26.1.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 26/35
A Törvényszék (negyedik tanács) T-369/12. sz., Diadikasia Symvouloi Epicheiriseon AE kontra Európai Bizottság, az Európai Unió törökországi képviselete, és Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU) ügyben 2012. szeptember 13-án hozott végzése ellen a Diadikasia Symvouloi Epicheiriseon AE által 2012. november 16-án benyújtott fellebbezés
(C-520/12. P. sz. ügy)
2013/C 26/66
Az eljárás nyelve: angol.
Felek
Fellebbező: Diadikasia Symvouloi Epicheiriseon AE (képviselők: A. Krystallidis Δικηγόρος)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, az Európai Unió törökországi képviselete, és Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU)
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;
—
a Bíróság állapítsa meg, hogy a Törvényszékhez benyújtott keresetlevél elfogadható;
—
hozzon határozatot az ügyben és rendelje el az alperes 2011. április 5-i jogsértő határozatával a fellebbezőnek okozott károk megtérítését, amely határozatot az Európai Unió törökországi képviselete hozott és a fellebbezővel 2011. április 6-án közöltek, és amely állítólagos hamis nyilatkozattétel miatt törölte „Az európai-török üzleti központok hálózatának bővítése, Sivas, Antakya, Batman és Van — Europa Aid/128621/D/SER/TR” pályázat Diadikasia business Consultants SA (GR) — Wyg International Ltd (UK) — Deleeuw International Ltd (TR) — Cyberpark (TR) konzorciumnak való odaítélését.
—
a Bíróság a Bizottságot kötelezze az első fokú és a másodfokú eljárásban felmerült összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Első jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az EUMSZ 263. cikk alkalmazásakor abban az értelemben, hogy nem fogadta el, hogy az említett cikkben szereplő „intézmény” kifejezés nem csupán az Európai Unió intézményeire vonatkozik, hanem az Európai Unió alkalmazottaira is, akik ugyanúgy kötelesek azon károk megtérítésére, amelyeket tevékenységükkel okoztak.
Második jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettséget és az Európai Unió alapjogi chartájának 47. cikkét, valamint Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkét (tisztességes eljáráshoz való jog) és 13. cikkét (hatékony jogorvoslathoz való jog), valamint az uniós jog elveit, mivel anélkül utasította el a fellebbező keresetét — mint elfogadhatatlant —, hogy nyilatkozott volna a fellebbezőnek az elfogadhatatlanságra vonatkozó észrevételeire, melyek az uniós tisztviselők által okozott károkra vonatkozó releváns ítélkezési gyakorlatra (9/69. sz., 4/69. sz. és 60/81. sz. ügyek) és az említett ítélkezési gyakorlat tekintetében az EUMSZ 263. cikk alkalmazására utaltak. A végzés ugyancsak nem válaszolt a fellebbezőnek a jogbiztonság, a bizalomvédelem és a meghallgatáshoz való jog uniós jogi alapelveinek, valamint a helyes hivatali magatartási kódex megsértésére vonatkozó érveire.
A fellebbező harmadik jogalapja arra vonatkozik, hogy a Törvényszék helytelenül mutatta be és elferdítette a fellebbező által első fokon bemutatott bizonyítékokat, amikor kimondta, hogy „kizárólag a CFCU rendelkezett a szerződések megkötésére jogosult hatóság jogállásával (…) a pályázat odaítéléséhez, (…) és a Bizottságnak csupán annak ellenőrzésére volt hatásköre, hogy az Unió általi finanszírozás feltételeit teljesítették-e”, amely bizonyítékok a fellebbező által a Bíróság elé terjesztett iratokon alapultak, melyek alátámasztották, hogy a CFCU az Európai Bizottság ellenőrzése alatt és az általa meghatározott korlátok között végzi tevékenységét. A fellebbezéssel érintett végzés megállapításai tehát helytelenek és elferdítik a Törvényszék elé tárt bizonyítékokat.
Full & Egal Universal Law Academy