9.3.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 71/13
A Törvényszék (hetedik tanács) T-194/10. sz., Magyarország kontra Európai Bizottság ügyben 2012. november 18-án hozott ítélete ellen Magyarország által 2013. január 22-én benyújtott fellebbezés
(C-31/13. P. sz. ügy)
2013/C 71/20
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Fellebbező: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Szlovák Köztársaság
A fellebbező kérelmei
Fellebbezésében Magyarország azt kéri, hogy a Bíróság
—
semmisítse meg a Törvényszék megtámadott ítéletét;
—
érdemben döntse el az ügyet az Alapokmány 61. cikkében biztosított lehetősége alapján;
—
kötelezze a Bizottságot a költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésében a Magyar Kormány elsődlegesen azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletében tévesen alkalmazta az uniós jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a vitatott E-Bacchus bejegyzésnek nincs joghatása, így az ellene benyújtott kereset elfogadhatatlan. Emellett a Magyar Kormány szerint a Törvényszék ítéletének indokolása is hiányos, minthogy több esetben egyáltalán nem foglalkozott a Magyar Kormány által előadott azon felvetésekkel, amelyek megkérdőjelezhetik a Bizottság álláspontját, hanem pusztán jóváhagyta ez utóbbi álláspontot, anélkül, hogy érdemben válaszolt volna az említett felvetésekre. Másodszor, a Magyar Kormány bemutatja a Törvényszék előtti eljárásban kifejtett érdemi érvelésének lényegét, azon kérelme alátámasztása céljából, hogy amennyiben a Bíróság megállapítaná a kereset elfogadhatóságát, érdemben döntse el az ügyet az Alapokmány 61. cikkében foglalt lehetőséggel élve.
Az E-Bacchus létrehozásával az uniós jogalkotó az EU-ban oltalom alatt álló eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések iparjogvédelmi lajstromát hozta létre, amely tanúsítja az uniós szintű oltalom fennállását. Mivel e lajstrom egységes, nem fogadható el, hogy ez a joghatás csak az új elnevezések tekintetében származna a bejegyzésekből, hanem az E-Bacchusban történő valamennyi bejegyzésnek egységes joghatással kell járnia.
Téves a Törvényszék azon megállapítása, amely szerint a már meglévő elnevezések esetében az E-Bacchusba való bejegyzés csak egy automatikus (formális) átvezetésnek minősül egyik szabályozási rendszerből a másikba. A Magyar Kormány szerint itt olyan, érdemi transzformációról van szó, amely a korábban a nemzeti jog talaján létező elnevezések oltalmát uniós szintre emeli.
Elfogadhatatlan, és az egyenlő bánásmód elvével ellentétes az, hogy az E-Bacchus nyilvántartásba való bejegyzés joghatása tekintetében eltérő megítélés alá essenek a régi és az új elnevezések. A bejegyzésből fakadó joghatásoknak valamennyi elnevezés esetében azonosnak kell lenniük, még akkor is, ha a bejegyzésre más eljárásrendben került sor, attó1 függően, hogy régi vagy új elnevezésről van szó.
A bejegyzés joghatásaiból az is elengedhetetlenül következik, hogy a Bizottságnak legyen bizonyos ellenőrzési kötelezettsége akkor, amikor az E-Bacchus tartalmát kialakítja, illetve módosítja. Különösen, a gondos ügyintézés elvéből fakadóan a Bizottságnak ellenőriznie kellett volna, hogy a referencia-időpontban (2009. augusztus 1-jén) mi a jogi helyzet Szlovákiában, illetőleg valóban téves-e az eredeti bejegyzés.
A Törvényszék továbbá megsértette az indokolási kötelezettséget is, amikor az ügy érdemét érintő megállapításai során nem foglalkozott azon magyar érvekkel, amelyek megkérdőjelezik a Bizottság álláspontját, hanem pusztán jóváhagyta ez utóbbi álláspontját, anélkül, hogy érdemben válaszolt volna az említett felvetésekre.
A Magyar Kormány szerint a bejegyzés módosításával a Bizottság megsértette az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (1), illetőleg a 607/2009/EK bizottsági rendelet (2) vonatkozó rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy az E-Bacchusban szereplő eredeti bejegyzés vitatott módosításával egy olyan elnevezésnek biztosította az új szabályozás szerinti automatikus oltalmat, amely nem tekinthető az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikke szerinti „létező oltalom alatt álló” elnevezésnek. A Magyar Kormány szerint a 2009. június 30-án elfogadott — és a szlovák hivatalos lapban 2009. július 30-án kihirdetett — 313/2009. sz. szlovák törvényben szereplő „Tokajská vinohradnícka oblast'” elnevezést kell ilyen, létező oltalom alatt álló elnevezésnek tekinteni.
Továbbá a Magyar Kormány előterjeszti, hogy az E-Bacchus adatbázis vezetése során, és különösen a jelen ügyben vitatott bejegyzés megtételével a Bizottság megsértette a gondos ügyintézésre, a jóhiszemű együttműködésre, valamint a jogbiztonságra vonatkozó, uniós jog által elismert alapvető jogelveket.
(1) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.)
(2) A 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 14-i 607/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 193., 2009.07.24., 60. o.)
Full & Egal Universal Law Academy