JULIANE KOKOTT
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2013. május 16. ( 1 )
C‑298/12. sz. ügy
Confédération paysanne
kontra
Ministre de l’Alimentation, de l’Agriculture et de la Pêche
(a Conseil d’État [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Közös agrárpolitika — 1782/2003/EK rendelet — Egységes támogatási rendszer — A támogatási jogosultság kiszámítása — Agrár‑környezetvédelmi intézkedések — A termelőtevékenység hátrányos befolyásolása — Referencia‑időszak — Egyenlő bánásmód”
I – Bevezetés
1.
A közös agrárpolitikát hagyományosan mezőgazdasági túltermeléssel, úgynevezett tejtengerekkel és vajhegyekkel hozzák összefüggésbe. Az 1782/2003/EK rendelet ( 2 ) azonban az európai mezőgazdaság támogatását függetlenítette az egyes üzemek termelésétől. E szabályozás vezette be a termeléstől független egységes támogatást.
2.
Az új rendszerre történő áttérés során az egységes támogatás összegét azon közvetlen kifizetések alapján határozzák meg, amelyeket az érintett üzem a korábban hatályos rendszer alapján bizonyos referencia‑időszakok folyamán kapott. E kifizetések még a termelés mennyiségén alapultak.
3.
Ha az üzemek mindazonáltal az említett időszakok alatt agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben vettek részt, termelésük nagy valószínűség szerint csökkent, és így alacsonyabb összegű közvetlen kifizetéseket kaptak, mint a hasonló üzemek. Az 1782/2003 rendelet ezért ilyen helyzetekre egy rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozást tartalmaz, amelynek célja, hogy az egységes támogatás kiszámítása szempontjából csak az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben való részvétellel nem érintett referencia‑időszakokat vegyék figyelembe.
4.
A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát az e rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozás konkretizálásával kapcsolatos francia rendelkezések képezik. A Confédération paysanne azt kifogásolja, hogy az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben részt vevő üzemek egységes támogatását a korábbi időszakok folyamán folyósított közvetlen kifizetések alapján számítják ki, és kifogásolja, hogy Franciaország a rendeletben rögzített referencia‑időszakok mellett korábbi időszakokat is figyelembe vesz. Ezzel összefüggésben ezenkívül azt is tisztázni kell, hogy csak akkor alkalmazandó‑e a rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozás, ha az üzem termelőtevékenységét „súlyosan” hátrányosan befolyásolják az agrár‑környezetvédelmi intézkedések, miként ezt a rendelet francia változata előírja, vagy hogy elegendő‑e a többi nyelvi változatnak megfelelő egyszerű hátrányos befolyásolás.
II – Jogi háttér
A – Az uniós jog
5.
Az 1782/2003 rendelet szerinti mezőgazdasági egységes támogatás kiszámításával kapcsolatban a (29) preambulumbekezdés a következőket rögzíti:
„Annak megállapításához, hogy az új rendszerben milyen összegre jogosult a mezőgazdasági termelő, indokolt azokat az összegeket alapul venni, amelyekben egy adott bázisidőszak során részesült. […]”
6.
A vonatkozó szabályozást az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdése tartalmazza:
„A referenciaösszeg a mezőgazdasági termelőnek […] a 38. cikkben említett bázisidőszak minden egyes naptári évében nyújtott támogatások összegének háromévi átlaga […]”
7.
Az 1782/2003 rendelet 38. cikke értelmében a bázisidőszak a 2000., a 2001. és a 2002. naptári évet foglalja magában.
8.
Az 1782/2003 rendelet 40. cikke a rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza:
„(1) A 37. cikktől eltérve, az a mezőgazdasági termelő, akinek termelőtevékenységét a bázisidőszakban vagy azt megelőzően bekövetkező vis maior vagy rendkívüli körülmény hátrányosan befolyásolta a bázisidőszak során, kérheti, hogy a referenciaösszeget a bázisidőszak azon naptári éve, illetve évei alapján számítsák ki, amelye(ke)t nem érintett a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása.
(2) Amennyiben a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása a teljes bázisidőszakot érintette, az adott tagállam az 1997 és 1999 közötti időszak alapján számítja ki a referenciaösszeget.
[…] Ezekben az esetekben az (1) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni.
[…]
[…]
(5) E cikk (1), (2) és (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni arra a mezőgazdasági termelőre, aki a bázisidőszakban a 2078/92/EGK[ ( 3 )] és az 1257/1999/EK[ ( 4 )]rendeletnek megfelelő agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatálya alatt állt, […]
Amennyiben az első bekezdésben említett intézkedések mind a bázisidőszakra, mind pedig az e cikk (2) bekezdésében említett időszakra kiterjedtek, a tagállamok objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon, a […] részletes szabályoknak megfelelően határozzák meg a referenciaösszeget.”
9.
Az említett, a 795/2004 rendeletben ( 5 ) foglalt részletes szabályok a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem szempontjából nem relevánsak.
10.
2009. január 1‑jével az 1782/2003 rendelet hatályát vesztette a 73/2009/EK rendelet ( 6 ) 146. és 149. cikke alapján, és azt ez utóbbi rendelet váltotta fel. A 73/2009 rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az egységes támogatás az 1782/2003 rendelet szerinti támogatási jogosultság alapján állapítandó meg.
B – A francia jog
11.
Az 1782/2003 rendelet szerinti jövedelemtámogatás végrehajtásáról szóló, 2006. június 19‑i 2006‑710. sz. rendelet 1. cikkének (9) bekezdése úgy konkretizálja a rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozást, hogy az agrár‑környezetvédelmi intézkedések esetén csak akkor alkalmazandó, ha azok a közvetlen kifizetések 20%‑os csökkenését eredményezik azon időszakokkal szemben, amelyekben az üzem nem vett részt agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben:
„A[z 1782/2003] […] rendelet 40. cikke (5) bekezdésének alkalmazása szempontjából csak azok az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalások vehetők figyelembe, amelyek felsorolását a mezőgazdaságért felelős miniszter rendelete tartalmazza, és amelyek – adott esetben – legalább 20%‑os csökkenéshez vezettek:
—
vagy az érintett évek alapján kapott, az e rendeletben meghatározott módszer szerint számított támogatás összegét illetően, ahhoz az összeghez képest, amelyet a bázisidőszak nem érintett évei alapján fizettek ki […];
—
[…]”
12.
A 2010. február 23‑i rendelettel módosított, a 2006. június 19‑i 2006‑710. sz. rendelet alkalmazásáról szóló 2006. november 20‑i rendelet 7. cikke e rendelkezést számítási módszerekkel egészíti ki, és ennek során egyértelművé teszi, hogy referencia‑időszakként azt az utolsó évet kell figyelembe venni, amikor még nem alkalmaztak agrár‑környezetvédelmi intézkedést. Ez az év azonban nem lehet 1992‑nél korábbi:
„7. cikk – (1) Ha a mezőgazdasági termelő a jelen rendelet 3. cikkében meghatározott egyik agrár‑környezetvédelmi kötelezettséget a bázisidőszak mindhárom évében vállalta, a fent hivatkozott 2006. november 20‑i rendelet 1. cikke (9) bekezdésének alkalmazása szempontjából számított csökkenési ráta az alábbiak közötti aránynak felel meg:
—
az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett utolsó évben kapott támogatások összege és a bázisidőszakban kapott támogatások összegének átlaga közötti különbség
—
és e különbség, valamint a fent hivatkozott 2003. szeptember 29‑i 1782/2003/EK tanácsi rendelet 37. cikkének rendelkezései szerint számított referenciaösszeg összege.
[…]
(2) Ha az (1) bekezdésnek megfelelően számított csökkenési ráta eléri a 2006. június 19‑i rendelet 1. cikkének (9) bekezdésében említett 20%‑os küszöböt, a fent hivatkozott […] 1782/2003 […] rendelet 37. cikke szerint számított referenciaösszegéhez egy összeget kell hozzáadni.
A hozzáadandó összeg egyenlő az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett utolsó év folyamán kapott támogatásoknak az (1) bekezdés utolsó albekezdése alapján számított összege és a bázisidőszak folyamán kapott támogatások összegének átlaga közötti különbséggel.
(3) A jelen cikk alkalmazása szempontjából az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett utolsó év nem lehet 1992‑nél korábbi.”
III – A nemzeti eljárás és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem
13.
A Confédération paysanne a francia mezőgazdasági termelők érdekvédelmi egyesülete. Ezen egyesület a Conseil d’État‑hoz fordul egy alkotmányossági vizsgálatra irányuló eljárásban az 1782/2003 rendelet 40. cikke szerinti rendkívüli esetek konkretizálására vonatkozó fent hivatkozott francia szabályozással szemben. Ennek körében az egységes támogatásnak a korábbi időszakokban folyósított közvetlen kifizetések alapján történő kiszámítását és azt kifogásolja, hogy a rendeletben rögzített referencia‑időszakoknál korábbi időszakokat is figyelembe vesznek.
14.
A jelen eljárásban ezért a francia államtanács a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
1.
Az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) és (5) bekezdése mind megfogalmazására, mind céljára tekintettel feljogosítja‑e a tagállamokat arra, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk a bázisidőszak egészében vagy annak egy részében vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az ilyen kötelezettségvállalásokkal érintett és azokkal nem érintett évek folyamán kapott közvetlen kifizetések összege közötti összehasonlításra alapítsák?
2.
Az 1782/2003 tanácsi rendelet 40. cikkének (2) és (5) bekezdése feljogosítja‑e a tagállamokat arra, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk a bázisidőszak egészében vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett utolsó év – beleértve azt az esetet is, ha ez a bázisidőszakot megelőző nyolc évnél korábbi év – folyamán kapott közvetlen kifizetések összege és a bázisidőszakban kapott közvetlen kifizetések éves átlagának összege közötti összehasonlításra alapítsák?
15.
Az eljárásban írásbeli és a 2013. április 18‑i tárgyaláson szóbeli észrevételeket is előterjesztett a Confédération paysanne, a Francia Köztársaság és az Európai Bizottság.
IV – A jogkérdésről
16.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem megválaszolása céljából először a rendkívüli esetek 1782/2003 rendelet 40. cikke szerinti szabályozásának rendszerét kell bemutatni (A. pont). Annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre hasznos választ lehessen adni, ( 7 ) ezt követően a termelőtevékenység hátrányos befolyásolásának kritériumával kell részletesebben foglalkozni (B. pont). Végezetül azt kell megvitatni, hogy mennyiben lehet döntő jelentőségű a közvetlen kifizetések mértéke, és nem a termelőtevékenység hátrányos befolyásolása (C. pont), valamint hogy mely referencia‑időszakok vehetők figyelembe (D. pont).
A – Az 1782/2003 rendelet 40. cikkének rendszeréről
17.
Az 1782/2003 rendelet szerinti közvetlen kifizetéseket, az úgynevezett egységes támogatást, a 37. és 38. cikk értelmében referenciaösszegek alapján számítják ki. A referenciaösszegek azon közvetlen kifizetéseken alapulnak, amelyeket a korábbi rendszer alapján folyósítottak az adott mezőgazdasági termelő részére a 2000., a 2001. és a 2002. naptári év folyamán.
18.
Az új egységes támogatás nem függ a termelés aktuális mennyiségétől. A korábban termelt mennyiség mindazonáltal közvetve befolyásolja annak mértékét, mivel a figyelembe vett közvetlen kifizetések a múltban az akkori termelőtevékenységen alapultak.
19.
E közvetlen kifizetések összege azonban alkalmasint csökkent, ha a mezőgazdasági termelők e referencia‑időszak folyamán agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben vettek részt. Ezen intézkedések ugyanis gyakran a termelés csökkenésével járnak. Az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdésének első albekezdése ezért a bizonyos agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben való részvétel idejét azon időszakokkal veszi egy tekintet alá, amelyekben a mezőgazdasági termelő termelőtevékenységét vis maior vagy rendkívüli körülmény befolyásolta.
20.
Ha vis maior vagy rendkívüli körülmény hátrányosan befolyásolta a termelőtevékenységet, a mezőgazdasági termelő az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) bekezdése alapján kérheti, hogy a referenciaösszeg kiszámításakor ne vegyék figyelembe a hátrányosan befolyásolt időszakokat. A 40. cikk (5) bekezdésének első albekezdése értelmében vett agrár‑környezetvédelmi intézkedések általi hátrányos befolyásolás esetén tehát figyelmen kívül maradnak az ezen intézkedésekben való részvétel időszakai. ( 8 ) A hátrányos befolyásolás fogalmával a későbbiekben részletesebben foglalkozom. ( 9 )
21.
Amennyiben azonban az üzem termelését a 2000., 2001. és 2002. naptári évek során hátrányosan befolyásolták az agrár‑környezetvédelmi intézkedések, másik referencia‑időszakot kell figyelembe venni. Ez az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (2) bekezdése szerint az 1997 és 1999 közötti időszak.
22.
Ha azonban az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben való részvétel e további időszakra is kiterjedt, akkor a referenciaösszeget más módon kell kiszámítani. Az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdésének második albekezdése értelmében a tagállamok ebben az esetben objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon határozzák meg a referenciaösszeget.
B – A termelőtevékenység szükséges hátrányos befolyásolásáról
23.
A Conseil d’État kérdései arra vonatkoznak, hogy megengedettek‑e a referenciaösszeg újbóli megállapításának bizonyos, az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti módszerei. A Conseil d’État e tekintetben a rendelet francia változata alapján abból indul ki, hogy a 40. cikk értelmében vett rendkívüli eset súlyosan hátrányos befolyásolást feltételez. A Bizottság ebből különösen a tagállamok széles szabályozási jogkörét vezeti le.
24.
A még tizenegy nyelven elfogadott 1782/2003 rendelet eredeti nyelvi változatai közül mindazonáltal kizárólag a francia változat minősíti a hátrányos befolyásolást a „súlyosan” fogalmával. A spanyol, az olasz, a portugál és a finn változat ezzel szemben a német változatnak felel meg, amely csak a hátrányos befolyásolást feltételezi. Az egyéb változatok, vagyis a dán, a görög, az angol, a holland és a svéd változat, „káros befolyásolást” feltételeznek, és így szintén nem követelik meg a súlyosan hátrányos befolyásolást.
25.
Valamely uniós jogi rendelkezés eltérő nyelvi változatait egységesen kell értelmezni. Amennyiben a változatok eltérnek egymástól, a rendelkezést főszabály szerint azon szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell meghatározni, amelynek e rendelkezés részét képezi. ( 10 ) A nyelvi változatok szerint eltérő rendelkezést ezenkívül az alkotójának tényleges szándéka alapján kell értelmezni. ( 11 )
26.
A hátrány szükséges súlyáról nem tesznek említést a jogalkotási eljárásról rendelkezésre álló információk. A különböző nyelvi változatok már a bizottsági javaslat 43. cikkének (1) bekezdésében is megtalálhatók, amely javaslat lényegében már a rendkívüli esetekre vonatkozó, az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1)–(4) bekezdése szerinti általános szabályozást tartalmazta. ( 12 ) A Tanácsban zajlott tanácskozások dokumentációja mindazonáltal utalást tartalmaz az agrár‑környezetvédelmi intézkedések általi hátrányos befolyásolás rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozásba történő bevonásának céljára. ( 13 ) Párhuzamot láttak ugyanis azokkal az esetekkel, amelyekben a mezőgazdasági termelők további tejkvótákra voltak jogosultak, mert bizonyos referencia‑időszakok folyamán támogatás folyósítása ellenében beszüntették termelőtevékenységüket. ( 14 )
27.
Akárcsak e tejtermelőket, a 2078/92 és az 1257/1999 rendelet alapján agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatálya alatt álló mezőgazdasági termelőt sem érheti hátrány egy későbbi uniós támogatási rendszer keretében éppen e kötelezettségvállalások miatt. Nem láthatta ugyanis előre, hogy döntése befolyással lesz a később elfogadott szabályozás szerinti jövőbeni közvetlen kifizetésekre. ( 15 ) Ilyen hátránytól kellene azonban tartani akkor, ha a már nem a termeléstől függő egységes támogatás kiszámításához azokat a termeléstől függő közvetlen kifizetéseket vennék figyelembe, amelyek csökkentek az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben való, a termelőtevékenységet hátrányosan befolyásoló részvétel miatt.
28.
Az agrár‑környezetvédelmi intézkedéseknek az 1782/2003 rendelet 40. cikkébe történő bevonása tehát nemcsak a méltánytalan szigor elkerülésére irányul. A Bíróság szerint az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (5) és (1) bekezdése sokkal inkább a jogbiztonság elvét valósítja meg. Az uniós jog ezen általános elvének megfelelően a jogalanyokra vonatkozó uniós szabályozásnak egyértelműnek és világosnak kell lennie, lehetővé téve a jogalanyok számára jogaik és kötelezettségeik egyértelmű megismerését, és azt, hogy ennek megfelelően járjanak el. ( 16 ) Ennek az elvnek még szigorúbban kell érvényesülnie a pénzügyi következményekkel járó szabályok esetén. ( 17 )
29.
Mivel az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben való részvételkor nem volt látható, hogy az a jövőbeli támogatási jogosultságokat hátrányosan fogja befolyásolni, az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (5) bekezdése útján úgy kellett kiegészíteni az egységes támogatás megállapításának rendszerét, hogy ne érje hátrány az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségeket vállaló mezőgazdasági termelőt annak folytán, hogy a bázisidőszakban ilyen kötelezettségvállalások hatálya alatt állt. ( 18 )
30.
Helyesen azonban a jogbiztonság elvén túlmenően mindenekelőtt a bizalomvédelem elvéről is szó van, mivel a mezőgazdasági termelők bízhattak abban, hogy a határozott idejű agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben való részvétel miatt nem szenvednek hátrányt a jövőbeli uniós támogatás tekintetében. ( 19 ) Egyébként sértheti az egyenlőség elvét, ha az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben részt vevő üzemeket úgy kezelik, mint a rendesen termelő üzemeket. Végül pedig elriasztaná a mezőgazdasági termelőket attól, hogy a jövőben agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben vegyenek részt, ha ezáltal az intézkedés lejártát követően csökkenne a támogatás. Ez ellentétes lenne az Unió azon céljával, hogy az EUMSZ 191. cikkel és az Alapjogi Charta 37. cikkével összhangban a környezetvédelem magas szintjét biztosítsa. E célt az EUMSZ 11. cikk ( 20 ) értelmében az Unió valamennyi politikájának keretében figyelembe kell venni, tehát a közös agrárpolitikában is.
31.
E körülmények között nem indokolt, hogy a rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozást az agrár‑környezetvédelmi intézkedések általi érintettség esetén a termelőtevékenység súlyosan hátrányos befolyásolására korlátozzuk. Ellenkezőleg, főszabály szerint a csekély mértékű hátrányt is kompenzálni kell. A célnak arra kell irányulnia, hogy az 1782/2003 rendelet 40. cikke szerinti referenciaösszeg kiszámítása során úgy kezeljék az agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben részt vevő üzemeket, mintha rendesen termeltek volna.
32.
A Bizottság álláspontjával ellentétben ennélfogva a tagállamoknak sem biztosítható szélesebb szabályozási jogkör a hátrányos befolyásolás fogalmának részletesebb konkretizálása tekintetében. Különösen aggályos a közvetlen kifizetések 20%‑os csökkenésének Franciaországban alkalmazott küszöbe. A tagállamok legfeljebb de minimis kritériumok útján zárhatják ki a rendkívüli esetekre vonatkozó szabályozás alkalmazása alól azokat a teljesen jelentéktelen hátrányokat, amelyek kezelése nem áll arányban az érintett üzem előnyeivel. ( 21 )
33.
A jelen ügyben nem szükséges megválaszolni azt a kérdést, hogy e megállapítások vonatkoztathatók‑e az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) bekezdése szerinti vis maiorra vagy rendkívüli körülményre is Franciaország álláspontjával ellentétben mindazonáltal nem sértené az egyenlő bánásmód elvét, ha az ezek által érintett üzemeket másként kezelnék, mint azokat, amelyek agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben vettek részt. Csak ez utóbbiak hivatkozhatnak ugyanis a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvére, valamint a környezetvédelemre, ami igazolhatja az egységes támogatásra történő áttérés tekintetében tetten érhető különbségeket.
34.
Összefoglalva leszögezhető, hogy az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) és (5) bekezdése szerinti jogosultságok azt feltételezik, hogy a mezőgazdasági termelő termelőtevékenységét a bázisidőszakban hátrányosan befolyásolják az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalások; a hátránynak nem kell súlyosnak lennie.
C – Az első kérdésről
35.
A Conseil d’État az első kérdéssel azt szeretné megtudni, hogy az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) és (5) bekezdése feljogosítja‑e a tagállamokat arra, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk a bázisidőszak egészében vagy annak egy részében vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az ilyen kötelezettségvállalásokkal érintett és azokkal nem érintett évek folyamán kapott közvetlen kifizetések közötti összehasonlításra alapítsák.
36.
Jóllehet úgy tűnik, hogy e kérdés az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) bekezdése szerinti kompenzációs jogosultság mértékére, tehát az említett szabály jogkövetkezményére vonatkozik. A kérdés azonban a szabály egyik feltételét, a termelőtevékenység hátrányos befolyásolását is érinti, mivel a referenciaösszeg újbóli megállapításának éppen e hátrány következményeit kell kompenzálnia.
37.
A Confédération paysanne helyesen hangsúlyozza, hogy az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) bekezdése nem a közvetlen kifizetések csökkentését, hanem a termelőtevékenység hátrányos befolyásolását feltételezi.
38.
Amint azt azonban a Bizottság kifejti, az említett rendelkezés nem szabályozza, hogy miként kell megállapítani a hátrányos befolyásolást. Franciaország és a Bizottság egyébként nem vitatottan azzal érvel, hogy a közvetlen kifizetések 2003. előtt az üzem termelésén alapultak. E közvetlen kifizetések alapján ezért megfelelően meghatározható a termelés mennyisége.
39.
Amint arra ezenfelül Franciaország rámutat, az uniós jogalkotó is a múltbeli kifizetések mértékét vette alapul a jövőbeli egységes támogatás szempontjából. Az 1782/2003 rendelet (29) preambulumbekezdésének első mondata értelmében annak megállapításához, hogy az új rendszerben milyen összegre jogosult a mezőgazdasági termelő, indokolt azokat az összegeket alapul venni, amelyekben egy adott bázisidőszak során részesült. E célt a 37. cikk ülteti át azáltal, hogy rögzíti, hogy a releváns referenciaösszeg főszabály szerint a mezőgazdasági termelőnek a 38. cikkben említett bázisidőszakban nyújtott támogatások átlagának felel meg. Amennyiben a 40. cikk (1) bekezdése értelmében vett hátrányos befolyásolás a teljes bázisidőszak alatt fennállt, a 40. cikk (2) bekezdése értelmében ehelyett az 1997 és 1999 közötti kifizetéseket kell figyelembe venni.
40.
Ezért éppen megfelel az 1782/2003 rendelet rendszerének, ha az egységes támogatást a 2000 és 2003 között vagy adott esetben az 1997 és 1999 között folyósított közvetlen kifizetések alapján számítják ki. Azt, hogy mennyiben lehet korábbi éveket is alapul venni, a második kérdés megválaszolása körében kell taglalni.
41.
Jóllehet a Confédération paysanne azzal érvel, hogy az 1257/1999 rendelet és a 445/2002/EK végrehajtási rendelet ( 22 ) az agrár‑környezetvédelmi intézkedések végrehajtására nyújtott támogatást a termelőtevékenység korlátozottsága alapján számítja ki. E tekintetben azonban más szabályrendszerről van szó, amelyet az uniós jogalkotó nem vett át a rendkívüli esetekre vonatkozó, az 1782/2003 rendelet szerinti szabályozás esetében.
42.
Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint (5) bekezdésének első albekezdése, továbbá 37. és 38. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk a bázisidőszak egészében vagy annak egy részében vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az ilyen kötelezettségvállalásokkal érintett és azokkal nem érintett évek folyamán kapott közvetlen kifizetések közötti összehasonlításra alapítsák.
D – A második kérdésről
43.
A második kérdés azt kívánja tisztázni, hogy az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (2) és (5) bekezdése feljogosítja‑e a tagállamokat arra, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk 1997‑ben és 2002‑ben vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett utolsó év folyamán kapott közvetlen kifizetések összege és a bázisidőszakban kapott közvetlen kifizetések éves átlagának összege közötti összehasonlításra alapítsák. Az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett évekként a 2010. február 23‑i rendelettel módosított 2006. november 20‑i rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint az 1992 és 1996 közötti naptári évek vehetők figyelembe.
44.
A francia szabályozás alapját az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdésének második albekezdése képezi. Ennek alapján Franciaországnak ebben az esetben objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon egy referenciaösszeget kell meghatároznia.
45.
Amint azt Franciaország és a Bizottság kifejti, a korábbi támogatási időszakok figyelembevétele főszabály szerint objektív kritérium. Kérdéses azonban, hogy a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód is biztosított‑e. Ennek körében először azt kell tisztázni, hogy milyen szabályozási mozgástér illeti meg a tagállamokat az egyenlő bánásmód biztosítása tekintetében.
46.
A Bíróság az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdésének második albekezdéséhez hasonló szabályozás tekintetében viszonylag széles mozgásteret biztosított a tagállamoknak. E tekintetben a 42. cikk (4) bekezdéséről van szó, amely további referenciaösszegek meghatározását írja elő a tagállamok számára a különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelők részére. E rendelkezés, akárcsak a 40. cikk (5) bekezdésének második albekezdése objektív ismérvek alkalmazását írja elő a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon. Ennek körében a tagállamok nullaeurós referenciaösszeget határozhatnak meg, és 500 eurós küszöböt alkalmazhatnak. ( 23 )
47.
A szövegbeli hasonlóságok ellenére azonban az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdése második albekezdésének és 42. cikke (4) bekezdésének célkitűzése nem hasonlítható össze. Az első rendelkezés a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének megvalósítását szolgálja, ( 24 ) miközben a második rendelkezés hatálya alá olyan helyzetek tartoznak, amelyekben éppen nem áll fenn a bizalomvédelem. ( 25 )
48.
Az 1782/2003 rendelet 42. cikkének (4) bekezdése szerinti szabályozási mozgástér ezért nem vehető figyelembe a 40. cikk (5) bekezdésének második albekezdése esetében. Ez utóbbi rendelkezésre sokkal inkább a hátrányos befolyásolás fogalmából levont következtetések vonatkoznak. ( 26 ) A tagállamok szabályozási mozgástere tehát korlátozott.
49.
Annak értékelésekor tehát, hogy valamely tagállami szabályozás biztosítja‑e az üzemek közötti egyenlő bánásmódot, szigorú mércéket kell alkalmazni. Különösen az uniós jogalkotó értékeléseit kell mérvadónak tekinteni. Az uniós jogalkotó kifejezetten az 1997 és 2002 közötti időszakra korlátozta a korábbi támogatási időszakok figyelembevételét, holott korábbi időszakokat is problémamentesen e körbe vonhatott volna. Ezért vélelmezni kell, hogy az 1997‑nél korábbi időszakokban folyósított támogatást nem tekintette összehasonlíthatónak a 2000 és 2002 között folyósított támogatással. Ezen értékeléssel ellentétes lenne, ha a tagállamok a rendkívül esetekre vonatkozó saját szabályozásnak az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdésének második albekezdése alapján történő elfogadásakor egyszerűen korábbi időszakokat is figyelembe vehetnének.
50.
Különösen az 1992. és az 1993. év tekintetében támasztják alá a Bizottság által előadottak e megközelítést. Eszerint ezen években a közvetlen kifizetések teljes összege Franciaországban körülbelül a későbbi évek kifizetéseinek 10%‑át tette ki. Ezért csaknem kizárt, hogy az ezen évek folyamán folyósított kifizetések alapján megfelelően kompenzálhatók a hátrányok.
51.
A Bizottság szerint ezzel szemben 1995‑ben és 1996‑ban Franciaországban összesen körülbelül ugyanakkora összeget fizettek ki közvetlenül, mint a következő években, és ez már 1994‑ben is körülbelül 75% volt.
52.
Ezen érvelés azonban nem enged arra következtetni, hogy az 1995‑ben és 1996‑ban vagy akár az 1994‑ben folyósított kifizetések a jogalkotó értékelésével szemben összehasonlítási alapként vehetők figyelembe. Egyáltalán nem biztosított ugyanis, hogy az ezen években folyósított egyes közvetlen kifizetések is összehasonlíthatók az 1997 és 2002 között folyósított kifizetésekkel.
53.
Az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdésének második albekezdése tehát nem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a 38. cikken és a 40. cikk (2) bekezdésén túlmenően további bázisidőszakokat határozzanak meg.
54.
Az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerinti tagállami szabályozás céljának sokkal inkább arra kell irányulnia, hogy a referenciaösszeg kiszámítása során úgy kezeljék az érintett üzemeket, mintha 2000 és 2002 között nem vettek volna részt agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben.
55.
A referenciaösszeg Confédération paysanne által előnyben részesített, a termelőtevékenység tényleges hátrányos befolyásolása alapján történő kiszámítása elvileg alkalmasnak tűnik e cél elérésére. A hátrányos befolyásoltság megállapításához például a hasonló üzemeket vagy földterületeket, illetve az agrár‑környezetvédelmi intézkedések kezdete előtti termelőtevékenységet lehetne figyelembe venni. Ezt követően kiszámíthatóvá válik, hogy milyen közvetlen kifizetéseket folyósítottak volna 2000 és 2002 között az agrár‑környezetvédelmi intézkedések nélkül. Mivel Franciaország tájékoztatása szerint csak rendkívül kevés esetben nem hozható döntés az 1997 és 2002 között folyósított közvetlen kifizetések alapján, ez a némileg költségesebb vizsgálat ésszerű lehet.
56.
Mindazonáltal nem zárható ki, hogy más módszerek szintén alkalmasak a termelőtevékenység hátrányos befolyásolása következményeinek teljes kompenzálására. Ezért nem jelenthető ki, hogy kizárólag a termelőtevékenység hátrányos befolyásolása az elfogadható kritérium az 1782/2003 rendelet 40. cikke (5) bekezdése második albekezdésének végrehajtásához.
57.
A második kérdésre ezért azt a választ kell adni, hogy az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (2) és (5) bekezdése nem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk 1997‑ben és 2002‑ben vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett utolsó év folyamán kapott közvetlen kifizetések összege és a bázisidőszakban kapott közvetlen kifizetések éves átlagának összege közötti összehasonlításra alapítsák. A referenciaösszegnek az 1782/2003/EK rendelet 40. cikke (5) bekezdése második albekezdésének alkalmazása útján történő kiszámítása során sokkal inkább úgy kell kezelni az érintett üzemeket, mintha 2000 és 2002 között nem vettek volna részt agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben.
V – Végkövetkeztetések
58.
Mindezek alapján azt javasolom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:
1.
A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (1) és (5) bekezdése szerinti jogosultságok azt feltételezik, hogy a mezőgazdasági termelő termelőtevékenységét a bázisidőszakban hátrányosan befolyásolták az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalások; a hátránynak nem kell súlyosnak lennie.
2.
Az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint (5) bekezdésének első albekezdése, továbbá 37. és 38. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk a bázisidőszak egészében vagy annak egy részében vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az ilyen kötelezettségvállalásokkal érintett és azokkal nem érintett évek folyamán kapott közvetlen kifizetések közötti összehasonlításra alapítsák.
3.
Az 1782/2003 rendelet 40. cikkének (2) és (5) bekezdése nem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a referenciaösszeg újbóli megállapításához való jogot, amely azokat a mezőgazdasági termelőket illeti meg, akiknek a termelőtevékenységét az általuk 1997‑ben és 2002‑ben vállalt agrár‑környezetvédelmi kötelezettségek hátrányosan befolyásolták, az agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalással nem érintett utolsó év folyamán kapott közvetlen kifizetések összege és a bázisidőszakban kapott közvetlen kifizetések éves átlagának összege közötti összehasonlításra alapítsák. A referenciaösszegnek az 1782/2003/EK rendelet 40. cikke (5) bekezdése második albekezdésének alkalmazása útján történő kiszámítása során sokkal inkább úgy kell kezelni az érintett üzemeket, mintha 2000 és 2002 között nem vettek volna részt agrár‑környezetvédelmi intézkedésekben.
( 1 ) Eredeti nyelv: német.
( 2 ) A legutóbb a 2008. október 9‑i 1009/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 276., 1. o.) módosított és a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19‑i 73/2009/EK tanácsi rendelettel (HL L 30., 16. o.; helyesbítés: HL L 213., 2009.8.18., 30. o., HL L 43., 2010.2.18., 7. o.) hatályon kívül helyezett, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29‑i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.).
( 3 ) A környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló, 1992. június 30‑i 2078/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 215., 85. o.).
( 4 ) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17‑i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 80. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 391. o.).
( 5 ) A legutóbb a 2009. május 6‑i 370/2009/EK bizottsági rendelettel (HL L 114., 9. o.) módosított és a 73/2009/EK rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29‑i 1120/2009/EK bizottsági rendelettel (HL L 316., 1. o.) hatályon kívül helyezett, az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21‑i 795/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 226. o.).
( 6 ) Hivatkozás a 2. lábjegyzetben.
( 7 ) Lásd a 244/78. sz. Union Laitière Normande ügyben 1979. július 12-én hozott ítélet (EBHT 1979., 2663. o.) 5. pontját, a C-241/89. sz. SARPP-ügyben 1990. december 12-én hozott ítélet (EBHT 1990., I-4695. o.) 8. pontját és a C-275/06. sz. Promusicae-ügyben 2008. január 29-én hozott ítélet (EBHT 2008., I-271. o.) 42. pontját.
( 8 ) A C-152/09. sz. Grootes-ügyben 2010. november 11-én hozott ítélet (EBHT 2010., I-11285. o.) 60. pontja.
( 9 ) Lásd lentebb a 23. és azt követő pontokat.
( 10 ) A 19/67. sz. van der Vecht-ügyben 1967. december 5-én hozott ítélet (EBHT 1967., 462., 473. o.); a 30/77. sz. Bouchereau-ügyben 1977. október 27-én hozott ítélet (EBHT 1977., 1999. o.) 13. és 14. pontja; a C-56/06. sz. Euro Tex ügyben 2007. június 14-én hozott ítélet (EBHT 2007., I-4859. o.) 27. pontja és a C-426/05. sz. Tele2 Telecommunication ügyben 2008. február 21-én hozott ítélet (EBHT 2008., I-685. o.) 25. pontja.
( 11 ) A 29/69. sz. Stauder-ügyben 1969. november 12-én hozott ítélet (EBHT 1969., 419. o.) 3. pontja; az 55/87. sz. Moksel Import und Export ügyben 1988. július 7-én hozott ítélet (EBHT 1988., 3845. o.) 49. pontja; a C-268/99. sz., Jany és társai ügyben 2001. november 20-án hozott ítélet (EBHT 2001., I-8615. o.) 47. pontja; a C-188/03. sz. Junk-ügyben 2005. január 27-én hozott ítélet (EBHT 2005., I-885. o.) 33. pontja; valamint a C-261/08. és C-348/08. sz., Zurita García és Choque Cabrera egyesített ügyekben 2009. október 22-én hozott ítélet (EBHT 2009., I-10143. o.) 54. pontja.
( 12 ) COM(2003) 23 végleges.
( 13 ) Lásd a 2003. június 3‑i 9971/03. sz. tanácsi dokumentum IV. mellékletében foglalt „Single payment scheme/Special cases/National Reserve” című nem hivatalos dokumentum 1. pontjának első sorát.
( 14 ) A 120/86. sz. Mulder-ügyben 1988. április 28-án hozott ítélet (EBHT 1988., 2321. o.) 24. pontja.
( 15 ) A 8. lábjegyzetben hivatkozott Grootes‑ügyben hozott ítélet 44. pontja.
( 16 ) A C-170/08. sz. Nijemeisland-ügyben 2009. június 11-én hozott ítélet (EBHT 2009., I-5127. o.) 44. pontja és a 8. lábjegyzetben hivatkozott Grootes‑ügyben hozott ítélet 43. pontja.
( 17 ) A C-94/05. sz. Emsland-Stärke-ügyben 2006. március 16-án hozott ítélet (EBHT 2006., I-2619. o.) 43. pontja, a C-248/04. sz. Koninklijke Coöperatie Cosun ügyben 2006. október 26-án hozott ítélet (EBHT 2006., I-10211. o.) 79. pontja, valamint a C-383/06-C-385/06. sz., Vereniging Nationaal Overlegorgaan Sociale Werkvoorziening és társai egyesített ügyekben 2008. március 13-án hozott ítélet (EBHT 2008., I-1561. o.) 52. pontja.
( 18 ) A 8. lábjegyzetben hivatkozott Grootes‑ügyben hozott ítélet 36. pontja.
( 19 ) A jelen rendelkezéssel kapcsolatban lásd Mazák főtanácsnok C-152/09. sz. Grootes-ügyre vonatkozó 2010. július 8-i indítványának (EBHT 2010., I-11285. o.) 30. pontját és alapvetően a 14. lábjegyzetben hivatkozott Mulder‑ügyben hozott ítélet 24., 26. és 27. pontját.
( 20 ) Lásd az EU‑Szerződés preambulumának kilencedik preambulumbekezdését is.
( 21 ) Lásd ebben az értelemben a C-449/08. sz. Elbertsen-ügyben 2009. október 22-én hozott ítélet (EBHT 2009., I-10241. o.) 43. pontját.
( 22 ) Az 1257/1999/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2002. február 26‑i bizottsági rendelet (HL L 74., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 35. kötet, 269. o.).
( 23 ) A 21. lábjegyzetben hivatkozott Elbertsen‑ügyben hozott ítélet 34. és 46. pontja.
( 24 ) Lásd fentebb a 28. és azt követő pontokat.
( 25 ) A 21. lábjegyzetben hivatkozott Elbertsen‑ügyben hozott ítélet 45. pontja.
( 26 ) Lásd fentebb a 32. pontot.
Full & Egal Universal Law Academy