23.11.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 344/51
2013. szeptember 23-án benyújtott kereset — Észt Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa
(C-508/13. sz. ügy)
2013/C 344/89
Az eljárás nyelve: észt
Felek
Felperes: Észt Köztársaság (képviselő: K. Kraavi-Käerdi)
Alperesek: Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa
Kereseti kérelmek
Az Észt Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:
—
a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (1) 4. cikke (6) és (8) bekezdését, 16. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, a Szerződések vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése okán a semmisítse meg, mivel álláspontja szerint e rendelkezések nem összeegyeztethetők az arányosság és a szubszidiaritás elvével. E rendelkezések elfogadásakor megsértették az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettséget is, amely az EUMSZ 263.cikk szerint lényeges alaki előírás. Ezért kéri az Észt Köztársaság, hogy a Bíróság semmisítse meg a 4. cikk (6) bekezdésében foglalt „és a nemzeti adójogszabályok kizárólag adóbehajtási célból írják elő az adatközlési követelményt” félmondatot, a 4. cikk (8) bekezdésében foglalt „a nemzeti adójogszabályokban — a (6) bekezdésnek megfelelően — megkövetelt” szöveget, valamint teljes egészében a 16. cikk (3) bekezdését és a 6. cikk (3) bekezdését. Amennyiben a Bíróság megítélése szerint a hivatkozott rendelkezéseket nem lehet önállónak tekinteni, és az irányelv többi szövegétől, annak módosítása nélkül nem választhatók el, és e rendelkezések megsemmisítése érintheti az irányelv általános rendszerét, azt kéri, hogy a Bíróság az irányelvet, ugyanezen a jogalapon és ugyanezen okok miatt teljes egészében semmisítse meg;
—
az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1.
Az Észt Köztársaság a keresetében a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) bizonyos rendelkezéseinek megsemmisítését, másodlagosan pedig az irányelv összességében történő megsemmisítését kéri.
2.
A kereset az EUMSZ 263. cikk (1) bekezdése alapján került benyújtásra, és arra irányul, hogy a Bíróság semmisítse meg az irányelv 4. cikkének (6) bekezdésében foglalt „és a nemzeti adójogszabályok kizárólag adóbehajtási célból írják elő az adatközlési követelményt” megfogalmazást, az irányelv 4. cikkének (8) bekezdésében foglalt „a nemzeti adójogszabályokban — a (6) bekezdésnek megfelelően — megkövetelt” megfogalmazást, valamint az irányelv 6. cikkének (3) bekezdését és 16. cikkének (3) bekezdését, vagy másodlagosan az irányelvet teljes egészében, lényeges alaki szabálysértés és a Szerződések vagy az az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése okán.
3.
A lényeges alaki előírás megsértése abban áll, hogy az irányelv elfogadásakor figyelmen kívül hagyták az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettséget. A Szerződés vagy az az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése az arányosság és a szubszidiaritás elvének megsértésében áll.
4.
Az irányelv 4. cikkének (8) bekezdésével és 16. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikkének (6) bekezdésében előírt maximális szintű harmonizációra irányuló intézkedések nincsenek megfelelő egyensúlyban az irányelv két célja — a pénzügyi kimutatások világosságának, valamint összemérhetőségének növelése és az adminisztratív terhek csökkentése a kis- és középvállalkozások számára — között. Így az érintett intézkedések nem alkalmasak a kitűzött jogos cél elérésére.
5.
Az irányelv jelentős célja — a pénzügyi kimutatások világosságának és összemérhetőségének növelése — nem érhető el az érintett intézkedésekkel, mivel az irányelv tervezetének kialakításakor nem vették kellően figyelembe a különböző tagállamok vállalati struktúráit. Az irányelvnek a tagállamok jogrendjébe történő átültetése ahhoz vezetne, hogy a vállalkozásoknak a nemzetgazdasági bevételek több mint felét termelő 97,9 %-a, mentesülne számviteli kötelezettségek lényeges része alól — ez azonban nem vezetne az egész Unióra kiterjedő, a pénzügyi kimutatások világosságának és összemérhetőségének növelésére irányuló cél eléréséhez.
6.
Az irányelv egy jelentős célja — az adminisztratív terhek csökkentése — nem érhető el az érintett intézkedésekkel, mivel az irányelv tervezetének kialakításakor figyelmen kívül hagyták az adminisztratív terhek azon csökkentését, amelyeket a tagállamban a pénzügyi beszámolás mértékének csökkentésétől eltérő módon már elértek, és mivel a vállalkozásoktól a pénzügyi beszámolás keretében eddig kért adatok, amelyek ebben a formában a 4. cikk (6) bekezdésének rendelkezése szerint már nem kérhetők, mind maguk a magánvállalkozások, mind pedig a közszektor számára továbbra is szükséges adatok. Ezért a jövőben más csatornákon keresztül kell további adatokat gyűjteni és nyilvánosságra hozni, ami által máshol keletkezne, és adott esetben nőne az adminisztratív teher.
7.
Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének h) pontjában előírt, a kereskedelmi tartalom elsőbbségére vonatkozó alapelv az irányelv lényeges elve. Ha a tagállamok az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint lemondhatnak a kereskedelmi tartalom elsőbbségének elvéről, és e lehetőséggel az irányelv rendelkezéseinek a tagállamok jogrendjébe történő átültetésekor élnek is, alapvetően nem elérhető az egész Unióra kiterjedő, az összemérhetőség, a világosság és az általános bizalom növelésére irányuló cél. Következésképpen az érintett intézkedés nem összeegyeztethető az arányosság elvével.
8.
Azon tényre tekintettel, hogy az irányelv 4. cikkének (6) és (8) bekezdésében, valamint a 16. cikkének (3) bekezdésében előírt intézkedések nem feltétlenül vezetnek az uniós pénzügyi beszámolás világosságának és összemérhetőségének növeléséhez, és az érintett intézkedések a tagállamban az adminisztratív teher csökkentése helyett, annak más helyen történő megjelenéséhez vezethetnek, ezen intézkedések nem teszik lehetővé az irányelv céljainak uniós szinten történő jobb elérését. Ezért a hivatkozott rendelkezések nem összeegyeztethető a szubszidiaritás elvével.
(1) HL L 182., 19. o.
Full & Egal Universal Law Academy