26.11.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 347/38
2011. szeptember 27-én benyújtott kereset — Al-Aqsa kontra Tanács
(T-503/11. sz. ügy)
2011/C 347/69
Az eljárás nyelve: holland
Felek
Felperes: Stichting Al-Aqsa (Heerlen, Hollandia) (képviselő: A. van Eik ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 687/2011 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az a felperesre alkalmazandó;
—
állapítsa meg, hogy a 2580/2001/EK rendelet nem alkalmazandó a felperesre;
—
a Tanácsot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a 687/2011 végrehajtási rendelet (1) a felperesre vonatkozó részében ellentétes a gondos igazságszolgáltatás és az eljárásgazdaságosság elvével a Bíróság előtt még folyamatban lévő, a Törvényszék 2010. szeptember 9-én hozott ítéletével szemben benyújtott fellebbezések, valamint a holland külügyminiszter 2011. április 18-i határozata miatt, amely azt állapította meg, hogy a Sanctieregeling Terrorisme 2007-II (a terrorizmusra vonatkozó szankciórendelet) alkalmazandó a felperesre.
2.
A második jogalap azon a tényen alapul, hogy a felperes nem tartozik a közös álláspont (2) hatálya alá.
3.
A harmadik jogalap azon a tényen alapul, hogy illetékes hatóság nem hozott határozatot, ahogyan azt a közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése előírja. Sem a voorzieningenrechter (ideiglenes intézkedésről határozó bíró) 2003. június 3-i határozata, sem a 2011. április 18-i határozat, amellyel a Sanctieregeling Terrorisme 2007-II-t a felperesre alkalmazandónak tekintették, nem minősíthető illetékes hatóság határozatának.
4.
A negyedik jogalap azon a tényen alapul, hogy a felperes szerint semmi nem utal arra, hogy a közös álláspont 1. cikke (3) bekezdésének k) pontja által megköveteltekről tudomása lett volna.
5.
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy nem tekinthető úgy, hogy a felperes (még mindig) elősegít terrorcselekményeket, mivel ez nem következik a voorzieningenrechter 2003. június 3-i határozatából, sem a holland külügyminiszter 2011. április 18-i határozatából, amely azt állapította meg, hogy a Sanctieregeling Terrorisme 2007-II alkalmazandó a felperesre.
6.
A hatodik jogalap lényeges eljárási szabályok megsértésén és a mérlegelési jogkör túllépésén alapul. A felperes szerint a Tanács alaptalanul nem végzett felülvizsgálatot és nem tett eleget az újrafelvételi határozat esetén rá háruló bizonyítási tehernek.
7.
A hetedik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul.
8.
A nyolcadik jogalap az emberi jogok európai egyezménye első kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének megsértésén alapul, amennyiben a végrehajtási rendelet aránytalan beavatkozást jelent a tulajdonával való zavartalan rendelkezés jogába.
9.
A kilencedik jogalap az EUMSZ 296. cikk megsértésén alapul.
10.
A tizedik jogalap a hatékony jogorvoslathoz való jog és a védelemhez való jog elvének megsértésén alapszik, amennyiben a Tanács nem nyújtott elegendő különös és konkrét információt azon okokkal kapcsolatban, amelyek miatt a listán való további szerepeltetése szükségesnek bizonyult.
(1) A terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 610/2010/EU és a 83/2011/EU végrehajtási rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. július 18-i 687/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 188., 2. o.).
(2) A terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i tanácsi közös álláspont (HL L 344., 93. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.).
Full & Egal Universal Law Academy