14.7.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 209/10
2012. május 8-án benyújtott kereset — Euro-Link Consultants és European Profiles kontra Bizottság
(T-199/12. sz. ügy)
2012/C 209/16
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Euro-Link Consultants Ltd. (Bukarest, Románia) és European Profiles SA (Athén, Görögország) (képviselő: S. Pappas ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Unió ukrajnai delegációjának a jelen keresettel megtámadott 2012. február 28-i határozatát, amelyet a EuropeAid/131567/C/SER/UA, „A krími turizmus diverzifikációjára és támogatására irányuló projekt” elnevezésű közbeszerzési eljárásban hozott, valamint ugyanezen hatóság, illetve az Európai Bizottság Fejlesztési Főigazgatósága igazgatójának e tárgyban ezt követően hozott határozatait;
—
az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalapot az indokolási kötelezettség, mint lényeges eljárási szabály megsértésére alapítják arra való hivatkozással, hogy
—
az ítélkezési gyakorlat és a jogszabályok alapján az alperes köteles világosan kifejteni a nyertes ajánlat előnyeit ahelyett, hogy pusztán a felperesek által felhozott bizonyítékot vitatná; a gondos ügyintézés elve megköveteli az egyes állítások megfelelő vizsgálatát és megválaszolását, különösen, amikor különböző súlyosbító körülmények is erősítik e követelményt.
2.
A második jogalapot az alkalmazandó eljárás, tiszteletben tartása, mint lényeges eljárási szabály megsértésére alapítják arra való hivatkozással, hogy
—
a bírálóbizottság értékelési eljárása szabálytalan volt, amiről az alperes is tudott, az eredmények közzététele előtt e körülményt azonban mégsem vette figyelembe. Ennélfogva az ezt követően hozott határozatok jogszerűtlenek, amennyiben e szabálytalanságok eredményén alapulnak.
3.
A harmadik jogalapot az egyenlő bánásmód elvének megsértésére és hatáskörrel való visszaélésre alapítják arra való hivatkozással, hogy
—
a jogszerűtlen eljárást csak a felperesekkel szemben alkalmazták, amivel megsértették a hátrányos megkülönböztetés elvét. Az is megállapítható, hogy a jogszerűtlen eljárás alkalmazásának egyetlen célja a felpereseknek a bírálati lista első helyéről való eltávolítása volt.
Full & Egal Universal Law Academy