet a felperesre vonatkozó részében;
—
megsemmisítés hiányában alkalmazzon eltérést az alapul szolgáló pénzügyi követelések, valamint bizonyos, esetről esetre értékelt rendkívüli költségek tekintetében;
—
kötelezze az Európai Unió Tanácsát arra, hogy fizessen a felperesnek összesen 50 000 eurót különböző okokból bekövetkezett kárai megtérítéseként;
—
kötelezze az Európai Unió Tanácsát arra, hogy fizessen a felperesnek 7 500 eurót a jelen keresetet alátámasztó védekezés költségei miatt;
—
az Európai Unió Tanácsát kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik:
1.
Az első jogalap a megfelelő jogi alap hiányán alapul, amennyiben először is a szankció nem a béke és a biztonság fenntartására vagy helyreállítására irányul, és sérti a felperes egyéni jogait, másodszor a határozat indokolása bizonytalanságokat és pontatlanságokat tartalmaz, harmadszor pedig az intézkedés aránytalan és nem igazolható.
2.
A második jogalap a védelemhez való jog megsértésén és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogon alapul.
3.
A harmadik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, amennyiben először is a pénzeszközök befagyasztása politikai szervezet által eldöntött szankciónak minősül, másodszor a megtámadott rendelet nem tesz említést törlési eljárásról, harmadszor a felperes alapvető jogai az eljárás minden szakaszában sérülnek, negyedszer pedig az intézkedések indokolása általános, megalapozatlan, homályos és pontatlan.
4.
A negyedik jogalap a tények nyilvánvaló értékelési hibáján alapul, amennyiben nem bizonyított a felperes jogellenes cselekményben való közreműködése.
5.
Az ötödik jogalap a tulajdonhoz való jogra vonatkozik, amennyiben az intézkedések a felperes tulajdonhoz való jogának nem igazolható korlátozását jelentik.
6.
A hatodik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul.
7.
A hetedik jogalap az élethez való jogra vonatkozik, amennyiben a pénzeszközök befagyasztása nem járhatna azon következménnyel, hogy veszélyezteti a felperes megélhetési eszközeit és élethez való jogát.
Full & Egal Universal Law Academy