2.2.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 32/14
A Törvényszék (kibővített második tanács) T-465/09. sz., Ivan Jurašinović kontra Tanács ügyben 2012. október 3-án hozott ítélete ellen Ivan Jurašinović által 2012. december 10-én benyújtott fellebbezés
(C-576/12. P. sz. ügy)
2013/C 32/19
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Ivan Jurašinović (képviselő: N. Amara-Lebret ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
—
a Bíróság semmisítse meg a megtámadott határozatot, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, vagy ennek hiányában
—
semmisítse meg a 2009. szeptember 22-i azon határozatot, amely a fellebbező számára az alábbi dokumentumokhoz csupán részleges hozzáférést biztosított: az Európai Uniónak a horvátországi Knin övezetében 1995. augusztus 1-jétőlaugusztus 31-éig jelen lévő megfigyelői által készített jelentések;
—
kötelezze az Európai Unió Tanácsát arra, hogy a kért dokumentumok összességéhez elektronikus formában biztosítson hozzáférést;
—
kötelezze az Európai Unió Tanácsát arra, hogy fizessen meg a felperesnek nettó 8 000 euró összegű perköltséget, valamint a keresetlevél nyilvántartásba vételének napjától számított, az Európai Központi Bank által meghatározott mértékű kamatot.
Jogalapok és fontosabb érvek
A keresete alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
Elsősorban a fellebbező úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz való jog alapelvét, mivel a kérelemre vonatkozóan nem hozhatott volna jogszerűen határozatot anélkül, hogy előzőleg megvizsgálta volna a hozzáférni kért dokumentumokat.
Másodsorban a fellebbező az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértésére hivatkozik, jóllehet ugyanis a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a közérdek tekintetében a nemzetközi kapcsolatokat veszélyeztető valamely dokumentumhoz való hozzáférést meg lehet tagadni, egy ilyen megtagadás nem alapítható a dokumentumok bizalmas jellegére, amelyek — ilyen minősítés hiányában — nem részesülnek a 9. cikk (1) bekezdése szerinti védelemben.
Harmadsorban a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy a dokumentumok korábbi hozzáférhetővé tételének tényével kapcsolatban tévesen alkalmazta a jogot. Mivel a Tanács és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék közötti kommunikáció alapja csakis az 1049/2001 rendelet lehet, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék előtt folyamatban lévő büntetőeljárásban valamely európai állampolgárságú vádlott számára történt korábbi hozzáférhetővé tétel ténye azt követelné meg, hogy a kérelemnek helyt kell adni.
(1) HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.
Full & Egal Universal Law Academy