6.10.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 303/16
A Törvényszék (ötödik tanács) T-529/09. sz., Sophie in 't Veld kontra Európai Unió Tanácsa ügyben 2012. május 4-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2012. július 24-én benyújtott fellebbezés
(C-350/12 P. sz. ügy)
2012/C 303/29
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: P. Berman, B. Driessen, és Fekete Cs. meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Sophie in ’t Veld, Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
A fellebbező kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék vitatott ítéletét;
—
a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekben hozzon jogerős határozatot; és
—
a T-529/09. sz. ügy felperesét kötelezze a Tanács részéről az említett ügy és a jelen fellebbezés keretében felmerülő költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezés a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel, valamint a jogi vélemények védelmével kapcsolatos kivétel értelmezésére vonatkozik. Ezeket a kivételeket a rendelet (1) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése a hozzáférési jog alóli abszolút kivételként, illetve a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése a hozzáférési jog alóli feltételes kivételként írja elő.
A Tanács érvelése szerint a Törvényszék az említett kivételek értelmezésekor négy hibát követett el.
Először is a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a jogalap megválasztása tekintetében fennálló véleménykülönbség nem sértené a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő uniós érdekeket (az első jogalap első része). Az intézmények közötti, az uniós hatásköröket, valamint a jogalap megválasztását érintő viták szorosan összefüggenek a nemzetközi megállapodások lényegét érintő konfliktusokkal. Az intézmények közötti, a hatásköröket érintő viták ezenfelül hatással lehetnek az EU tárgyalási pozíciójára, hátrányosan érinthetik annak tárgyaló partnerként fennálló hotelességét, és veszélyeztethetik a tárgyalások kimenetelét.
Másodszor a Törvényszék helytelen felülvizsgálati mércét alkalmazott, és az érintett dokumentum nemzetközi kapcsolatok szempontjából fennálló jelentőségének a Tanács általi értékelését a saját értékelésével helyettesítette (az első jogalap második része). A nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelme tekintetében a felülvizsgálati mérce széles mérlegelési jogkört biztosít az érintett intézménynek, és nem követeli meg a »tényleges és konkrét« sérelem fennállását. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor teljes körben felülvizsgálta a Tanácsnak a „tényleges és konkrét” sérelem követelményének alkalmazására vonatkozó indokait, és ezáltal a dokumentum hozzáférhetővé tételéből következő külpolitikai következményeknek a Tanács általi értékelését a saját értékelésével helyettesítette.
Harmadszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta a kért jogi vélemény érzékeny tartalmának, valamint a hozzáférés iránti kérelem idején fennálló körülményeknek a mérlegelését (a második jogalap első része). A jogi véleményben elemzett kérdés olyan érzékeny jellegű nemzetközi tárgyalásokra vonatkozik, amelyek a hozzáférés kérelmezésekor még mindig folyamatban voltak, amelyek tekintetében a terrorizmusnak és a terrorizmus finanszírozásának a megakadályozását, valamint az ezek elleni küzdelmet érintő transz-atlanti együttműködés területén fennálló alapvető és lényeges érdekek jelentették a tétet, és amelyek tekintetében a jogi véleményben megjelölt jogalap megválasztásának a kérdése az intézmények között vita tárgyát képezte. A Törvényszék a jogi tanács e különleges jellemzőit figyelmen kívül hagyta.
Végezetül a nyomós közérdekre vonatkozó teszt alkalmazása tekintetében a Törvényszék tévesen azonosította a nemzetközi megállapodásra vonatkozó tárgyalást, illetve annak megkötését az intézmények jogalkotási tevékenységével (a második jogalap második része). A Törvényszék ezzel a nemzetközi megállapodásokra vonatkozó, a tétet jelentő stratégiai és taktikai érdekek miatt szükségszerűen a nyilvánosság korlátozott részvételével zajló tárgyalások, valamint az ilyen megállapodások megkötése és átültetése között fennálló fontos különbségeket hagyott figyelmen kívül.
(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)
Full & Egal Universal Law Academy