23.11.2013
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 344/52
A Törvényszék (hetedik tanács) T-208/12. sz., Think Schuhwerk GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2013. július 11-én hozott ítélete ellen a Think Schuhwerk GmbH által 2013. október 1-jén benyújtott fellebbezés
(C-521/13. P. sz. ügy)
2013/C 344/90
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Think Schuhwerk GmbH (képviselő: M. Gail ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
—
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a T-208/12. sz. ügyben 2013. július 11-én hozott ítéletet;
—
adjon helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek;
—
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező lényegében a következő jogalapokat terjeszti elő:
1. A meghallgatáshoz való jog megsértése
Az elsőfokú eljárásban az alperes határidőt túllépve nyújtott be egy, a keresetlevélre vonatkozó észrevételt. A felperes erre mulasztási ítélet kibocsátása iránt terjesztett elő kérelmet. A Törvényszék azonban nem határozott a mulasztásról, és a mulasztási ítélet kibocsátása iránti kérelemről sem foglalt állást. Ezen túlmenően a felperesnek nem volt lehetősége arra, hogy tárgyalás megtartását kérje.
2. Az indokolás hiányosságának figyelmen kívül hagyása
A Törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy hiányos az indokolás, mivel a fellebbezési tanács olyan tényekre támaszkodott, amelyek a kelendő fogyasztási cikkek, pl. cipők kereskedelmében az általános gyakorlati tapasztalatból erednek, amelyet mindenki ismer és amellyel különösen ezen áruk fogyasztói is tisztában vannak. A fellebbezési tanács nem fejtette ki, hogy milyen tények következnek az ilyen árukkal folytatott kereskedelem gyakorlati tapasztalataiból. Az OHIM nem indokolta, hogy ez a piros színű pozícióvédjegy miért nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, holott a cipők piacán különböző cipő- és cipőfűzőmodellek és –színek vannak jelen.
3. A tények hivatalból történő vizsgálatának elve jelentésének téves értelmezése
A Törvényszék tévesen értette azt, hogy a fellebbezési tanács a határozatánál megsértette volna a tények hivatalból történő vizsgálatának elvét. Az OHIM azonban csak arra hivatkozott, hogy a felperes nem terjesztett elő arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az érintett fogyasztói körök a védjegyet származásmegjelölésként értik.
4. A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának hibás értelmezése és alkalmazása
A Törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy az OHIM hibásan értelmezte és alkalmazta a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját, és ezáltal szintén hibásan értelmezte és alkalmazta ezt a rendelkezést.
A Törvényszék felfogásával ellentétben a piros cipőfűzővégek, amelyek színüket tekintve erősen eltérnek a többi cipőfűzőtől, mindenképpen jelentős származásmegjelölő funkcióval bírnak. A Törvényszék magasabb mércét alkalmazott a szóban forgó védjeggyel szemben, mint az ábrás és a szóvédjegyeknél. Ezenkívül figyelmen kívül hagyta azt, hogy a megkülönböztető képesség nem attól függ, hogy a bejelenteni kívánt védjegy jelentősen eltér-e az ágazatban szokásos szabványoktól.
Full & Egal Universal Law Academy