24.3.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 89/26
2012. január 16-án benyújtott kereset — Hagenmeyer és Hahn kontra Bizottság
(T-17/12. sz. ügy)
2012/C 89/44
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Hagenmeyer (Hamburg, Németország) és Andreas Hahn (Hannover, Németország) (képviselő: T. Teufer ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 299., 1. o.) azon részét semmisítse meg, amely a felperesek kérelmében foglalt, a „Jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása csökkentheti a kiszáradás kialakulása és az ezzel együtt járó teljesítményromlás kockázatát” állításra vonatkozik;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szerint tilos az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.
A jelen kereset az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelettel (2) szemben került benyújtásra, amennyiben e rendelettel az engedélyeztetésre benyújtott a betegségek kockázatának csökkentésére vonatkozó alábbi állításnak az engedélyezett állítások listájára történő felvétele elutasításra került: „Jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása csökkentheti a kiszáradás kialakulása és az ezzel együtt járó teljesítményromlás kockázatát”.
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első, a valamely „kockázati tényező” megnevezésének nélkülözhetőségére alapított jogalap
A felperesek először is azt kifogásolják, hogy az alperes az engedély iránti kérelemben kötelezőnek nyilvánította valamely „kockázati tényező” megnevezését, jóllehet az 1924/2006 rendeletből nem következik ilyen kötelezettség.
2.
A második, a „kockázati tényező” engedély iránti kérelemben való tényleges megnevezésének figyelmen kívül hagyására alapított jogalap
A felperesek kifogásolják ezenkívül, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy a felperesek a kérelmezett egészségre vonatkozó állítás megfogalmazására vonatkozó javaslataikban ténylegesen megneveztek „kockázati tényezőt”.
3.
A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap
A felperesek úgy érvelnek továbbá, hogy az 1170/2011 rendelet összességében véve aránytalan.
4.
A negyedik, a kielégítő jogalap hiányára alapított jogalap
A megtámadott rendeletnek ezen kívül a felperesek álláspontja szerint nincs kielégítő jogalapja, mivel az 1924/2006 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 10. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 17. cikkének rendelkezésein alapul.
5.
Az ötödik, az elégtelen jogforrásra alapított jogalap
A felperesek ötödszörre azzal érvelnek, hogy az alperes alapvető alaki követelményeket megszegett, amennyiben az 1924/2006 rendeletben előírt határozat helyett rendeletet bocsátott ki.
6.
A hatodik, a hatáskörmegosztás megsértésére alapított jogalap
A felperesek ezen összefüggésben azzal érvelnek, hogy az 1924/2006 rendeletben előírt, az alperes, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és a Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal közötti hatáskörmegosztást figyelmen kívül hagyta az alperes az eljárás során.
7.
A hetedik, a nem határidőre történt határozathozatalra alapított jogalap
A felperesek emellett azt kifogásolják, hogy figyelmen kívül hagyták az engedély iránti kérelem továbbítására, a tudományos vélemény kiállítására és a jóváhagyó határozat kibocsátására vonatkozó, az 1924/2006 rendeletből következő kötelező határidőkorlátokat.
8.
A nyolcadik, az állítások hiányos figyelembevételére alapított jogalap
A felperesek továbbá azt kifogásolják, hogy az alperes jelentős alaki követelményeket megsértett, mivel a jóváhagyó határozatában a felperesek és az eljárásba beavatkozó érdekelt harmadik felek állításainak jelentős részét nem vette figyelembe.
9.
A kilencedik, a hiányos indokolásra alapított jogalap
A felperesek végül azt kifogásolják, hogy az alperes nem teljesítette kellően az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésből eredő indokolási kötelezettségét.
(1) Az élelmiszerekkel kapcsolatos, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 404, 9. o.).
(2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 299., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy