17.11.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 355/12
A Törvényszék (hetedik tanács) T-334/10. sz., Leifheit AG kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2012. július 12-én hozott ítélete ellen a Leifheit AG által 2012. szeptember 24-én benyújtott fellebbezés
(C-432/12. P. sz. ügy)
2012/C 355/21
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Leifheit AG (képviselők: V. Töbelmann és G. Hasselblatt ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Vermop Salmon GmbH
A fellebbező kérelmei
1.
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-334/10. sz. ügyben 2012. július 12-én hozott ítéletet;
2.
helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának az R 924/2009-1. sz. fellebbezési ügyben 2010. május 12-én hozott határozatát;
3.
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a Bíróság, a Törvényszék és a fellebbezési tanács előtt felmerült költségeknek, valamint a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére,
továbbá abban az esetben, ha a Vermop Salmon GmbH beavatkozóként részt vesz az eljárásban
4.
a beavatkozót kötelezze a saját költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Törvényszék 2012. július 12-én hozott ítéletét hatályon kívül kell helyezni, mivel a Törvényszék tévesen ítélte meg a fellebbezési tanács által a fellebbezési eljárásban a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (1) 63. cikkének (1) bekezdése és 64. cikkének (1) bekezdése alapján elvégzendő vizsgálat terjedelmét.
A Törvényszék figyelmen kívül hagyta az OHIM különböző szervezeti egységei közötti funkcionális folytonosság alapelvét, és tévesen ítélte meg, hogy a fellebbezési tanácsot még a kifejezetten előterjesztett kérelmek sem mentesíthetik azon kötelezettsége alól, hogy a megtámadott határozatot ténybeli és jogi szempontból átfogóan felülvizsgálja.
A Törvényszék a határozatát végeredményben arra a megállapításra alapozta, hogy a korábbi védjegy tényleges használatának kérdése olyan sajátos előkérdés, amelyet a fellebbezési tanácsnak nem feltétlenül kell megvizsgálnia.
Emellett a Törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a jogok fenntartását biztosító használat igazolása követelményének kérdése a felszólalási eljárás részét képezi és az, mint ilyen, a fellebbezési tanács által gyakorolt felülvizsgálat terjedelméhez tartozik.
Ezenkívül, a Törvényszék megsértette a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdését, mivel az összetéveszthetőség értékelésénél az általános alapelveket jogilag tévesen alkalmazta.
Így különösen a Törvényszéket a megjelölések hasonlóságának értékelésénél az a tapasztalati megállapítás vezette, hogy a fogyasztó nagyobb súlyt helyez a szavak elejére, mint a védjegy többi alkotórészére, azonban nem vizsgálta meg e tapasztalati megállapításnak a jelen ügyre való alkalmazhatóságát.
Ezenkívül, a Törvényszék nem megfelelően értékelte a fellebbezőnek az áruk hasonlóságára vonatkozó tényleges előterjesztését. A Törvényszék ehelyett a fellebbezési tanács által kifejtetteket vette át, anélkül hogy megvizsgálta volna azok helytállóságát.
(1) HL L 78., 1. o.
Full & Egal Universal Law Academy