2.3.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 63/12
A Törvényszék (hetedik tanács) T-333/11. sz., Nicolas Wessang kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2012. október 10-én hozott ítélete ellen a Greinwald GmbH által 2012. december 27-én benyújtott fellebbezés
(C-608/12. P. sz. ügy)
2013/C 63/20
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Greinwald GmbH (képviselő: C. Onken ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), Nicolas Wessang
A fellebbező kérelmei
I.
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-333/11. sz. ügyben 2012. október 10-én hozott ítéletet.
II.
A Bíróság változtassa meg a Törvényszék által a T-333/11. sz. ügyben 2012. október 10-én hozott ítéletet úgy, hogy az a keresetet teljes mértékben elutasítsa.
III.
A Bíróság az elsőfokú eljárás felperesét kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A megtámadott ítélet a közösségi védjegyrendelet (1) 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt gondolatba ütközik, amikor a „foods” és a „snacks” szavak fogalmi egyezősége alapján abból indul ki, hogy fokozottan fennáll az összetévesztés veszélye. A közösségi védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján a megkülönböztetésre nem alkalmas és leíró megjelölések nem részesülhetnek védjegyoltalomban. A megkülönböztetésre nem alkalmas vagy leíró megjelölésrészek ezért nem alapozhatják meg vagy fokozhatják az összetéveszthetőséget.
Következésképpen az összetéveszthetőség a védjegy származási funkciójának lehetséges csorbítását feltételezi. Származási funkciója azonban csak a megkülönböztető képességgel rendelkező megjelöléseknek és megjelölésrészeknek lehet. Ha a megjelölés egyik alkotóelemének nincsen származási funkciója, akkor az nem is sérülhet azáltal, hogy egy későbbi védjegyben hasonló megjelölésrészt használnak. Az az alapelv, hogy a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölésrészek nem okozhatnak összetéveszthetőséget, a Törvényszék azon ítélkezési gyakorlatában is kifejezésre jut, miszerint a vásárlóközönség valamely összetett védjegy leíró elemét rendszerint nem tekinti a védjegy által keltett összbenyomás megkülönböztetésre alkalmas vagy domináns jegyének.
(1) HL 2009 L 78., 1. o.
Full & Egal Universal Law Academy