29.9.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 295/19
A Törvényszék (negyedik tanács) T-331/10. sz., Yoshida Metal Industry Co. Ltd kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2012. május 8-án hozott ítélete ellen a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) által 2012. július 16-án benyújtott fellebbezés
(C-338/12. P. sz. ügy)
2012/C 295/34
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)
A többi fél az eljárásban: Yoshida Metal Industry Co. Ltd és Pi-Design AG, Bodum France, Bodum Logistics A/S
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
teljes egészében adjon helyt a fellebbezésnek,
—
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet,
—
a Yoshida Metal Industry Co. Ltd-et kötelezze az OHIM költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
—
A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék nem indokolta megfelelően a megtámadott ítéletet, mivel nem vizsgálta az OHIM-nak a megtámadott ítélet 18. pontjában említett érvét.
—
A fellebbező ezenfelül azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a közösségi védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontját. A Törvényszéknek szerinte figyelembe kellett volna vennie azt, hogy egy két-dimenziós megjelölés nem csupán alkalmazható valamely térbeli tárgyra, hanem annak részét is képezheti. A közösségi védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjának alkalmazása így megkívánja a bejelentés időpontjában tervezett használat valamennyi olyan lehetséges módjának figyelembevételét, amely módokon a kérdéses megjelölés valamely térbeli tárgynak a részét képezheti. A Törvényszék elferdítette a bizonyítékokat annak megállapításával, hogy a fellebbezési tanács a viszgálatát kizárólag a ténylegesen értékesített árucikkekre alapozta. A fellebbezési tanács ugyanis egyértelművé tette, hogy megállapításai elsősorban a Pi-Desing által bemutatott szabadalmakon alapulnak. Mindenesetre, a kiegészítő jellegű anyagokra — amelyek magukban foglalhatnak szabadalmakat és ténylegesen értékesített árucikkeket is — való hivatkozás nem tiltható meg, ha az ilyen anyagok megerősítik azt a következtetést, hogy a vitatott megjelölés, a bejelentett formában alkalmas lehet a kívánt műszaki eredmény eléréséhez, amennyiben az a térbeli tárgy részévé válik. Ez az egyedüli helytálló megközelítés a közösségi védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja mögött meghúzódó jogbiztonság és közérdek biztosításához.
Full & Egal Universal Law Academy