9.6.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 165/27
2012. március 30-án benyújtott kereset — Németország kontra Bizottság
(T-143/12. sz. ügy)
2012/C 165/48
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze, K. Petersen és U. Soltész ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a Németország által a Deutsche Post AG javára hozott C 36/2007 (korábbi NN 25/2007) intézkedésről szóló, 2012. január 25-i C(2012) 184 végleges alperesi határozat 1. cikkét;
—
semmisítse meg a Németország által a Deutsche Post AG javára hozott C 36/2007 (korábbi NN 25/2007) intézkedésről szóló, 2012. január 25-i C(2012) 184 végleges alperesi határozat 4–6. cikkét;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének annak megállapítása miatti megsértése, hogy a „nyugdíjtámogatás” vállalkozást részesített előnyben
A „nyugdíjtámogatást” közvetlenül a postai alkalmazottak biztosítási pénztárának (Postbeamtenversorgungskasse, PBVK), közvetve pedig a nyugdíjazott postai alkalmazottaknak, így nem vállalkozásnak nyújtják. Nem áll fenn a Deutsche Post AG (DPAG) javára nyújtott közvetett támogatás sem.
2.
Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének annak megállapítása miatti megsértése, hogy a „nyugdíjtámogatás” olyan költségeket egyenlített ki, amelyeket a vállalkozásoknak „rendszerint” viselniük kell
A „nyugdíjtámogatás” teljes mértékben a verseny szempontjából nem szokásos társadalombiztosítási költségeket egyenlít ki, amelyeket a vállalkozásoknak „rendszerint” nem kell viselniük. A „nyugdíjtámogatás” által kiegyenlített költségek ezenkívül a Combus-ítélet (1) értelmében vett „külön terhet” jelentenek.
3.
Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének (másodlagosan az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének) megsértése a szabályozott díjakból származó bevételek figyelembevétele miatt
Az „összehasonlítható előny” nem a „nyugdíjtámogatásból” ered, és attól teljesen független. Az „összehasonlítható előny” szabályozott díjakból, így nem állami eszközökből ered (PreussenElektra-ítélet (2)). Nem kerül sor a költségek kettős kiegyenlítésére. Ezért semmilyen „támogatást” nem lehet a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítani, és visszatéríttetni. A Bizottság csak azért hivatkozik „támogatásra”, hogy a DPAG bevételeit visszamenőleg lefölözze.
4.
Negyedik jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikk, valamint a 659/1999/EK (3) rendelet megsértése a támogatásra vonatkozó eljárásban a szabályozott díjakból származó bevételek jogellenes lefölözése miatt — hatáskörrel való visszaélés/rosszhiszemű pervitel
A Bizottság bevételeket ebben a formában jogszerűen csak az 1/2003/EK rendelet (4) keretében szedhet be, támogatásra vonatkozó eljárásban azonban nem.
5.
Ötödik jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikk, valamint a 659/1999/EK rendelet megsértése a támogatásra vonatkozó eljárásban „kereszttámogatás” jogellenes szankcionálása miatt — hatáskörrel való visszaélés/rosszhiszemű pervitel
Minden „kereszttámogatás” szabályozott díjakból, nem állami eszközökből és így nem támogatásból ered. Ilyen „kereszttámogatás” sem szankcionálható támogatásra vonatkozó eljárásban.
6.
Hatodik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének (másodlagosan az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének) megsértése a társadalombiztosítási költségek összehasonlítása keretében végzett téves számítások miatt
A Bizottság által a munkavállalói hozzájárulások figyelembevételével képzett referenciaértéket tévesen magas, mivel a munkáltató a német társadalombiztosítási jog szerint csak a munkáltatói hozzájárulást viseli. Mivel a Bizottság már a fizetés alapja („fiktív bruttófizetés”) keretében figyelembe vette a munkavállalói hozzájárulásokat, e hozzájárulásoknak a referenciaértékben való újbóli figyelembevétele kétszeres beszámításhoz vezet. A fizetés alapjának növelése is téves, mivel a postai alkalmazottak fizetése a magán versenytársak fizetési szintje felett van.
7.
Hetedik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének (másodlagosan az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének) megsértése annak megállapítása miatt, hogy a „nyugdíjtámogatás” az 1995-től 2002-ig tartó időszakot illetően is (a belső piaccal összeegyeztethetetlen) támogatásnak minősül
8.
Nyolcadik jogalap: az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdésének és a 659/1999 rendelet 1. cikke b) pontja i. alpontjának megsértése annak megállapítása miatt, hogy a nyugdíjtámogatás új támogatásnak minősül
A Bizottság megállapításai a tényállás téves értékelésén alapulnak.
9.
Kilencedik jogalap: a 659/1999 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (5) bekezdésének megsértése a 4. cikk (1) bekezdésében és 4. cikk (4) bekezdésében a visszatéríttetésnek a támogatásokra vonatkozó jogtól idegen elrendelése és az ilyen támogatások nyújtásától való tartózkodásra kötelezés miatt
A 4. cikk (1) bekezdése szerinti visszatéríttetés nem a „támogatásra”, hanem a DPAG szabályozott levélkézbesítési díjakból származó bevételeire vonatkozik. A jogsértés megszüntetésére kötelezésnek nem lehet eleget tenni a „támogatás” csökkentésével. A „nyugdíjtámogatás” csökkentése nem lenne hatással az „összehasonítható előny” nagyságára. A jogsértésnek a 4. cikk (4) bekezdése szerinti megszüntetése szükségessé teszi az árszabályozás módosítását, ezért a felperes szabályozási jogkörébe való beavatkozást jelent.
10.
Tizedik jogalap: az EUSZ 6. cikknek, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének, a gondos ügyintézés elvének, valamint a 659/1999 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megsértése az eljárás aránytalanul hosszú időtartama és a Bizottság tétlensége miatt
(1) A Törvényszék T-157/01. sz., Danske Busvognmænd kontra Bizottság ügyben 2004. március 16-án hozott ítélete (EBHT 2004., II-917. o.).
(2) A Bíróság C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítélete (EBHT 2001., I-2099. o.).
(3) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).
(4) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 2003.1.4., 1.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).
Full & Egal Universal Law Academy