22.12.2012
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 399/24
2012. október 11-én benyújtott kereset — Anagnostakis kontra Bizottság
(T-450/12. sz. ügy)
2012/C 399/47
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Alexios Anagnostakis (Athén, Görögország) (képviselő: A. Anagnostakis ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az „EGYMILLIÓ ALÁÍRÁS A SZOLIDÁRIS EURÓPÁÉRT” nevű civil kezdeményezés bejegyzése iránti kérelem elutasításáról szóló, 2012. szeptember 6-i európai bizottsági határozatot;
—
kötelezze a Bizottságot, hogy a törvényesség tiszteletben tartásával jegyezze be a fenti kezdeményezést, és rendeljen el minden, a jog által megkövetelt intézkedést;
—
az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
A felperes az első jogalapot az EUMSZ 122. cikkre alapítja.
—
A felperes szerint az Európai Bizottság megalapozatlanul állítja, hogy nincs hatásköre a „szükségállapot elvének” elfogadására irányuló, javasolt kezdeményezésre vonatkozó jogi aktus elfogadására irányuló javaslat benyújtására. Az EUMSZ 122. cikk (1) bekezdése (korábban EK 100. cikk) értelmében a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a Bizottság a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedéseket javasol (a Tanács határoz ezekről). A szükségállapot elvének beillesztése az Európai Unió szerződéseibe ilyen intézkedésnek minősül, az ilyen értelmű intézkedések és politikák elfogadásához hasonlóan.
2.
A felperes a második jogalapot az EUMSZ 136. cikk (1) bekezdésére alapítja.
—
A felperes azt állítja, hogy a Bizottság megalapozatlanul állítja határozatában, hogy az EUMSZ 136. cikk (1) bekezdése csak akkor szolgálhat jogi alapul, ha az intézkedések a költségvetési fegyelem megszilárdítására vonatkoznak, és csak erre szorítkoznak. Ugyanezen cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a javasolt intézkedések gazdaságpolitikai iránymutatások megállapítására is vonatkozhatnak azon tagállamok tekintetében, amelyek pénzneme az euró. A szükségállapot elve ilyen iránymutatásnak minősül az említett politika gyakorlása során.
3.
A felperes a harmadik jogalapot az EUMSZ 136. cikk (1) bekezdésére alapítja.
—
A felperes azt állítja, hogy a Bizottság megalapozatlanul állítja határozatában, hogy az EUMSZ 136. cikk (1) bekezdése nem jogosítja fel az Európai Uniót arra, hogy a tagállamok helyébe lépjen költségvetési szuverenitásuk, valamint az állam bevételeihez és kiadásaihoz kapcsolódó feladatok gyakorlása tekintetében. A Tanács az EUMSZ 121-126. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően azon tagállamokat érintő intézkedéseket fogadhat el, amelyek pénzneme az euró. Ez egyértelműen következik az EUMSZ 136. cikk (1) bekezdéséből. E cikk semmiféle, a tagállamok feltételezett költségvetési szuverenitásán alapuló korlátozást nem ír elő az intézkedések alkalmazása terén.
4.
A felperes a negyedik jogalapot az EUMSZ 222. cikkre alapítja.
—
A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozata teljességgel ellentétes az EUMSZ 222. cikkben foglalt szolidaritási záradékkal.
Full & Egal Universal Law Academy