12.10.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 298/3
A Törvényszék (ötödik tanács) T-530/10. sz., Reber Holding GmbH & Co. KG kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2013. május 16-án hozott ítélete ellen a Reber Holding GmbH & Co. KG által 2013. július 22-én benyújtott fellebbezés
(C-414/13. P. sz. ügy)
2013/C 298/05
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Reber Holding GmbH & Co. KG (képviselők: O. Spuhler, M. Geitz ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Anna Klusmeier
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
I.
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-530/10. sz. ügyben 2013. május 16-án hozott ítéletét és az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának az R 636/2008-4. sz. ügyben 2010. szeptember 14-én hozott határozatát;
II.
másodlagosan,
helyezze hatályon kívül a fenti I. pontban említett ítéletet, és az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé újbóli elbírálásra,
III.
az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésében a fellebbező a közösségi jog anyagi szabályainak megsértésére, valamint a ténybeli alapok hiányos áttekintésére és értékelésére hivatkozik. Azt állítja, hogy a Törvényszék hiányosan értékelte a ténybeli alapokat a jelen ügyben, ami téves jogalkalmazásnak (jogi hibának) minősül (a Bíróság C-51/09. P. sz., Becker kontra Harman International Industries ügyben hozott ítélete (1)). Szerinte erre a Bíróság előtti fellebbezés keretében lehet hivatkozni (lásd a Bíróság C-317/10. P. sz., Union Investment Privatfonds kontra UniCredito Italiano ügyben hozott ítéletét (2)).
A fellebbezéssel megtámadott ítéletben a Törvényszék arra a következtetésre jut, hogy az eskü helyett tett nyilatkozat nem tartalmaz utalást további előterjesztett bizonyítékokra.
Ezen állítás a fellebbező szerint pontatlan. A nyilatkozatból szerinte világosan kiderül, hogy az utal a mellékelt további bizonyítékokra. Ennélfogva, a Törvényszék nem tekintette át és nem értékelte teljes egészében a nyilatkozatot. Ez tehát a megtámadott ítélet olyan jogi hibájával kapcsolatos kifogás, amelyre a fellebbezési szakaszban lehet hivatkozni.
Ha a Törvényszék teljes egészében áttekintette és értékelte volna a rendelkezésére álló bizonyítékokat, akkor — a közösségi védjegyrendeletről szóló rendelet (40/94 rendelet) (3) 42. cikke (2) bekezdése első mondatának és (3) bekezdése alapján — meg kellett volna állapítania a felszólalásban hivatkozott mindkét védjegy tényleges használatát.
Ezenfelül a fellebbező szerint a megtámadott ítélet sérti a 40/94 rendelet 15. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének a) pontját. A Törvényszék szerinte tévesen alkalmazta a jogot (jogi hibát vétett) annak megállapításakor, hogy a 115 1 678. sz. felszólalásban hivatkozott „W. Amadeus Mozart” megjelölést nem használják védjegyként.
(1) EBHT 2010., I-5805. o.
(2) EBHT 2011., I-5471. o.
(3) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.)
Full & Egal Universal Law Academy