4.5.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 146/3
A Bíróság (ötödik tanács) 2015. március 12-i ítélete (a Lietuvos Auuuu [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – eVigilo Ltd kontra Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas prie Vidaus reikalų ministerijos
(C-538/13. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Közbeszerzés - 89/665/EGK és 2004/18/EK irányelv - Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve - Az ajánlattevőnek az ajánlatkérő szerv szakértőivel fennálló kapcsolata - E kapcsolat figyelembevételének kötelezettsége - A szakértői elfogultság bizonyításának terhe - Az ilyen elfogultság esetében az értékelés végeredményére gyakorolt hatás hiánya - Jogorvoslati határidők - Az odaítélés elvont módon meghatározott szempontjainak vitatása - E szempontok tisztázása a szerződés-odaítélés kimerítő indokolásának közlése után - Azon alapuló értékelési szempont, hogy az ajánlatok milyen mértékben felelnek meg a műszaki leírásoknak))
(2015/C 146/03)
Az eljárás nyelve: litván
A kérdést előterjesztő bíróság
Lietuvos Aukščiausiasis Teismas
Az alapeljárás felei
Felperes: eVigilo Ltd
Alperes: Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas prie Vidaus reikalų ministerijos
támogatja:„NT Service” UAB, „HNIT-Baltic” UAB
Rendelkező rész
1)
A 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét, 44. cikke (1) bekezdésének első albekezdését, valamint 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal főszabály szerint nem ellentétes az, ha az ajánlattevők ajánlatai értékelésének jogellenessége kizárólag azon tény okán kerül megállapításra, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesének jelentős kapcsolata volt az ajánlatokat értékelő ajánlatkérő szerv által kinevezett szakértőkkel. Az ajánlatkérő szerv minden esetben köteles ellenőrizni az esetleges összeférhetetlenségek fennállását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy meg lehessen előzni és fel lehessen tárni az összeférhetetlenségeket, valamint hogy orvosolni lehessen azokat. Az odaítélő határozatnak a szakértők elfogultsága ténye okán történő megsemmisítésére irányuló jogorvoslati kérelem vizsgálata során nem követelhető meg a vesztes ajánlattevőtől, hogy a szakértők magatartásának elfogult jellegét konkrétan bizonyítsa. Főszabály szerint a nemzeti jogban kell azt meghatározni, hogy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoknak figyelembe kell-e venniük – és ha igen, milyen mértékben – azt a körülményt, hogy a szakértők esetleges elfogultsága hatást gyakorolt-e vagy sem a szerződés odaítélésére vonatkozó döntésre.
A 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint a 2004/18 irányelv 2. cikkét, 44. cikkének (1) bekezdését és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik, hogy az ajánlati felhívás jogszerűségére vonatkozó jogorvoslati jog a nemzeti jogban előírt határidő lejártát követően gyakorolható legyen egy olyan elvárható mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevő által, aki az ajánlati felhívás feltételeit csak akkor volt képes megérteni, amikor az ajánlatkérő szerv az ajánlatok értékelését követően kimerítő tájékoztatást nyújtott döntésének indokairól. Az ilyen jogorvoslati jog a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntéssel szembeni jogorvoslat határidejének lejártáig gyakorolható.
2)
A 2004/18 irányelv 2. cikkét és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok főszabály szerint lehetővé teszik valamely ajánlatkérő szerv számára, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevői által benyújtott ajánlatokat azon szempont alapján értékelje, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg az ajánlati dokumentációban szereplő követelményeknek.
(1) HL C 9., 2014.1.11.
Full & Egal Universal Law Academy