26.5.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 151/20
A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2012. március 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Consiglio Nazionale dei Geologi kontra Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato
(C-136/12. sz. ügy)
2012/C 151/36
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Consiglio di Stato
Az alapeljárás felei
Felperes: Consiglio Nazionale dei Geologi
Alperes: Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
I.
1.
a végső fokon eljáró bíróság azon kötelezettségével összefüggésben, hogy az egyik peres fél által felvetett közösségi jogi értelmezési kérdést előzetes döntéshozatalra előterjessze, ellentétes-e az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésének alkalmazásával az a nemzeti eljárásjogi szabályozás, amely a fellebbezési határidőkhöz, a jogalapok pontos meghatározottságához, az eljárás folyamán a kérelem módosításának tilalmához, valamint a fél kérelmének bírói módosítására vonatkozó tilalomhoz hasonló eljárási akadályok rendszeréről rendelkezik?
2.
a végső fokon eljáró bíróság azon kötelezettségével összefüggésben, hogy az egyik peres fél által felvetett közösségi jogi értelmezési kérdést előzetes döntéshozatalra előterjessze, ellentétes-e az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésének alkalmazásával a nemzeti bíróság szűrési jogköre a kérdés relevanciája és a közösségi norma egyértelműségé mértékének értékelése vonatkozásában?
3.
összeegyeztethető-e az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdése — amennyiben azt úgy kell értelmezni, hogy feltétlen kötelezettséget ró a végső fokon eljáró bíróságra az egyik peres fél által felvetett közösségi jogi értelmezési kérdés előzetes döntéshozatalra történő előterjesztése tekintetében — az eljárás ésszerű időtartamának a közösségi jog által szintén kimondott elvével?
4.
milyen tényállás és jogi háttér mellett valósítja meg „a közösségi jog nyilvánvaló megsértését” az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésének be nem tartása a nemzeti bíróság részéről, és eltérhet-e ezen álláspont jelentősége és hatóköre az állammal szemben a bírósági jogkörben okozott kár megtérítéséről és a bírák polgári jogi felelősségéről szóló, 1988. április 13-i 117. sz. törvény alapján indított különleges kereset, valamint az állammal szemben a közösségi jog megsértése miatt indított általános kereset esetében?
II.
Abban az esetben, ha az Európai Unió Bírósága a kérelem jogalapjainak pontos meghatározottságára vonatkozó nemzeti eljárásjogi szabályok alkalmazását kizáró, „tág szűrés” (…) álláspontjára helyezkedik, a kérelmet pontosan úgy kell előzetes döntéshozatalra az Európai Unió Bírósága elé utalni, ahogyan azt (az alapeljárásban) fellebbezést előterjesztő fél megfogalmazta, és ahogyan az (a továbbiakban itt) hivatkozásra kerül.
1.
„(…) a Szerződés 101. cikkének (korábbi 81. cikk) értelmezésére vonatkozóan előzetes döntéshozatal iránti kérelem kerül előterjesztésre az Európai Unió Bírósága elé a geológusi hivatásra vonatkozó jogi és etikai szabályozással, valamint a Consiglio Nazionale dei Geologi intézményi feladataival és működési szabályaival összefüggésben, a továbbiakban bemutatásra kerülő tényállás tekintetében, az európai versenyjogi szabályozás (a hivatkozott 101. cikk) vonatkozásában való összevetés, összhang és jogszerűség vizsgálata céljából. (…)
A 112/1963. sz. törvény 9. cikke, különösen annak g) pontja szerint »a Consiglio Nazionale dell’Ordine (a kamara országos tanácsa) a más jogszabályok által ráruházott hatáskörökön kívül a következő hatásköröket gyakorolja: a) biztosítja a hivatási törvény és a hivatásra vonatkozó minden más jogszabályi rendelkezés betartását; b) biztosítja a névjegyzék és a különleges jegyzék vezetését, eljár a bejegyzések és a törlések ügyében; c) felügyeli a szakmai címek védelmét, és intézkedik a visszaélésszerű hivatásgyakorlás visszaszorítása érdekében; d) elfogadja a szabályzatokat; e) kérelemre eljár a tiszteletdíjak folyósítása ügyében; f) biztosítja az országos kamara vagyonának kezelését és évente elkészíti a költségvetés-tervezetet és a zárómérlegét; g) az országos kamara működési költségeinek fedezéséhez feltétlenül szükséges keretre tekintettel az igazságügyi miniszter által jóváhagyandó határozatában megállapítja a névjegyzékbe vagy a különleges jegyzékbe felvett személyek által fizetendő éves tagdíj mértékét, valamint a névjegyzékbe vagy a különleges jegyzékbe való felvétel, illetve az igazolások és a tiszteletdíj folyósításával kapcsolatos állásfoglalások kiadásáért fizetendő eljárási díjak összegét.«
A 616/1966. sz. törvény 14. cikkének első bekezdése szerint »azzal a névjegyzékbe vagy különleges jegyzékbe felvett személlyel szemben, aki a szakmai méltósággal és tekintéllyel összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, a cselekmény súlyának megfelelően a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók: 1) megrovás; 2) a hivatás gyakorlásának legfeljebb egy évre történő felfüggesztése; 3) a kamarából való kizárás«.
A 616/1966. sz. törvény 17. cikke értelmében »a tiszteletdíjak és költségtérítések szakmai díjszabását, valamint a költségek megtérítésének szempontjait a Consiglio Nazionale dei Geologi javaslatára az igazságügyi és kegyelmi miniszternek (szerkesztői megjegyzés: jelenleg igazságügyi miniszter) az ipari és kereskedelmi miniszterrel (szerkesztői megjegyzés: jelenleg fejlesztési miniszter) egyetértésben elfogadott rendelete állapítja meg«.
A 2010. március 24-i 65. sz. határozattal módosított, 2006. december 19-i (a 143/2006. sz. határozattal elfogadott) NCD (új etikai kódex) »szakmai szolgáltatás« című 6. cikke szerint »a szakmai szolgáltatás hatékonyságát és eredményességét elsősorban a következők határozzák meg: a tényleges szakmai nehézség; a vállalt felelősség terjedelme; a megbízás eredetisége; az adott esetre vonatkoztatható korábbi szakmai megoldások esetleges megléte; a vizsgálandó műszaki tényezők fontossága; az összehangolandó műszaki tényezők jelentősége; a megoldás eredetisége; a ráfordított idő mennyisége és a munka intenzitása; a megbízóval és a szolgáltatás nyújtásába bevont más — akár vállalkozói — jogalanyokkal való együttműködési képesség; a munka értéke«.
A 2010. március 24-i 65. sz. határozattal módosított, 2006. december 19-i (a 143/2006. sz. határozattal elfogadott) NCD-nek »A szakmai méltóság« című 7. cikke értelmében »a hivatást gyakorló személy méltósága alapvetően a következőkből áll: a szakmai szolgáltatás tisztességes és mindenre kiterjedő nyújtása; a felelősségvállalásra való képesség; a hatékony műszaki–szakmai eszközök megléte; korszerű eszközök rendelkezésre és használatra állása; a hatékony iroda és szakmai személyzet megszervezése; a szakmai műveletek gondosságának figyelemmel kísérése; a folyamatos továbbképzéshez szükséges eszközök és rendszerek, valamint az együttműködő felek és alkalmazottak elérhetősége, a megbízóval, a magán- és közszféra szerveivel, valamint intézményeivel, továbbá általánosságban véve a nyilvánossággal való készséges és hatékony kapcsolattartási képesség«.
A 2010. március 24-i 65. sz. határozattal módosított, 2006. december 19-i (a 143/2006. sz. határozattal elfogadott) NCD »Díjszabás« című 17. cikke értelmében »a szakmai tiszteletdíj meghatározása során a geológusnak figyelemmel kell lennie a 248/2006. sz. törvénnyel törvénnyé alakított 223/2006. sz. törvényerejű rendelet által meghatározott előírásokra; a polgári törvénykönyv 2233. cikkének első bekezdésében szereplő megfelelőségi szabályra, és általában a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekre. Az 1971. november 18-i (később módosított és kiegészített) miniszteri rendelettel elfogadott szakmai díjszabás és a 2001. április 4-i miniszteri rendelettel elfogadott, az állami építési beruházásokra vonatkozó díjszabásnak a geológusokra alkalmazandó része jogszerű és objektív szakmai–hivatási viszonyítási alapot képez a tiszteletdíj felek által történő megfontolása, meghatározása és eldöntése során«. Többek között a tekintetben szükséges a Bíróság állásfoglalása, hogy ellentétesek-e a Szerződés 101. cikkével az imént előadottak, úgymint a teljes tartalmában kötelező erejű, hatályos jogszabály, a 223/2006. sz. törvényerejű rendelet által szabályozott, nemzeti és közösségi szinten egyaránt egyedülálló, régóta fennálló és jogszerű, szám–időrend szerinti rendszer, ami természetesen a legkevésbé sem érinti a jogi norma ismerhetőségét és kötelező erejét.
A 2010. március 24-i 65. sz. határozattal módosított, 2006. december 19-i (a 143/2006. sz. határozattal elfogadott) NCD-nek »A díjjegyzék kialakítása« című 18. cikke szerint »a hatályos szabályozás alapján a szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében a valamely formában — egyénileg, társaság vagy társulás formájában — szakmai tevékenységet folytató geológus köteles díjjegyzékét a megbízás fontosságára és nehézségére, a szakmai méltóságra, a megkövetelt szakmai ismeretekre, valamint munkára tekintettel kialakítani. Ennek betartását a kamara felügyeli a szakmai versenyképességi szabályok figyelembevételével«.
A 2010. március 24-i 65. sz. határozattal módosított, 2006. december 19-i (a 143/2006. sz. határozattal elfogadott) NCD »Közbeszerzés« című 19. cikke értelmében »azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyekben a közigazgatási hatóság jogszerűen nem alkalmazza díjszabásként a szakmai díjjegyzéket, a geológus ajánlatát mindenképpen a megbízás fontosságára és nehézségére, a szakmai méltóságra, a megkövetelt szakmai ismeretekre, valamint munkára tekintettel köteles kialakítani«.
Az alábbiakkal kapcsolatban:
—
Az európai gazdasági egyesülésről (EGE) — amelynek célja, hogy megkönnyítse vagy előmozdítsa tagjainak gazdasági tevékenységét — szóló 2137/85/EGK tanácsi rendelet (1) hatodik preambulumbekezdése kimondja, hogy a rendelkezések — szerkesztői megjegyzés: a rendelet rendelkezései — nem sértik a nemzeti szinten az üzleti és szakmai tevékenységek gyakorlásának feltételeire vonatkozó jogi szabályokat és/vagy etikai kódexeket;
—
A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (43) preambulumbekezdése kimondja, hogy »szabályozásuk mértékétől függően, ez az irányelv kiterjed azon szabad foglalkozásokra, amelyeket — ezen irányelv szerint — különleges szakmai képesítések alapján személyesen, saját felelősségre és szakmailag függetlenül szellemi-gondolati szolgáltatásokat végzők biztosítanak a megbízó és a nyilvánosság számára. Foglalkozásukat a tagállamban — a Szerződésnek megfelelően — szokásosan szakmai jogi kötelezettségeknek megfelelően végzik az állami törvényhozás és az ebben a keretben az adott szakmai képviselet által autonóm módon meghozott jog szerint, amely biztosítja, és továbbfejleszti a szakszerűséget, a minőséget és az ügyfél felé fennálló bizalmi viszonyt«.
—
A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), az úgynevezett »szolgáltatási irányelv« (115) preambulumbekezdése kimondja, hogy »a közösségi szintű magatartási kódexek célja magatartási minimumszabályok felállítása, amelyek a tagállami jogi előírásokat egészítik ki. A magatartási kódexek nem zárják ki azt, hogy a tagállamok a közösségi joggal összhangban szigorúbb jogi intézkedéseket hozzanak, vagy a nemzeti szakmai testületek nemzeti magatartási kódexeikben magasabb fokú védelmet írjanak elő«.
—
Végül pedig abban a kérdésben van szükség az Európai Unió T. Bíróságának állásfoglalására, hogy összeegyeztethető-e a Szerződés 101. cikkével a már ismertetett, a szakmai és a kereskedelmi vállalkozás, illetve a szakmai és a kereskedelmi verseny közötti jogi és rendszerszintű különbségtétel”.
2.
„a)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály — a geológusok esetében — tiltja és/vagy korlátozza-e a szakmai méltóságra és tekintélyre történő hivatkozást a szakmai tiszteletdíj kialakítása során?
b)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály értelmében a szakmai versenyt korlátozó hatással jár-e a szakmai méltóságra és tekintélyre történő hivatkozás?
c)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály alapján versenykorlátozó magatartást kiváltónak tekinthető-e az, hogy a méltóság és a tekintély követelménye a minimumig terjedő eltérést kifejezetten rögzítő díjszabásokkal összefüggésben a szakmai tiszteletdíj elemeként jelenik meg az NCD 17. cikkében foglalt, az említett eltérést lehetővé tevő törvényi szabályozásra (a 248/2006. sz. törvénnyel törvénnyé alakított 223/2006. sz. törvényerejű rendeletre) történő kifejezett és formális hivatkozásra tekintettel?
d)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály a szakmai tiszteletdíj meghatározása során tiltja-e az olyan szakmai díjszabásra mint egyszerű szakmai–hivatási viszonyítási alapra történő hivatkozást, amelyet a geológusok számára állami rendelkezés, az igazságügyi miniszternek a fejlesztési miniszterrel egyetértésben elfogadott rendelete állapít meg, és amely — ismételten kimondva — az NCD 17. cikkében foglalt, a 223/2006. sz. törvényerejű rendeletre történő kifejezett és formális hivatkozás eredményeként a minimumig terjedő eltérést megengedi?
e)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály tiltja-e a szakmai tiszteletdíj, valamint a szolgáltatások fontossága, valamint a tekintélynek és a méltóságnak az NCD 6. és 7. cikke által meghatározott követelményei közötti összefüggést, ahogyan azt a polgári törvénykönyv 2233. cikkének második bekezdése előírja, amelynek értelmében »a (szerkesztői megjegyzés: szakmai) javadalmazás összegének minden esetben igazodnia kell a munka fontosságához és a szakma méltóságához«?
f)
az EUMSZ 101. cikk alapján a polgári törvénykönyv 2233. cikkének második bekezdésére való hivatkozás tehát jogszerűnek és nem versenykorlátozó hatást kiváltónak tekinthető-e?
g)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály előírja-e, hogy a versenyjogi szabályozás keretében a kereskedelmi vállalkozások versenyellenes megállapodást jelentő együttműködéseivel és társulásaival jogilag azonosan kell kezelni — a geológusok esetében — az intézményi célok elérése érdekében elfogadott, meghatározott állami normák által szabályozott szakmai kamarákat?
h)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály lehetővé teszi-e, hogy a törvény által az intézményi célok és feladatok teljesítése érdekében előírt kötelező kamarai tagdíjat azonosan kezeljék javak és szolgáltatások kereskedelmi vállalkozások társulásai által történő értékesítésével, illetve ezek versenyellenes magatartás útján szerzett és realizált nyereségével?
i)
az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály igazolja-e szankció alkalmazását a szóban forgó ügyben?
j)
a törvény által előírt kötelező kamarai tagdíjat azonosként kezelve a versenyellenes gazdasági–kereskedelmi megállapodásból eredő nyereséggel és bevétellel, az EUMSZ 101. cikk vagy más uniós jogszabály alapján jogszerű-e a tagdíjra foganatosított kötelező levonás?
(…)”.
III.
1.
másodlagosan — amennyiben a Bíróság az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésének értelmezéséhez kapcsolódó kérdéseket a nemzeti eljárásjogi szabályok mellőzhetősége és a nemzeti bíróság jogérvényesítés elősegítésére irányuló kötelezettségének fennállása, a fellebbező fél által előzetes döntéshozatalra történő előterjesztés céljából felvetett kérdést pedig a fél kérelmének általánossága értelmében válaszolja meg — ellentétes-e a versenyre és a hivatásokra vonatkozó közösségi joggal, és különösen a fellebbező fél által a kérelmében hivatkozott közösségi rendelkezésekkel az olyan hivatási etikai kódexek elfogadása, amelyek a tiszteletdíjat a szakmai méltósághoz és tekintélyhez, az elvégzett munka minőségéhez és mennyiségéhez kötik oly módon, hogy a minimális díjszabás alatti tiszteletdíjak (amelyek ezáltal versenyképesek) alkalmazása az etikai szabályok megsértése okán fegyelmi úton szankcionálható?
2.
másodlagosan — abban az esetben, ha a Bíróság az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésének értelmezéséhez kapcsolódó kérdéseket a nemzeti eljárásjogi szabályok mellőzhetősége és a nemzeti bíróság jogérvényesítés elősegítésére irányuló kötelezettségének fennállása, a fellebbező fél által felvetett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést pedig a fél kérelmének általánossága értelmében válaszolja meg — értelmezhető-e úgy a közösségi versenyjog, és különösen a versenykorlátozó megállapodásokat tiltó szabályozás, hogy versenykorlátozó megállapodás valósítható meg szakmai kamarák által megállapított etikai szabályok révén, ha e szabályok következménye — mivel a szakmai méltóságot és tekintélyt, valamint az elvégzett munka minőségét és mennyiségét jelölik meg a szakembert illető tiszteletdíj megállapításának viszonyítási alapjaként — a minimális díjszabások kötelező ereje, és egyúttal az említett kötelező erő miatti versenykorlátozó hatás?
3.
másodlagosan — abban az esetben, ha a Bíróság az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésének értelmezéséhez kapcsolódó kérdéseket a nemzeti eljárásjogi szabályok mellőzhetősége és a nemzeti bíróság jogérvényesítés segítésére irányuló kötelezettségének fennállása, a fellebbező fél által előzetes döntéshozatalra történő előterjesztés céljából felvetett kérdést pedig a fél kérelmének általánossága értelmében válaszolja meg — amennyiben a nemzeti jog a közösségi szabályoknál szigorúbb versenyvédelmi szabályokat ír elő, megállapítva különösen, hogy a tiszteletdíjakra vonatkozó minimális díjszabásoktól el lehet térni, míg úgy tűnik, hogy a közösségi jog bizonyos feltételekkel még megengedi a minimális díjszabások kógens jellegét, következésképpen pedig amennyiben a szakmai kamaráknak a minimális díjszabások kógens jellegét érvényre juttató magatartása nemzeti jogi szempontból versenykorlátozó megállapodást valósít meg, míg közösségi jogi szempontból nem, úgy ellentétes-e a közösségi versenyjoggal, különösen a versenykorlátozó megállapodások közösségi szabályozásával a fentiek eredményeként nem a közösségi, hanem csak a nemzeti jog alapján versenykorlátozó megállapodásként szankcionálhatónak ítélni egy adott magatartást minden olyan esetben, amikor a nemzeti versenyvédelmi szabályok szigorúbbak a közösségieknél?
(1) HL L 199., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 83. o.
(2) HL L 255., 22. o.; helyesbítés: HL L 271., 2007.10.16., 18. o., és HL L 93., 2008.4.4., 28. o.
(3) HL L 376., 36. o.
Full & Egal Universal Law Academy