25.5.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 147/13
A Törvényszék (hetedik tanács) T-103/08. sz., Versalis SpA, Polimeri Europa Spa és Eni SpA kontra Bizottság ügyben 2012. december 13-án hozott ítélete ellen a Versalis SpA által 2013. március 15-én benyújtott fellebbezés
(C-123/13. sz. ügy)
2013/C 147/23
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Fellebbezők: Versalis SpA és Eni SpA (képviselők: M. Siragusa, G.M. Roberti, F. Moretti, I. Perego, F. Cannizzaro, A. Bardanzellu, D. Durante és V. Laroccia ügyvédek)
A másik/többi fél az eljárásban: az Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
—
semmisítse meg részben vagy egészben az Európai Unió Törvényszéke által 2012. december 13-án hozott ítéletet annyiban, amennyiben elutasította a Versalis és az Eni közös keresetét, és következésképpen:
—
semmisítse meg részben vagy egészben az EK 81. cikk és az EGT-megállapodás 53. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban 2007. december 5-én hozott C(2007) 5910 végleges bizottsági határozat (COMP/F/38.629 — „kloroprén gumi”-ügy);
—
semmisítse meg vagy legalábbis csökkentse a bizottsági határozatban a Versalisszal és az Enivel szemben kiszabott bírságot;
—
másodlagosan, semmisítse meg részben vagy egészben az ítéletet annyiban, amennyiben az elutasította a Versalis és az Eni T-103/08. sz. ügyben előterjesztett keresetét és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy a Bíróság meglátásai tükrében az ügy érdemére nézve újból határozatot hozzon;
—
kötelezze a Bizottságot a jelen eljárás, valamint a Törvényszék előtt a T-103/08. sz. ügyben felmerült költségek, kiadások és díjak megfizetésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Törvényszék ítélete elleni fellebbezésének alátámasztására a Versalis és az Eni először is arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a z EUMSZ 101. cikk megsértésével eltért a releváns európai ítélkezési gyakorlattól annak érdekében, hogy az anyavállalat Eninek tudja be a felelősséget az általa irányított, a kloroprén gumi ágazatban tevékeny társaságok állítólagos jogsértései miatt, és így különösen megsértette az elfogadott bizonyítóerejű elemek értékelésének keretében megsértette az elemzési és indokolási kötelezettségét azáltal, hogy megfordította a meghatározó befolyás vélelmét, és ezzel megsértette az antitröszt-felelősség jogszerűségének és személyiségének, az ártatlanság vélelmének, valamint a társaságok korlátozott felelősségének alapvető elvét.
Másodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a releváns európai ítélkezési gyakorlatot és a Versalisnak tudta be a Syndial S.p.A. által elkövetett jogsértést, továbbá nem indokolta megfelelően az első fokon felhozott kifogásaik elutasítását.
A harmadik jogalap keretében a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék tévesen és ellentmondásosan alkalmazta az kartelltől való kifejezett eltávolodás ítélkezési gyakorlatban kidolgozott elvét, és megsértette az „in dubbio pro reo” elvét azáltal, hogy megállapította, miszerint az EniChem S.p.A. részt vett az 1993. május 12-én és 13-án Firenzében tartott találkozókon és hogy a 2002. évi találkozók, amelyeken a Versalis vett részt, versenyellenes jellegűek voltak. Következésképpen a Törvényszék nem csak hogy tévesen értékelt, hanem el is mulasztotta az érdemi bírósági felülvizsgálatot annak megállapításakor, hogy a fellebbezők a jogsértés teljes időtartama alatt (vagyis 1993 májusa és 2002 májusa között) részt vettek abban.
Ezen túlmenően a Törvényszék megsértette az uniós jogot azzal, hogy nem állapította meg, hogy a Bizottság súlyos tévesen alkalmazta a jogot a bírság alapösszegének a bírságkiszabási iránymutatás értelmében vett megállapításakor.
A Törvényszék azzal is megsértette az uniós jogot, hogy részben helyben hagyta a visszaesésre vonatkozó súlyosító körülmény alkalmazását, továbbá nem megfelelően indokolta az ezzel a kérdéssel kapcsolatos következtetését; másodlagosan, a Törvényszék tévedett, amikor a bírság növelése csökkentésének arányát megállapította és fenntartotta az Eni bírság megfizetéséért fennálló — ideértve a visszaesésre vonatkozó részért is — egyetemleges felelősségét.
A fellebbezők szerint továbbá a Törvényszék a bírság maximális összegének meghatározásakor nyilvánvalóan tévesen alkalmazta az 1/2003 (1) rendelet 23. cikkének (2) bekezdését, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem alkalmazott teljes körű érdemi bírósági felülvizsgálatot az engedékenységi bizottsági közlemény alkalmazására vonatkozóan. A Törvényszék azt is elmulasztotta megállapítani, hogy a Bizottság megsértette a méltányosság, az egyenlőség és egyenlő bánásmód, továbbá bizalomvédelem elvét, miközben egyrészt megsértette a többi vállalkozással szemben a fegyveregyenlőség jegyében az alacsonyabb összegű bírság elérésére való lehetőségüket, másrészt úgy ítélte meg, hogy az együttműködésük az engedékenységi közlemény és az iránymutatás értelmében nem jogosít fel bírságcsökkentésre.
Végül a fellebbezők kijelentik, hogy a Törvényszék nem végzett érdemi bírósági felülvizsgálatot a bírság végleges összegének Bizottság általi megállapítására nézve.
(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.)
Full & Egal Universal Law Academy