28.4.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 126/18
2011. szeptember 28-án benyújtott kereset — Hamasz kontra Tanács
(T-531/11. sz. ügy)
2012/C 126/37
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Hamasz (képviselő: L. Glock ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről szóló, 2011. július 18-i 2011/430/KKBP tanácsi határozatot a Hamaszt (ideértve a Hamas-Izz-al-Din-al-Quassem-et) érintő részében;
—
semmisítse meg a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 610/2010/EU és a 83/2011/EU végrehajtási rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. július 18-i 687/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletet a Hamaszt (ideértve a Hamas-Izz-al-Din-al-Quassem-et) érintő részében;
—
a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a 2001/931/KKBP közös álláspont (1) 1. cikke (4) bekezdésének megsértésén alapul az illetékes hatóság általi határozathozatalt illetően, amennyiben e hatóság:
—
igazságügyi hatóság és nem közigazgatási hatóság kell, hogy legyen;
—
a jóhiszemű együttműködés elvére kell, hogy hivatkozzon;
—
nem lehet az Amerikai Egyesült Államok kormánya az ottani listára felvétellel kapcsolatos szabályok sajátosságaira tekintettel;
—
nem lehet egy olyan hatóság, amely nem tartja tiszteletben az érintett személyek eljárási jogait.
A felperes ezen kívül arra hivatkozik, hogy a Tanács semmilyen bizonyítékot nem szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a jelen esetben a szóban forgó nemzeti határozatok komoly bizonyítékokon vagy ténykörülményeken alapulnak.
2.
A második jogalap a tények valóságtartalmának hibáján alapul, amennyiben a Tanács nem bizonyította azokat a tényeket, amelyekre önálló módon hivatkozik. A felperes arra hivatkozik, hogy a keresetében jelzett pontatlanságok megerősítik a tények valóságtartalmának hibáját.
3.
A harmadik jogalap a felperes terrorista jellegére vonatkozó értékelési hibán alapul, mivel a Tanács által javasolt minősítés nem összeegyeztethető a 2001/931/KKBP közös álláspontban meghatározott szempontokkal. A felperes arra hivatkozik, hogy a Tanács által használt szempontok a „terrorizmus” kifejezés téves értelmezésén alapulnak, mely összeegyeztethetetlen a tételes nemzetközi joggal.
4.
A negyedik jogalap a helyzetnek az idő múlása folytán történő változása elégtelen figyelembe vételén alapul, amennyiben a Tanács nem végezte el ténylegesen a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (6) bekezdésében előírt felülvizsgálatot.
5.
Az ötödik jogalap a be nem avatkozás elvének megsértésén alapul.
6.
A hatodik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a felperesnek elküldött indokolás nem tartalmaz semmilyen pontosítást a felperessel szemben figyelembe vett komoly és hitelt érdemlő bizonyítékokat, valamint ténykörülményeket illetően.
7.
A hetedik jogalap a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésén alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy ezen elveket megsértették:
—
az eljárás nemzeti szakaszában, miközben a Tanácsnak ezzel kapcsolatban ellenőrzést kellett gyakorolnia;
—
az európai szakaszban, a Tanács által a felperesnek átadott bizonyítékok elégtelensége miatt.
8.
A nyolcadik jogalap a tulajdonhoz való jog megsértésén alapul, mivel a pénzeszközök jogellenes befagyasztása nem tekinthető a tulajdonhoz való jog igazolható sérelmének.
(1) A terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (HL L 344, 93. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.).
Full & Egal Universal Law Academy