NIILO JÄÄSKINEN
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2013. november 14. ( 1 )
C‑198/12. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Bolgár Köztársaság
„Tagállami kötelezettségszegés — Belső energiapiac — Földgázszállítás — Szállításirendszer‑üzemeltető — A maximális kapacitás biztosításának kötelezettsége — Ellentétes irányú virtuális gázáramlás — A 715/2009 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése,valamint 16. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja — Elfogadhatóság”
I – Bevezetés
1.
Olyan esetekben, amikor egy hálózaton belül fizikailag lehetetlen a mindkét irányba történő gázszállítás, a földgázszállító hálózat szállításirendszer‑üzemeltetője számára még virtuálisan lehetséges ellentétes irányú „áramlási” vagy „szállítási” kapacitás rendelkezésre bocsátása. Amikor erre sor kerül, a földgáz valójában nem áramlik az ellentétes irányba, hanem az ellentétes irányba szállítandó földgázt visszatartják a fő irányba továbbított földgázból. Ezt nevezik „nettósításnak”.
2.
A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 14. cikkének (1) bekezdése kötelezi a szállításirendszer‑üzemeltetőket, hogy valamennyi rendszerhasználó számára megkülönböztetésmentes módon nyújtsanak szolgáltatásokat, valamint egyaránt biztosítsanak a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos nem megszakítható és megszakítható szolgáltatásokat.
3.
A 715/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a 18. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi releváns ponton a rendszeregyensúly és a hatékony hálózatüzemeltetés figyelembevételével megállapított maximális kapacitást a piaci szereplők rendelkezésére kell bocsátani, míg a 16. cikk (2) bekezdésének b) pontja a szállításirendszer‑üzemeltetőket megkülönböztetésmentes és átlátható kapacitásallokációs mechanizmusok – ideértve az azonnali piacokat és a kereskedési pontokat is – alkalmazására és közzétételére kötelezi, amelyek ugyanakkor rugalmasak és képesek a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodásra.
4.
A Bizottság álláspontja szerint ezen egymásra vetített rendelkezések és különösen a 715/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti „maximális kapacitás” rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmény magában foglalja a jelen indítvány 1. pontjában leírtak szerinti, legalább virtuális ellentétes irányú szállítást, amikor a tagállam nem tud olyan kétirányú fizikai kapacitást rendelkezésre bocsátani, amely lehetővé teszi a földgáz mindkét irányba történő áramlását. A Bolgár Köztársaság véleménye szerint a 715/2009 rendelet nem tartalmaz ilyen kötelezettséget az érintett szállításirendszer‑üzemeltető számára.
5.
A Bizottság annak megállapítását kéri tehát a Bíróságtól, hogy a Bolgár Köztársaság nem teljesítette a 715/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével és (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 14. cikkének (1) bekezdéséből eredő azon kötelezettségeit, hogy maximális kapacitást bocsásson valamennyi piaci szereplő rendelkezésére és különösen ellentétes irányú virtuális gázszállításra irányuló szolgáltatásokat nyújtson, továbbá kötelezze a Bolgár Köztársaságot a költségek viselésére.
6.
A felek a hivatkozott kötelezettségszegés fennállásának szempontjából számos releváns tényt és körülményt vitatnak, amely relevánssá válna, ha a Bíróság azt állapítaná meg, hogy az uniós jog előírt ellentétes irányú virtuális gázszállítás nyújtására vonatkozó kötelezettséget. Bulgária azt is felhozza, hogy a kereset elfogadhatatlan.
7.
A Bizottság az általa Bulgáriával szemben folytatott igazgatási eljárásban a 715/2009 rendeletet megelőző uniós intézkedésre, vagyis a földgázszállító‑hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28‑i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre hivatkozott. ( 3 ) Ezt a 715/2009 rendelet 31. cikke 2011. március 3‑ával helyezte hatályon kívül. A Bizottság a keresetét 2012. április 26‑án terjesztette elő a Bírósághoz, és kérelme kizárólag a 715/2009 rendeletre hivatkozik. Ennek jelentőségére majd röviden visszatérek, amikor a Bizottság keresetének elfogadhatóságát, továbbá a 715/2009 rendeletet (de természetesen az 1775/2005 rendeletet nem) tartalmazó harmadik energiacsomag céljainak fontosságát tárgyalom a kérelemben említett rendelkezések értelmezése szempontjából.
8.
Mindazonáltal a Bizottság által előterjesztett kereset egyaránt alapul az 1775/2009 rendeleten és a 715/2009 rendeleten, amelyek tárgya – a lenti 38. pontban tárgyalt különbséget leszámítva – a szóban forgó jogkérdés szempontjából a Bizottság véleménye szerint azonos. Ezen indítvány következésképpen a 715/2009 rendeleten alapul, jóllehet, ahol szükséges, hivatkozni fogok az 1775/2005 rendeletre is.
II – A pert megelőző és a Bíróság előtti eljárás
9.
2009. június 26‑án a Bizottság felszólító levelet küldött a Bolgár Köztársaságnak, amelyben többek között azt állította, hogy e tagállam nem teljesítette az 1775/2005 rendelet 4. cikkének (1) bekezdéséből, valamint 5. cikkének (1) és (2) bekezdéséből (jelenleg a 715/2009 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja) eredő kötelezettségeit. A bolgár kormány 2009. augusztus 26‑i válaszlevelében vitatta a Bizottság által vele szemben felhozottakat.
10.
A Bizottság, amely nem elégedett meg e válasszal, 2010. június 28‑án az 1775/2005 rendelet alapján indokolással ellátott véleményt intézett a Bolgár Köztársasághoz. Ebben a Bizottság többek között azt állította, hogy az ellentétes irányú szállítási szolgáltatások a kétirányú fizikai kapacitás helyett nyújthatók. A bolgár hatóságok erre 2010. augusztus 27‑i levelükben válaszoltak, majd a 2011. augusztus 24‑i, 2011. december 28‑i és 2012. január 19‑i levelükben adtak kiegészítő tájékoztatást a Bizottság részére.
11.
A Bizottság nem találta kielégítőnek Bulgária válaszát és megindította a jelen kötelezettségszegés megállapítás iránti eljárást, amelyet 2012. április 26‑án nyújtott be a Bírósághoz az EUMSZ 258. cikk alapján.
12.
A 2013. szeptember 4‑i tárgyaláson a Bolgár Köztársaság és a Bizottság képviselői vettek részt.
III – A főbb érvek rövid összefoglalása
13.
A Bizottság többek között úgy érvelt, hogy a Bulgartransgaz bolgár szállításirendszer‑üzemeltető nem biztosított mindkét irányú gázszállítási kapacitást Bulgária minden betáplálási és kiadási pontján, különösen ott, ahol a bolgár rendszer a román és a görög rendszerhez kapcsolódik. Ez Görögország esetében Szidirókasztrónál, Románia esetében Negru Vodánál valósul meg.
14.
A Bizottság következésképpen arra hivatkozik, hogy a 715/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése (az 1775/2005 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése) szerinti azon kötelezettség, hogy a piaci szereplők számára maximális kapacitást kell hozzáférhetővé tenni, a 715/2009 rendelet 14. cikke (az 1775/2005 rendelet 4. cikke) szerinti, harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos nem megszakítható és megszakítható szolgáltatások nyújtásának kötelezettségével együttesen azt eredményezi, hogy a szállításirendszer‑üzemeltetőnek a vezetékrendszerben mindkét irányban kell kapacitást rendelkezésre bocsátania. Olyan esetekre nézve, amikor fizikailag nem lehetséges mindkét irányba földgázt szállítani, a Bizottság véleménye szerint a szállításirendszer‑üzemeltetőnek még mindig van lehetősége virtuálisan „ellentétes irányú áramlási” vagy „ellentétes irányú szállítási” kapacitás biztosítására. A Bizottság szerint ez lehetővé teszi a szállításirendszer‑üzemeltető számára, hogy a hálózat műszaki kapacitását akár meghaladó kapacitást biztosítson. ( 4 )
15.
A Bizottság kifejti továbbá, hogy amennyiben a szállításirendszer‑üzemeltető nem biztosít megszakítható ellentétes irányú szállítási kapacitást, azzal megsérti a 715/2009 rendeletből eredő azon kötelezettségét, hogy olyan kapacitásallokációs mechanizmusokat alkalmazzon, amelyek összeegyeztethetők a piaci mechanizmusokkal, többek között a gázkereskedési pontokkal. A Bizottság megjegyezte, hogy a 715/2009 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének b) pontja (az 1775/2005 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja) a szállításirendszer‑üzemeltetőktől olyan megkülönböztetésmentes és átlátható kapacitásallokációs mechanizmusok alkalmazását és közzétételét követeli meg, amelyek „összeegyeztethetők a piaci mechanizmusokkal – ideértve az azonnali piacokat és a kereskedési pontokat is –, ugyanakkor rugalmasak és képesek a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodásra”.
16.
A Bizottság álláspontja szerint a földgázpiacok likviditása megköveteli, hogy az árjelzéseket egyirányú hálózat esetén mindkét irányba, és ne csak a fizikai áramlás irányába lehessen továbbítani. A 715/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott hatékony hálózatüzemeltetés ráadásul megköveteli, hogy a maximalizálandó hálózat teljes kapacitásába bele kell tartoznia az ellenirányú kapacitásnak is.
17.
Szintén megemlítendő, hogy a felek között a tényekkel kapcsolatban is vita alakult ki. A Bizottság keresete nyilvánvalóan azon a tényálláson alapul, hogy Bulgária nem nyújt megszakítható virtuális ellenirányú kapacitást Szidirókasztro és Negru Voda között, és a hatáskörrel rendelkező szabályozó szervek nem tettek konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák e kötelezettség teljesítését. Ezzel szemben a bolgár kormány – másodlagos érvként – azt állította, hogy e szolgáltatásokat ténylegesen nyújtották. Ezt állításuk szerint alátámasztja a Bulgartransgaz honlapján közzétett, ellentétes irányú szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatása is. ( 5 )
18.
A Bolgár Köztársaság elsődleges érve ugyanakkor az, hogy a 715/2009 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése, valamint 16. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja (az 1775/2005 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése, valamint 5. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja) együttesen azzal a hatással jár, hogy sem virtuálisan, sem egyéb módon nem köteles ellentétes irányú kapacitás nyújtására. A Bolgár Köztársaság azt állítja, hogy e következtetés elkerülhetetlen, az 1775/2005 rendelet rendelkezéseit akár szó szerint, történeti, összefüggésbeli vagy teleologikus megközelítéssel értelmezzük.
19.
A Bolgár Köztársaság hozzáteszi, hogy a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20‑i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 6 ) a tagállamok számára kifejezetten előírt azon kötelezettség, hogy folyamatosan és fizikailag nyújtsanak kétirányú gázellátást, a 715/2009 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése, valamint 16. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdése (b) pontjának olyan értelmezése ellen hat, amely szerint a tagállamok megfelelő virtuális szolgáltatás nyújtására lennének kötelezve.
20.
A Bolgár Köztársaság hangsúlyozza végül, hogy Bulgáriát a két külön földgázrendszerének – egy hazai és egy tranzit rendszer – létezése akadályozza meg az ellentétes irányú virtuális földgázszállítási szolgáltatások nyújtásában, együttesen a Negru Vodában tapasztalható műszaki nehézségekkel, amelyek abból erednek, hogy a szomszédos ország szállításirendszer‑üzemeltetője nem tette meg a szükséges koordinációs intézkedéseket.
21.
A Bolgár Köztársaság rámutat továbbá azon egyezmények sorára, amelyeket 1986‑ban és azt követően, azonban még a Bolgár Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt kötött a Szovjetunióval, és amelyek megakadályozzák a Szidirókasztro és Negru Voda közötti ellentétes irányú virtuális földgázszállítási szolgáltatások nyújtásában.
IV – Elemzés
1. A kereset elfogadhatósága
22.
Azzal a megjegyzéssel kezdeném, hogy Bulgária magatartása jogszerűségének vizsgálatával kapcsolatban az irányadó időpont 2010. augusztus 28., amely két hónappal a Bizottság indokolással ellátott véleményének kiadása utáni időpont, ( 7 ) így a jogvitára időbeli hatály szempontjából vonatkozó uniós jogi aktus az 1775/2005 rendelet. Erre tekintettel aggályosnak tartom, hogy a Bizottság kérelme kizárólag a 715/2009 rendeletre hivatkozik, amely intézkedés alkalmazása 2011. március 3‑ig Bulgária számára nem volt kötelező.
23.
Ugyanakkor a Bíróság, legalábbis egy alkalommal, módosította a Bizottság kérelmét azon megszilárdult elv alapján, amely szerint „ha a közösségi jogot a pert megelőző eljárás során módosították, a Bizottságnak a későbbiekben módosításra vagy hatályon kívül helyezésre került közösségi intézkedés eredeti szövegén alapuló, de az új rendelkezések által is fenntartott kötelezettségek megszegésének megállapítására irányuló keresete elfogadható” ( 8 ).
24.
Következésképpen úgy tűnik, hogy nincs olyan jogalap, amelyre tekintettel megkérdőjelezhető lenne a Bizottság azon kérelmének elfogadhatósága, amely olyan rendeletre hivatkozik, amely még nem volt hatályos, tekintve, hogy az 1775/2005 és a 715/2009 rendelet alapvető releváns rendelkezései lényegükben megegyeznek.
25.
Mindazonáltal mivel az utóbbi rendelet a földgáz belső piacának megteremtésére irányuló nagyratörőbb megközelítést jelentő harmadik energiacsomag keretében került elfogadásra, teleologikus nézőpontból csak a korábbi, azaz az 1775/2005 rendelet célkitűzései vehetők figyelembe a 715/2009 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének, valamint 16. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése b) pontjának, vagy inkább az azokat megelőző rendelkezéseknek, vagyis az 1775/2005 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének, valamint 5. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdése b) pontjának értelmezése szempontjából.
26.
A Bolgár Köztársaság azt kéri a Bíróságtól, hogy egyéb okból utasítsa el a keresetet mint elfogadhatatlant. Úgy érvel, hogy a Bizottság által az igazgatási eljárásban felhozott kifogások és a Bíróság elé terjesztett keresetben felhozott kifogások közötti különbség miatt nem tudta beazonosítani azt a konkrét kötelezettséget, amelyet nem teljesített, és ebből kifolyólag nem tudott felkészülni a Bizottság kereseti kérelmeivel szembeni hatékony védekezésre.
27.
A Bolgár Köztársaság lényegében úgy érvel, hogy a Bizottság az általa kiadott felszólító levelet és indokolással ellátott véleményt arra alapította, hogy Bulgária nem bocsátott rendelkezésre ellentétes irányú áramlási kapacitást, miközben a Bizottság a Bíróság elé terjesztett keresetében a virtuális ellentétes irányú áramlási kapacitás (ellentétes irányú szállítás) biztosításának hiányára hivatkozott. Tehát a kereset tárgya eltért az igazgatási eljárás tárgyától.
28.
Véleményem szerint nincs olyan jogalap, amelyre hivatkozva a Bizottság keresetét elfogadhatatlannak lehetne nyilvánítani a vonatkozó dokumentumok közötti különbségből kifolyólag. Azért képviselem ezt az álláspontot, mivel mind a felszólító levél, mind az indokolással ellátott vélemény, mind a Bíróság elé terjesztett kereset hivatkozik az ellentétes irányú virtuális áramlásra. Ráadásul a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság az indokolással ellátott véleményben és a felszólító levélben felhozott érveléséhez képest jogosult kereseti kérelmeit korlátozni a Bírósághoz benyújtott keresetében. ( 9 )
29.
Arra is emlékeztetek, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatában egyáltalán nem írja elő, hogy az eljárás három szakasza (vagyis a felszólító levél, az indokolással ellátott vélemény és a Bíróságnak előterjesztett kereset) tökéletesen összhangban legyen egymással. Amennyiben az eljárás tárgyát a Bíróság elé terjesztett kereset az indokolással ellátott véleményben szereplőhöz képest nem szélesíti ki vagy változtatja meg, a Bizottság teljesíti az uniós jog által számára előírt eljárási kötelezettségeket. ( 10 ) A Bizottság – annak ellenére, hogy az állítólagosan megsértett rendelkezéseket felváltotta a 715/2009 rendelet – ebben az ügyben e szabálynak megfelelően járt el.
30.
A teljesség kedvéért hozzátenném, hogy mint irrelevánst elvetem a Bizottság azon válaszában szereplő hivatkozást, amellyel arra reagált, hogy a Bolgár Köztársaság az igazgatási szakaszban nem vitatta, hogy az 1775/2005 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének, valamint 5. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése b) pontjának (a 715/2009 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének, valamint 16. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése b) pontjának) együttes hatása az ellentétes irányú megszakítható áramlási kapacitás virtuális vagy egyéb módon történő biztosításának kötelezettségét eredményezi. Amint azt a Bolgár Köztársaság ellenkérelmében hangsúlyozza, a tagállam védekezési jogának biztosítása érdekében az eljárás peres szakaszában is felhozhat olyan érveket, amelyekre a pert megelőző szakaszban nem hivatkozott. ( 11 )
31.
Ezen okokból úgy vélem, hogy a Bizottság keresete elfogadható.
2. A 715/2009 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének, valamint 16. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése b) pontjának értelmezéséhez kapcsolódó kérdések
32.
A jelen ügy lényege abban áll, hogy meg kell győződni arról, hogy a kapacitásmaximalizálási kötelezettség, figyelemmel a hatékony hálózatüzemeltetésre, magában foglalja‑e az ellentétes irányú virtuális kapacitás biztosításának speciális kötelezettségét. Ha a kérdésre a válasz nemleges, akkor tárgytalanná válik a felek által a Bíróság előtt felhozott összes érv, továbbá a fenti fejtegetéseim is. Így a szóban forgó ügy – legalábbis kezdetben – a 715/2009 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének, valamint 16. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése b) pontjának értelmezésére koncentrálódik. Itt emlékeztetek arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az uniós jog rendelkezéseinek értelmezéséhez figyelembe kell venni azok szerkezetét, szövegezését és célkitűzéseit is. ( 12 )
– Szerkezet és szövegezés
33.
Amint az a Bolgár Köztársaság ellenkérelméből is kitűnik, sem a 715/2009 rendelet, sem az 1775/2005 rendelet nem említi kifejezetten a szállításirendszer‑üzemeltetők ellentétes irányú virtuálisgázszállításiszolgáltatás‑nyújtási kötelezettségét.
34.
Hozzátenném, hogy a 715/2009 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontja a „kapacitást” az alábbiak szerint határozza meg: „normál köbméter / időegységben vagy energiaegység / időegységben kifejezett maximális szállított mennyiség, amelyre a rendszerhasználó a szállítási szerződés előírásainak megfelelően jogosult”. A 715/2009 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontja szerint a „műszaki kapacitás”, továbbá az a maximális nem megszakítható kapacitás, amelyet a szállításirendszer‑üzemeltető kínálhat a rendszerhasználóknak, figyelembe véve a szállítóhálózatra vonatkozó rendszeregyensúlyt és üzemeltetési követelményeket. Sem ezek, sem a 715/2009 rendelet számos egyéb rendelkezése, amelyben a „kapacitás” szó előfordul, nem utalnak arra, hogy e fogalom kiterjedne a virtuális áramlásra is. Amint azt a jelen indítvány 1. pontjában kifejtettem, ez fizikailag nem jár a földgáz mozgásával.
35.
Valójában a szabad kapacitásnak a 715/2009 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti meghatározása a leginformatívabb. Ez kimondja, hogy a „szabad kapacitás” a műszaki kapacitásnak az a része, mint például a maximális nem megszakítható kapacitás, amelyet nem osztottak ki, és a rendszerben egy adott időpontban még rendelkezésre áll. Mivel az ellentétes irányú virtuális áramlás lényege a szabad kapacitás növelése a fő áramlási irányba, visszatartva abból az ellentétes irányba eladott földgázt, azt gondolhatnánk, hogy a „szabad kapacitás” definíciója az ellentétes irányú áramlásra is utal, és nem csak a műszaki kapacitásra. Annál is inkább, mivel az ellentétes irányú virtuális áramlás, amint azt a Bizottság is hangsúlyozta, ténylegesen megengedi a hálózat fő irányába történő, a műszaki kapacitást meghaladó kapacitás rendelkezésre bocsátását.
36.
Különös nehézséget okoz számomra az, hogy a földgáz fizikai áramlásának virtuális szállítás révén való csökkentése összhangban lehet a hálózat vagy a gázvezeték szállítási kapacitásnövelésének általános jelentésével. Véleményem szerint ez ahhoz hasonló, mintha azt mondanánk, hogy a teherszállítóknak a vasúthálózat fizikai igénybevételétől való távoltartása az áruszállítási kapacitásuk maximalizálásának eszköze lenne. Ténylegesen Európában már a középkortól ismertek voltak különböző kereskedelmi technikák, amelyek az áruk, értékpapírok vagy pénz A‑ból B‑be történő szállításának minimalizálására irányultak azáltal, hogy a B‑ből A‑ba irányuló mozgást levonták az A‑ból B‑be irányulóból. Azonban az ilyen technikák nem a szállítási hálózatok kapacitásmaximalizálásának eszközei, hanem olyan kereskedelmi eszközök, amelyekkel el lehet kerülni az elégtelen szállítási miatti kellemetlenségeket.
37.
Véleményem szerint a 715/2009 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének értelmében vett maximális kapacitás olyan értelemben tekint a szabad kapacitásra, mint a hálózat olyan műszaki kapacitása, amelyet még nem osztottak ki, és ezért még szabad, vagy azért szabad, mert a rendszerhasználók nem használták ki az általuk lekötött szerződéses kapacitást. Más szavakkal a szállításirendszer‑üzemeltetők nem hagyhatják kihasználatlanul a hálózat műszaki kapacitásait. Az ilyen kapacitást a piaci szereplők részére megkülönböztetésmentes módon kell felajánlani. Ezen értelmezést támasztja alá azon cikk címe, amely a kapacitásallokációs mechanizmusok és a szűkületkezelésre vonatkozó eljárások elveire utal a szállításirendszer‑üzemeltetők vonatkozásában (ez a 715/2009 rendelet 16. cikke), továbbá a szerződéses vagy fizikai hálózatszűkületekkel kapcsolatos kérdéseket szabályozó cikk rendelkezései is.
38.
A 715/2009 rendelet 16. cikkének (5) bekezdése áttételesen valóban utal a hálózati kapacitás „maximalizálására”, úgymint az új szállítási kapacitások új beruházásokkal történő létrehozására, amelyre vonatkozó igényt a szállításirendszer‑üzemeltető köteles rendszeresen felmérni. Ugyanakkor e rendelkezés, amely az 1775/2005 rendelet 5. cikkében nem létezett, nyilvánvalóan a hálózat műszaki kapacitásához kapcsolódik, és – ezen túlmenően – semmilyen jogi kötelezettséget nem tartalmaz az ilyen kapacitás növelésére.
39.
A 715/2009 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének, valamint 16. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése b) pontjának viszonyát illetően emlékeztetek arra, hogy az elsőként említett rendelkezés arra kötelezi a szállításirendszer‑üzemeltetőket, hogy az összes rendszerhasználó részére megkülönböztetésmentes szolgáltatásokat nyújtsanak, valamint biztosítsanak mind nem megszakítható, mind megszakítható hozzáférési szolgáltatásokat harmadik felek részére. E kötelezettségek nem támasztják alá a 715/2009 rendelet 16. cikke (1) bekezdésében és (2) bekezdése b) pontjának Bizottság által előadott értelmezését.
40.
Véleményem szerint a megkülönböztetésmentesség kötelezettsége nem írja elő a szállításirendszer‑üzemeltető számára új szolgáltatások nyújtását. Egyszerűen csak arra kötelezi őt, hogy a létező szolgáltatásai nyújtása során tartózkodjon a rendszerhasználók közötti megkülönböztetéstől. A szállításirendszer‑üzemeltető megszakítható szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettsége sem jelenti azt, hogy minden elképzelhető, megszakítható módon nyújtható hálózati szolgáltatást biztosítania kellene. ( 13 ) Itt viszont megjegyezném, hogy az ellentétes irányú szállítás – műszaki okokból – kizárólag megszakítható módon nyújtható. Ezen okokból az ellentétes irányú virtuális áramlás alapján történő ellentétes irányú szállítási szolgáltatások nyújtásának kötelezettsége nem vezethető le a 715/2009 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése b) pontjának a 14. cikkének (1) bekezdésével együttes olvasatából.
41.
Végezetül a 715/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében szereplő hatékony hálózatüzemeltetés, amelyre a Bizottság kereseti kérelmének alátámasztása érdekében hivatkozik, itt a rendszeregyensúllyal együtt olyan lehetséges tényezőként szerepel, amelyet figyelembe kell venni, amikor a hálózat valamennyi releváns pontján sor kerül a maximális kapacitásnak a piaci szereplők rendelkezésére bocsátására, amely a 18. cikk (3) bekezdése értelmében tartalmazza a betáplálási és kiadási pontokat is. Véleményem szerint a hatékony hálózatüzemeltetésre való utalás valójában a szabad kapacitást korlátozó feltételt képez, és nem olyan tényező, amely annak maximalizálását irányozná elő. Más szavakkal a szállításirendszer‑üzemeltető nem terhelheti a szabad kapacitást olyan mértékben terhelnie, hogy az veszélyeztesse a hatékony hálózatüzemeltetést.
– Célok
42.
Látszólag sem az 1775/2005 rendelet, sem a 715/2009 rendelet előkészítő anyagai nem utalnak arra, hogy az ellentétes irányú szállítás ellentétes virtuális áramlási szolgáltatás formájában történő nyújtásának kötelezettsége e rendeletek bármelyikében is benne foglaltatna. ( 14 ) Ellentétben a Bizottság által a tárgyaláson képviseltekkel, véleményem szerint a harmadik energiacsomag célkitűzései nem lehetnek irányadók az ilyen ellentétes irányú szállítás biztosításával kapcsolatos tagállami kötelezettségek meghatározásánál. Ez azért van így, mivel az e csomag részét képező jogszabályjavaslatokat 2007 szeptemberében fogadták el. ( 15 ) Ebből következően azok nem érinthették az 1775/2005 rendelet azon rendelkezéseinek értelmezését, amelyekre a Bizottság a felszólító levelet és az indokolással ellátott véleményt alapította. Amennyiben érintették volna, az igazgatási eljárás és a Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresete eltérne, ami sértené a Bolgár Köztársaság védelemhez való jogát.
43.
Továbbá, ahogy Bulgária ellenkérelmében kiemelte, a 994/2010 rendelet 6. cikkének (5) bekezdése arra kötelezi a szállításirendszer‑üzemeltetőket, hogy 2013. december 3‑ig alakítsák ki a kétirányú áramlást lehetővé tévő állandó kapacitást valamennyi, tagállamok közötti határkeresztező rendszerösszekötőn, kivéve a különlegesen kivételes eseteket. Nehezen kerülhető el tehát az a következtetés, hogy ha az uniós jogalkotó kétirányú, virtuális vagy egyéb kapacitást kívánt volna bevezetni a 715/2009 rendeletbe vagy az 1775/2005 rendeletbe, kifejezetten rendelkezett volna erről ugyanolyan módon, ahogy a 994/2010 rendeletben is.
44.
Amint a Bizottság is rámutatott, kétségtelen, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, ha valamely uniós jogi rendelkezés többféleképpen értelmezhető, az adott rendelkezést a Szerződéssel összhangban kell értelmezni szemben az olyan az értelmezésekkel, amelyek összeegyeztethetetlenek lennének a Szerződéssel. ( 16 )
45.
Tisztában vagyok azzal is, hogy a belső piac adta a jogi ösztönzést az 1775/2005 rendelet létrehozására, amelynek célja az ilyen piac megteremtése a földgáz számára. Szintén megjegyzem, hogy a 715/2009 rendelet (12) preambulumbekezdése kimondja, hogy „a földgáz belső piacának kiteljesítése érdekében el kell érni a határokon átnyúló rendszerösszekötő kapacitások elégséges szintjét, és ösztönözni kell a piaci integrációt”. E preambulumbekezdés azonban nem szerepel az 1775/2005 rendeletben, és következésképpen nem vehető figyelembe a Bolgár Köztársaság állítólagos kötelezettségszegésének megítélésénél, mivel a vonatkozó időpont 2010 augusztusára esik (lásd a fenti 22. pontot). Meg kell jegyezni továbbá, hogy a szállításirendszer‑üzemeltetőnek a 715/2009 rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának vége szerinti azon kötelezettsége, hogy megkönnyítse a „határokon átnyúló földgáz‑kereskedelmet”, nem szerepel az 1775/2005 rendelet vonatkozó rendelkezésében, azaz az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában.
46.
Az ítélkezési gyakorlat értelmében a Bíróság egy uniós jogi aktus világos és egyértelmű megfogalmazásának ellenére nem alkalmazhat olyan értelmezést, amely e rendelkezés helyesbítését és az ezzel érintett tagállamok kötelezettségeinek a kiterjesztését célozza. ( 17 )
47.
Nem tudok tehát arra a következtetésre jutni, hogy a virtuális vagy egyéb ellentétes irányú áramlási kapacitás biztosítása kiolvasható lenne a 715/2009 rendelet egymásra vonatkoztatott 14. cikke (1) bekezdéséből, valamint 16. cikke (1) bekezdéséből és (2) bekezdése b) pontjából, függetlenül attól, hogy milyen értelmezési módszert alkalmazunk. Ahogy már említettem, a 994/2010 rendeletben kifejezetten szereplő, kétirányú fizikai gázszállítási kapacitás létrehozásának kötelezettsége még nehezebbé teszi, hogy ellentétes irányú virtuális áramlási kapacitás rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét lehessen kiolvasni a 715/2009 rendelet 14. cikkének (1) bekezdéséből, valamint 16. cikkének (1) bekezdéséből és (2) bekezdésének b) pontjából.
48.
Végezetül, mivel arra a következtetésre jutottam, hogy a szállításirendszer‑üzemeltetőknek az uniós jog alapján nincs olyan kötelezettsége, hogy ellentétes irányú virtuális áramlási kapacitás formájában biztosítsanak ellentétes irányú szállítást, nem szükséges vizsgálni, hogy a Bizottság megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik‑e a kötelezettségszegés megállapításához, ( 18 ) illetve a Bolgár Köztársaság által felhozott egyéb, a megszakítható ellentétes irányú virtuális áramlás biztosításával kapcsolatos műszaki, illetve a csatlakozást megelőző nemzetközi kötelezettségeiből fakadó nehézségeivel kapcsolatos érveket.
V – Végkövetkeztetések
49.
Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el a Bizottság keresetét és a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
( 1 ) Eredeti nyelv: angol.
( 2 ) HL L 211., 36. o.; helyesbítés: HL L 229., 29. o. és HL L 309., 87. o.
( 3 ) HL L 289., 1. o.
( 4 ) Olyan helyzetben, amikor a felek 20 egységnyi ellentétes irányú virtuális áramlásban egyeztek meg, a szállításirendszer‑üzemeltető a fő irányba legfeljebb 120 egységnyi kapacitás előjegyzését fogadhatja el, még akkor is, ha a csővezeték‑hálózat fizikai kapacitása csupán 100 egység (tekintve, hogy az elsőként említett 20 egység levonásra kerül a 120 egység mértékben előjegyzett főirányú kapacitásból).
( 5 ) Az ügy iratanyaga nem tartalmazza azon hivatkozott oldal másolatát, amely az adott időpontban, azaz 2010. augusztus 28‑án, vagyis két hónappal a Bizottság indokolással ellátott véleményének közlése után elérhető volt. Jelenleg a keresetben és a Bolgár Köztársaság ellenkérelmében említett cím látszólag nyilvánosan nem hozzáférhető. Lásd: .
( 6 ) HL L 295., 1. o.
( 7 ) A C-363/00. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2003. június 12-én hozott ítélet (EBHT 2003., I-5767. o.) 21. pontja.
( 8 ) A Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 22. pontja. Megjegyezném, hogy egyéb olyan esetekben, amikor a vonatkozó uniós jogi aktusokat módosították a Bizottság által egy tagállammal szemben indított kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás igazgatási és bírósági szakasza között, a Bizottság kérelmében mindig hivatkozott a vonatkozó uniós aktusnak mind az igazgatási, mind a bírósági eljárás idején hatályos változatára. Lásd például a C-53/08. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben 2011. május 24-én hozott ítélet (EBHT 2011., I-4309. o.) 1. pontját és a kereseti kérelmeket (HL 2008. C 107., 15. o.); a C-54/08. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2011. május 24-én hozott ítélet (EBHT 2011., I-4355. o.) 1. pontját és a kereseti kérelmeket (HL 2008. C 107., 16. o.); a C-416/07. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2009. szeptember 9-én hozott ítélet (EBHT 2009., I-7883. o.) 1. pontját és a kereseti kérelmeket (HL 2007. C 283., 16. o.).
( 9 ) A Bíróság a C-279/94. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 1997. szeptember 16-án hozott ítélet (EBHT 1997., I-4743. o.) 25. pontjában kimondta, hogy „e követelmény [azaz hogy a Bizottság indokolással ellátott véleményét és a keresetet ugyanazon kereseti kérelmekre kell alapozni] nem jelentheti azt, hogy a jogvita indokolással ellátott véleményben szereplő tárgyának és a kereseti kérelmeknek minden esetben tökéletesen meg kellene egyezniük, amennyiben a jogvita tárgyának nem a kiterjesztésére vagy a módosítására, hanem éppen ellenkezőleg, a korlátozására kerül sor”. Lásd továbbá a C-203/03. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben 2005. február 1-jén hozott ítélet (EBHT 2005., I-935. o.) 29. pontját, a C-177/04. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2006. március 14-én hozott ítélet (EBHT 2006., I-2461. o.) 37. pontját, valamint a C-441/02. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2006. április 27-én hozott ítélet (EBHT 2006., I-3449. o.) 61. pontját.
( 10 ) A C-171/08. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2010. július 8-án hozott ítélet (EBHT 2010., I-6817. o.).
( 11 ) Például a C-414/97. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 1999. szeptember 16-án hozott ítélet (EBHT 1999., I-5585. o.) 19. pontja.
( 12 ) Lásd a C-174/08. sz. NCC Construction Danmark ügyben 2009. október 29-én hozott ítélet (EBHT 2009., I-10567. o.) 23. pontját és a C‑33/11. sz. A Oy ügyben 2012. július 19‑én hozott ítélet 27. pontját; lásd továbbá a C‑85/11. sz., Bizottság kontra Írország ügyre vonatkozó, 2012. november 27‑i indítványom 28. pontját.
( 13 ) Az ellentétes irányú virtuális áramlás feltétele, hogy a fő irányba legalább ugyanolyan vagy nagyobb mennyiség áramoljon. Következésképpen ez kizárólag megszakítható szolgáltatásként ajánlható fel.
( 14 ) A Bizottság meghatalmazottját a tárgyaláson ténylegesen felkérték annak bemutatására, hogy e rendeletek keletkezésének története során hol nyilvánult meg az uniós jogalkotó ellentétes irányú virtuális gázszállítás előírására irányuló szándéka. A meghatalmazott nem tudott bemutatni semmilyen ezzel kapcsolatos bizonyítékot.
( 15 ) Lásd különösen a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló javaslatot (COM(2007) 532 végleges).
( 16 ) A C-218/82. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben 1983. december 13-án hozott ítélet (EBHT 1983., I-4063. o.) 15. pontja.
( 17 ) A C-582/08. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben 2010. július 15-én hozott ítélet (EBHT 2010., I-7195. o.) 51. pontja.
( 18 ) Lásd például a 96/81. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben 1982. május 25-én hozott ítélet (EBHT 1981., I-1791. o.) 6. pontját, valamint a C-246/08. sz., Bizottság kontra Finnország ügyben 2009. október 29-én hozott ítélet (EBHT 2009., I-10605. o.) 52. pontját.
Full & Egal Universal Law Academy