18.1.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 16/3
A Bíróság (negyedik tanács) 2015. november 12-i ítélete (a Cour d’appel de Bruxelles [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Hewlett-Packard Belgium SPRL kontra Reprobel SCRL
(C-572/13. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Jogszabályok közelítése - Szellemi tulajdon - Szerzői jog és szomszédos jogok - 2001/29/EK irányelv - Kizárólagos többszörözési jog - Kivételek és korlátozások - 5. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont - Reprográfiai kivétel - A magáncélú másolatra vonatkozó kivétel - A következetesség igénye a kivételek alkalmazása során - A „méltányos díjazás” fogalma - Méltányos díjazás címén díj kivetése a multifunkcionális nyomtatókra - Arányos díj - Átalánydíj - Az átalánydíj és az arányos díj halmozódása - Számítási mód - A méltányos díjazás kedvezményezettjei - Szerzők és kiadók - Kották))
(2016/C 016/03)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Cour d’appel de Bruxelles
Az alapeljárás felei
Felperes: Hewlett-Packard Belgium SPRL
Alperes: Reprobel SCRL
Az eljárásban részt vesz: Epson Europe BV
Rendelkező rész
1)
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontját és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját az e rendelkezésekben említett „méltányos díjazás” fogalmát illetően úgy kell értelmezni, hogy különbséget kell tenni aszerint, hogy a papíron vagy más hasonló hordozón történő többszörözést fotómechanikai vagy ehhez hasonló hatással járó eljárással bármely felhasználó végzi, vagy pedig azt természetes személy, magáncélra, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló célból végzi.
2)
A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapeljárás tárgyát képező, amely lehetővé teszi a tagállamnak, hogy a jogosultakat megillető méltányos díjazás egy részét a szerzők által létrehozott művek kiadóinak juttassa, anélkül hogy e kiadókat bármilyen kötelezettség terhelné arra nézve, hogy biztosítsák, akár közvetve is, hogy a szerzők a díjazás tőlük elvont részét megkapják.
3)
A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával főszabály szerint ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapeljárás tárgyát képező, amely a méltányos díjazás beszedésének olyan differenciálatlan rendszerét vezeti be, amely a zenei kották többszörözéseire is vonatkozik, továbbá e rendelkezésekkel ellentétes az ilyen szabályozás, amely a méltányos díjazás beszedésének olyan differenciálatlan rendszerét vezeti be, amely a jogellenes forrásból származó, jogsértő többszörözésekre is kiterjed.
4)
A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapeljárás tárgyát képező, amely olyan rendszert vezet be, amely a jogosultakat megillető méltányos díjazás finanszírozása céljából két díjformát vegyít egymással, nevezetesen egyrészt a védelem alatt álló művek többszörözésére alkalmas készülékek gyártója, importőre vagy Közösségen belüli vevője által e készülékeknek az államterületen történő forgalomba hozatalakor – a többszörözési műveletet megelőzően – megfizetett átalánydíjat, másrészt egy kizárólag az elvégzett többszörözések számával megszorzott egységár alapján – e többszörözési műveletet követően – meghatározott arányos díjat, amely az e többszörözéseket végző természetes vagy jogi személyeket terheli, amennyiben:
—
az előzetesen megfizetett átalánydíjat kizárólag attól a sebességtől függően számítják ki, amellyel az adott készülék a többszörözést végezni képes;
—
az utólagosan beszedett arányos díj attól függően változik, hogy a díjfizetésre kötelezett együttműködött-e a díj beszedését illetően;
—
a kombinált díjrendszer összességében véve nem foglal magában olyan mechanizmusokat, többek között visszatérítés formájában, amelyek lehetővé tennék a tényleges hátrány és az átalányjelleggel meghatározott hátrány szempontjainak egymást kiegészítő módon történő alkalmazását a felhasználók különféle csoportjai tekintetében.
(1) HL C 24., 2014.1.25.
Full & Egal Universal Law Academy