30.6.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 194/11
Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2012. április 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Stoilov i Ko EOOD kontra Nachalnik na Mitnitsa Stolichna
(C-180/12. sz. ügy)
2012/C 194/18
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Administrativen sad Sofia-grad
Az alapeljárás felei
Felperes: Stoilov i Ko EOOD
Alperes: Nachalnik na Mitnitsa Stolichna
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
Az árut, azaz a belső vászonrolók előállítására szolgáló, nem szőtt textíliából készült göngyölt szalagokat az áru tulajdonságai alapján „szövetként” az 5407 61 30 KN-kód alá, vagy az áru egyedüli rendeltetése — azaz belső vászonrolók előállítása — alapján a 6303 92 10 KN-kód alá kell-e besorolni a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági rendelet (1) I. mellékletét képező 2009. évi Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális besorolás során, figyelemmel az alábbiakra:
a)
a 2009. évi Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába („Textilipari alapanyagok és textiláruk”) tartozó 63. árucsoporthoz („Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy”) fűzött 7. megjegyzés értelmében vett „készáru” fogalmára, együttesen értelmezve azt a Nómenklatúra általános szabályai [A. fejezete] 2. pontjának a) alpontjával a „nem teljesen kész vagy befejezetlen áru” fogalma tekintetében, valamint figyelemmel a 7. megjegyzés c) pontjában említett esetre, a szóban forgó áru tulajdonságaira és annak lehetőségére, hogy abból egyetlen végterméket állítanak elő;
b)
arra a kérdésre, hogy a 2009. évi Kombinált Nómenklatúra 54. árucsoportjának 5407 61 30 vámtarifaalszáma szerinti „szövet” fogalma olyan szövetszalagokat is magában foglal-e, amelyeket, akárcsak a végtermékeket — a belső vászonrolókat —, amelyeknek az előállítása a szövetszalagok egyedüli rendeltetését képezi, hosszanti szélükön szintén beszegnek, különös tekintettel arra, hogy az említett termék kifejezetten említésre kerül a Nómenklatúra 6303 92 10 vámtarifaalszáma alatt?
2.
Ésszerűen feltételezhető-e, hogy a nyilatkozattevő és az árubehozatal alapján kötelezett személy szempontjából jogos bizalom keletkezett az áru tarifális besorolása tekintetében, és hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban, valamint a jogos bizalom elvére tekintettel az árunak a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett vámtarifaszáma alkalmazandó, ha az alapeljárás tényállása szerint a vámáru-nyilatkozat benyújtásának időpontjában az alábbi körülmények álltak fenn:
a)
azonos vámtarifaszám alá tartozó azonos áruk vonatkozásában korábban benyújtott vámáru-nyilatkozat tekintetében a vámhatóság jegyzőkönyvben rögzített — a tarifális besorolásra kiterjedő ellenőrzést is magában foglaló — áruellenőrzést követően nem vett elemzésre szolgáló mintát, és azt a következtetést vonta le, hogy az áruk megfeleltek a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatoknak;
b)
nem került sor későbbi ellenőrzésekre azonos vámtarifaszám alá tartozó azonos árukhoz kapcsolódó öt másik olyan vámáru-nyilatkozatban bejelentett áruk kiadását követően, amelyeket szintén korábban nyújtottak be, mégpedig a vámellenőrzésről készült azon jegyzőkönyv felvételének időpontja előtt és után, amelyben megállapítást nyert a vámtarifaszám helyessége?
3.
Úgy kell-e értelmezni a 2913/92 rendelet 243. cikkének (1) bekezdését a jogerő tiszteletben tartására tekintettel, hogy jogorvoslati kérelem csak akkor nyújtható be az említett rendelet 232. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti aktus ellen, ha ezen aktust azért hozták, mert a fizetést nem teljesítették az előírt határidőn belül, az aktus egyúttal a behozatali vámok összegét is megállapítja, és az a tagállam nemzeti joga szerint a vámok behajtása szempontjából végrehajtható jogi aktust képez?
4.
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontját és 47. cikkét, hogy abban az esetben, ha a 2913/92 rendelet 221. cikkének (1) bekezdése szerinti tájékoztatását követően a kötelezett által előterjesztett, független szakvélemény elkészítésére irányuló bizonyítási indítványról a vámhatóság nem kifejezetten határozott, és azzal a későbbi határozatok indokolásai sem foglalkoztak, a gondos ügyintézéshez és a közigazgatási eljárásban való védekezéshez való jog bírósági eljárásban már nem orvosolható megsértése áll fenn, mert az érintettnek az alapeljárás körülményei között csak az elsőfokú bíróság előtti eljárásban van lehetősége arra, hogy az áru tarifális besorolásával kapcsolatos kifogásait alátámassza független szakértőhöz intézett kérdések útján?
(1) HL L 291., 1. o.
(2) HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.
Full & Egal Universal Law Academy